Nagyezsda Szavcsenkót az amerikai nagykövet után a litván diplomata is szóba hozta. Az ukrán pilóta jelenleg az oroszországi Voronyezsben van őrizetben. Ez is mutatja Oroszország és a szeparatisták közötti kapcsolatot, hiszen a Mi-23-as pilótáját a fegyveres lázadók fogták el, váratlanul mégis orosz őrizetbe került.
Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és úgy fogalmazott, hogy alapos és független vizsgálatnak kell fényt derítenie azokra a körülményekre, amelyek a tragédiához vezettek. Az EBESZ készen áll minden lehetséges segítséget megadni Ukrajnának – tette hozzá. (MTI)
Összeült csütörtök éjjel Kijevben ukrán és az orosz kormány, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport.
Az EBESZ szerint a szakadárok képviselői elkötelezték magukat, hogy lezárják a helyszínt, ahol a gép darabjai találhatók, és lehetővé teszik a hatóságoknak, hogy megtegyék az előkészületeket a holttestek összegyűjtésére. A szakadárok biztosítják az ukrán és a nemzetközi szakemberek, valamint az EBESZ-megfigyelők biztonságos hozzáférést a helyszínhez, együtt fognak működni az illetékes ukrán hatóságokkal. (MTI)
Videón a becsapódás utáni pillanatok:
Arra az esetre, ha történne vele valami (nem ez a lajstromszámú gép zuhant le egyébként):
Az ukrán kormány csütörtökön azzal vádolta Oroszországot, hogy egy vadászgépük lelőtte az ukrán légierő egyik Szu-25-ösét. A pilóta katapultált, és nem sérült meg. Az oroszok abszurdnak nevezték az állításokat, az oroszbarát felkelők pedig azt állították, hogy két Szu-25-öst is leszedtek a földről szerdán.
A kijevi kormány szerint ugyanakkor annak az An-26-os katonai szállítógépnek mindkét pilótája meghalt, amit még hétfőn lőttek le orosz területről. A gép nyolc utasa közül négyen megmenekültek, ketten az oroszbarát felkelők fogságába estek, ketten pedig eltűntek. Részletek cikkünkben.
Lezuhanása előtt 6 nappal ment át a műszaki vizsgán az Ukrajnában lelőtt utasszállító - közölte a maláj légitársaság.
Orbán Viktor szerint Kárpátalján már érzékelhető számban gyűltek össze menekültek Ukrajna keleti részéből. Mozgás van a szomszédban, ami az ott élő magyar közösséget és a szomszédság okán Magyarországot is érinti – fogalmazott a miniszterelnök az MTI szerint.
Az EU-csúcson is napirenden volt az ukrán kérdés, és az EU vezetői tudatában vannak annak, hogy rendkívül súlyos az ügy – mondta. Nem csupán arról van szó, hogy Kelet-Ukrajnában szakadár katonai akciócsoportok működnek, amelyek tevékenységét az ukrán állam nem tudja meghiúsítani, nem is csupán arról, hogy ezek a szakadár csoportok nyilvánvaló kapcsolatban állnak Oroszországgal, hanem arról is, hogy nem látható még az új, stabil, demokratikus ukrán állam.
A kormányfő szerint kevés szó esik arról, hogy tényleges segítséget Ukrajnának egy-két állam nyújt csak, és ezek közül is kiemelkedik Magyarország. Ukrajna ugyanis elsősorban Magyarországtól, másodsorban Lengyelországtól kap gázt – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint szokatlan, ritka, megdöbbentő és ezért alapos kivizsgálást igényel, hogy lelőttek egy utasszállító gépet. Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, valószínűleg katonai műveletek eredményeként történt a tragédia. A magyar kormányfő részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak.
Orbán Viktor azt mondta, az éjszaka kapott információk alapján valószínűleg lelőtték a gépet, de mindenki hozzátette, hogy ez még nem végleges információ.
Én sem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy Magyarország jobban és biztosabban tudja a dolgokat, mint mondjuk az Egyesült Államok elnöke″
– jegyezte meg az MTI szerint.
– mondta a Guardian tudósítójának egy szemtanú.
#MH17 Impact threw us to the ground, shocked witnesses tells @HarrietSalem in Grabovo http://t.co/UI3XfO6qhv
— Guardian World (@guardianworld) 2014. július 18.
A legvalószínűbb fegyver a közepes hatótávolságú Buk légvédelmi rakéta, amit az urkán és az orosz hadsereg is használ (1979-ben állította szolgálatba a Vörös Hadsereg). Az ukrán belügyminisztérium korábban azt mondta, hogy egy ilyen rakétával lőtték le a gépet. Egy másik lehetséges rakáta az orosz gyártmányú, nagyon fejlett S-200, S-300 vagy S-400 – ezt szintén használja az ukrán hadsereg is.
Ryan szerint a Buk és a másik rakéták használatát is sokáig kell gyakorolni, bonyolult irányítórendszerük van, több autó kell a működtetésükhöz. A szakértők ez alapján gondolják, hogy nem a lázadók, hanem egy professzionális hadsereg lőtte le a gépet. A kijevi vezetés szerint a szeparatistáknak is vannak olyan eszközeik, amivel lelőhetnek egy ilyen magasan szálló gépet. A Bukot még a Szovjetunióban kezdték gyártani az 1970-es években, cirkálórakéták, drónok és repülők ellen is bevetik. A rakétának több típusa van, akár 25 kilométer magasságban repülő célpontok ellen is használható.
„Ezek nem olyan fegyverek, amiket néhány srác előhúz a garázsból, és aztán lő velük” – mondta aCNN-nek nyilatkozó Kevin Ryan veterán katona, aki most biztonságpolitikai szakértőként dolgozik. Arra célzott, hogy egy 10 000 méter magasan haladó repülőt nem olyan könnyű lelőni, ezért arra gyanakszik, hogy – véletlenül vagy szándékosan, de – egy professzionális hadsereg lőtte le azt a malajziai gépet, ami Ukrajna keleti részén csapódott a földbe, és a kijevi vezetés, valamint az oroszbarát szeparatisták egymást vádolják a lelövésével.
A vállról indítható rakéták ilyen magasra nem tudnak eljutni, azok legfeljebb 4500 méterre repülnek el, mondta a CNN-nek egy másik szakértő. Ezért kizárt, hogy ilyet használtak volna, két lehetőség maradt: vagy föld-levegő, vagy levegő-levegő rakétával pusztították el a repülőt, és öltek meg majdnem 300 embert. Nick de Larrinaga szakértő szerint a föld-levegő rakéta a legvalószínűbb.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) fontosnak tartja, hogy független nemzetközi testület vizsgálja ki a tragédiája körülményeit, és nevezze meg „ennek a gyáva és embertelen tettnek a felelőseit". Őszinte együttérzésükről biztosítják a tragédia 295 áldozatának hozzátartozóit.
Nem először semmisítenek meg katonai erők civil gépet a volt Szovjetunió területén. 1983-ban dél-koreai repülő esett áldozatul szovjet rakétának, 13 éve pedig egy ukrán hadgyakorlaton kilőtt rakétával lőttek ki egy orosz polgári gépet. A maláj gép katasztrófája azonban a korábbiaknál is több áldozatot követelt. Alig 13 éve történt, hogy az ukrán erők a Fekete-tenger felett egy hadgyakorlat során véletlenül civil repülőgépet semmisítettek meg. A Tel-Avivból Noboszibirszkbe tartó orosz repülőgépen 78 ember volt – főként izraeli állampolgárok –, a tragédiát senki sem élte túl. A Tu-154-est 11 ezer méter magasságban találta el egy SZ-200-as rakéta, amelyeket bombázók ellen fejlesztettek ki. Részletek cikkünkben.
– Na, Szása, mi van nálatok?
– Szóval, basszus, tuti, hogy polgári gép volt.
– Sok ember van ott?
– Kibaszottul. A roncsok egyenesen az udvarokba zuhantak.
– Milyen gép?
– Még nem tudom, a fő résznél még nem voltam, csak ott, ahová az első testek zuhantak. Fotelek, alkatrészek, emberek.
– Fegyver van?
– Semmi. Minden polgári. Gyógyszerek, törölközők, vécépapírok.
– Iratok vannak?
– Igen, egy indonéz diáké. A Tompson Egyetemről. Basszus.
Egy ukrán hírportál főszerkesztője szerint a malajziai géppel egy időben a térségben repült az ukrán légierő egy Il-76-os katonai szállítógépe, ezért elképzelhető, hogy azt akarták eltalálni, de tévedésből lőtték le az utasszállítót. Ukrán forrásokból nyilvánosságra került egy felvétel – amelynek hitelességét megerősíteni nem lehet, bár a tragédia után gyorsan megjelent és a beszélgetések életszerűnek hatnak –, azon is arról beszélnek a kelet-ukrán szeparatisták, hogy a gépnek egy AN-26-os ukrán szállítógépnek kellene lennie.
Az Eurocontrol szerint négy gép is a térségben volt a malajziai repülő lelövésekor. Igor Sztrelkov, a szeparatisták egyik vezetője a Boeing lelövése előtt jelentette be, mindenkit figyelmeztetnek, ne repüljenek légterükbe. A VKontakte-n nem sokkal később azzal dicsekedett, hogy fiai lelőttek egy An-26-ost. Kijev szerint abban az időben semmilyen gépük nem szállt fel a légtérbe. A Sztrelkov később eltávolította posztját. Állítólag a Twitteren is azt írták szeparatisták, hogy lelőttek egy újabb katonai szállítógépet, de onnan is törölték a bejegyzéseket.
A maláj kormányfő követelte, hogy nemzetközi csoport vihesse a vizsgálatot. Üzent a szeparatistáknak is, közölve, hogy a helyi erők semmit nem mozdíthatnak el a helyszínről, így a feketedobozokat sem. Malajzia csütörtök este saját gépet küldött az ukrán fővárosba egy mentőcsoporttal és más szakemberekkel. Eközben a szakadárok infromációs központja, a Délkeleti Front vezetője, Konsztantyin Knirik kijelentette, hogy a vizsgálatot a Donyecki Népköztársaság hatóságai fogják elvégezni.
Angela Merkel német kancellár az ENSZ főtitkárához hasonlóan független, átlátható vizsgálatot követelt. A kormányfő szóvivője szerint Angela Merkel sokkolónak nevezte a repülőgép tragédiáját. A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier a szeparatistáktól azt követelte, hogy tegyék lehetővé a vizsgálat lebonyolítását. A Mexikóban járó politikustól újságírók megkérdezték, elfogadja-e az ukrán verziót a történtekre, mire Steinmeier kijelentette: ennek megállapításához nincs elegendő információja.
A Reuters egyik tudósítója a magyar idő szerint hat óra után nem sokkal már a helyszínen volt, látta az égő roncsot és az áldozatok holttesteit nagyjából 50 km-re az orosz határtól. A gép becsapódásának helyszínétől 15 kilométerre is láttak szétszóródott roncsokat.
Rasszipnaja faluból hívtak a rokonok, azt mondják, tucatnyi meztelen ázsiai holttest zuhant a falura
– írták orosz közösségi oldalakon. „A holttestek a kórház környékére hullottak. Most szedik össze őket a katonák” – írták a szemtanúk.
Az amerikai alelnök Petro Porosenkóvel tárgyalva felajánlotta, hogy az ügy kivizsgálásában amerikai szervezetek is segédkeznek. „Nem balesetről van szó” – erősítette meg Joe Biden. A Reuters a RIA orosz hírügynökségre hivatkozva azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Barack Obamával a maláj gép katasztrófájával kapcsolatban. Az amerikai elnök szerint szörnyű tragédia történt, minden segítséget megadnak, hogy megállapítsák, pontosan mi történt.
Putyin elnök felhívta a maláj miniszterelnököt is, akinek részvétét fejezte ki. Nadzsib Razak malajziai miniszterelnök vizsgálatot rendelt el. A politikus beszélt az ukrán elnökkel is. Razak kijelentette Porosenkónak, tárgyalni fog a szeparatistákkal, egy humanitárius folyosót létrehozásáról, hogy megközelíthessék a tragédia helyszínét. A maláj kormányfő egyúttal kijelentette: elvárja, hogy a kézre kerített felelősök a törvény előtt feleljenek tettükért. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tragédia pontos okát egyelőre nem tudni, ám mindent meg kell tenni a történtek felderítéséért.
Lelőttek egy malajziai utasszállítót Ukrajnában az orosz határ közelében. A Kelet-Ukrajnában harcoló kijevi vezetés és az oroszbarát szeparatisták egymást vádolják a gép lelövésével. Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépen utazó 280 utas és 15 fős személyzet közül nincsenek túlélők.
Az utasok többsége egy AIDS-konferenciára tartott, amit Melbourne-ben rendeznek. Az ötnapos tanácskozás előadói között van Bill Clinton volt amerikai elnök is. A konferenciára több ezer tudóst és aktivistát várnak, hogy megvitassák a HIV-fertőzés és az AIDS elleni harc aktuális kérdéseit.