Szerdán érkezik meg az a két katonai repülőgép, amellyel Hollandiába szállítják a Donyeck megye felett lelőtt gép áldozatait. A 298 halott maradványait Eindhovenben fogadják, jelen lesz Vilmos Sándor holland király és Maxima királyné és Mark Rutte kormányfő, valamint azon országok képviselői, amelyek állampolgárai a tragikus sorsú gépen utaztak – írta az MTI.
A lelőtt gép áldozataiból 193 utas holland állampolgár volt. Szerdára nemzeti gyásznapot rendeltek el Hollandiában. Erre utoljára ötven éve volt példa, Vilma királynő halálakor. Délután négykor egy perces néma csenddel emlékezik az ország a gép tragédiájára.
Eközben a maláj légitársaság repülőjének fekete dobozai a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közreműködésével Londonba érkeztek.
A történtek feltárása folyamatban van, kedden már megjelenhettek a nemzetközi szakemberek is a Boeing-777-200-as roncsainál. Egyelőre azonban senki sem állt elő bizonyítékkal, amely Oroszország közvetlen felelősségét igazolná az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartott gép múlt heti lelövésében.
Washingtonban a titkosszolgálat névtelen forrásai is csak annyit állítottak kedden az AP-nek , hogy a gépet a szeparatisták lőtték le, minden bizonnyal tévedésből. Ezt azonban már a csütörtöki tragédia utáni órákban megjelent lehallgatott felvételek is igazolták. A szeparatisták életszerűnek tűnő telefonos párbeszédeiből egyértelműen kiderül, hogy nem a maláj gép volt a célpont – bár eddig is sejthető volt, hogy ha valóban a szakadárok lőttek, akkor nem akarhattak egy civil gépet megsemmisíteni. A hangfelvételek is azt igazolják, hogy a fegyveresek egy ukrán katonai szállítót akartak volna megsemmisíteni, ahogyan arra korábban már volt példa.
A zárt körű tájékoztatón az Egyesült Államok titkosszolgálati emberei nem tártak fel olyan dokumentumokat, amelyek Moszkva felelősségét igazolnák, noha korábban erre tettek ígéretet.
Az orosz sajtó szerdai cikkei is elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy Oroszország érintettségét nem tudta igazolni Washington, így azt sem, hogy a rakétákat orosz szakemberek indították volna útnak. Bár a felkelők oroszbarátok, ez önmagában kevés ahhoz, hogy valódi szankciókat léptessenek életbe Oroszországgal szemben, amely visszautasítja a vádat, hogy fegyverrel támogatná a Kijevvel szembeni erőket.
„Már nyeregben érezhette magát. Úgy tűnt, sikerült éket vernie az Egyesült Államok és a szankcióktól jobban ódzkodó Európa közé, de a Boeing katasztrófája mindent megváltoztatott” – mondta a Dozsgy tévécsatornának Sztanyiszlav Belkovszkij. Az orosz politológus szerint a gép megsemmisítésével – amit vélhetően a szeparatisták hajtottak végre a Buk rakétarendszerrel – Putyin egész stratégiája dőlt össze: már-már megindulhatott volna az egyezkedés Moszkva és a Nyugat között Ukrajnáról – a föderalizációról, amely nyomán a keleti részen Moszkva megőrizné a befolyását, valamint arról, hogy Ukrajna – ehelyett most mindent elölről kell kezdenie.
Az orosz sajtó Kremllel kritikus része korábban is azt tartotta a legvalószínűbbnek, hogy a gépet önálló, koordinálatlan akció keretében lőtték le a szeparatisták. Moszkva felelőssége szerintük abban van, hogy kiállt ezek mellett az erők mellett, így adva bátorítást a harcra, amely a tragédiához vezetett.
Bár a bizonyítékokkal még nem állt elő az ukrán vezetés, Kijev kitart korábbi állítása mellett, hogy a Bukot orosz állampolgárságú tiszt működtette. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elhárítási részlegének vezetője szerint erre hamarosan a bizonyíték is meglesz. Vitalij Najda is elképzelhetőnek tartotta, hogy a malajziai gép tévedésből vált célponttá, de hozzátette: ettől függetlenül csakis terrorista támadásként értelmezhetők a történtek.