Megvan a végeredmény, 55,3-44,7-re győztek az uniópártiak a Skócia függetlenségéről rendezett csütörtöki népszavazás után, vagyis Skócia az Egyesült Királyság része marad. A referendum egész Skóciát megmozgatta, a részvétel rekordmagas, 84,5 százalékos volt.

Cameron hallja a skót függetlenségpártiakat is

Jobb szembenézni a fontos döntésekkel, nem kikerülni azokat

– mondta David Cameron brit miniszterelnök, aki hozzátette, hogy ő is azt akarta, tartsanak referendumot. Most azonban a kérdést, Alex Salmond skót miniszterelnök szavaival élve, egy generációra rendezték, mondta. Cameron üdvözölte, hogy Nagy-Britanniában az ehhez hasonló ügyeket békésen, a szavazóhelyiségekben lehet megoldani.

Halljuk a hangotokat

– üzente a függetlenség támogatóinak. Mint mondta, tovább kell lépni, de olyan megegyezés kell, ami a skótoknak és az Egyesült Királyság többi részének is jó. Cameron azt mondta, hogy a toryk, a liberális demokraták és a Munkáspárt tovább tárgyal, novemberre várható ennek eredménye, törvényjavaslatot pedig januárra készítenének. De utalt arra, hogy újra megvizsgálják azt a kérdésfelvetést, hogy miért szavazhatnak skót képviselők Londonban az angolokat érintő ügyekben, amikor az angol képviselők nem tehetik ugyanezt skót ügyekben.

A Guardian szerint Cameron túlélte a skót népszavazást, ami a bukását hozhatta volna, ám így is kell még bőven manővereznie: el kell kerülnie, hogy a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) valahogy a közeljövőben újrapróbálkozzon a referendummal, és saját pártján belül is le kell csillapítania a hőzöngőket, akik nem örülnének a skót parlamentnek adott újabb jogköröknek.

Szólni fog vagy írásos közleményt ad ki II. Erzsébet királynő is pénteken.

Így is látszik, hogy változás kell

Alex Salmond skót miniszterelnök helyettese, Nicola Sturgeon ismerte el először a vereséget. Mint mondta, nagyon csalódottak, de két fontos üzenetet is látnak:

A skótok hallatták hangjukat. Másodszor már most is több mint egymillió (összesen 1.539.920)

függetlenségpárti szavazattal kijelenthetjük, hogy nagy igény van a változásra.

Salmond aztán méltatta, hogy 16 évesek is szavazhattak, szerinte a mostani szavazás is bizonyította, hogy joguk van részt venni a választásokon. „Nem szabad visszatérni ahhoz, ami a referendum előtt volt" – mondta, és reméli, hogy a brit pártok vezetői betartják ígéretüket, és felülvizsgálják az eddig biztosított jogköröket.

Egy nemzetként kell továbbmennünk

– zárta beszédét.

A befektetők már tudták

A végeredmény szinte pontosan megerősíti a YouGov brit közvélemény-kutató felmérését, amivel már a számolás kezdetekor 54-46-ra az elszakadáspártiak bukását vetítették előre. Órákon át csak ebből az egy felmérésből lehetett kiindulni, de a YouGov elnöke, Peter Kellner már akkor a fejét tette rá, hogy a nemek lesznek végül többségben.

Megkockáztatva, hogy komplett hülyének fogok kinézni, 99 százalékban biztos vagyok benne

– mondta. A 3000 ember megkérdezésével készült felmérésről annyit tudni, hogy nem hagyományosan vett exit poll, mert nem a szavazóköröknél, hanem később, az interneten készítették már leszavazott skótok megkérdezésével.

Napközben úgy tűnt, hogy a befektetők is az elszakadáspártiak vereségével kezdtek el számolni, a bizonytalanság miatt az elmúlt időszakban hullámvölgyet megjáró font ugyanis kétéves csúcspontra ért az euróval, és kéthetesre a dollárral szemben. Több bank és vállalat is azzal fenyegetőzött előzetesen, hogy otthagyják Skóciát, ha az függetlenedik, és a brit jegybankról is le kellett volna mondaniuk a skótoknak. A népszavazás alakulását percről percre, és sok érdekességet a skótokról itt olvashat vissza>>>

A referendumra több mint négymillió szavazót vártak helyi idő szerint este 10-ig (magyar idő szerint 11-ig). Postai szavazásra 789 024 ember jelentkezett be. Már a szavazás előtt is rekordrészvételre számítottak, és végül valóban 84,5 százalék ment el szavazni. East Dunbartonshire-ben volt a legmagasabb, 91 százalékos a részvétel. A 32 körzet közül  végül négy nagyobban, Dundeeban, Glasgow-ban, North Lanarkshire-ben és West Dunbartonshire-ben nyertek az elszakadáspártiak.

Plusz jogkörök jöhetnek

Az uniópártiak győzelmével a függetlenség kérdése egy időre távolabb került. A kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) és személyesen Alex Salmond miniszterelnök is sokat veszíthet a referendum bukásával. Mivel a pártnak teljes mellszélességgel ki kellett állnia az elszakadás mellett, sőt, már évtizedek óta a függetlenségi népszavazás volt a legfontosabb célja, ezért komoly politikai csapást szenvedhet el, még ha nagyon sok függetlenségpárti szavazattal saját táborát is erősítette. Az ugyanakkor nem kérdés, hogy 2016-ig az SNP vezeti Skóciát.

Az uniópártiak győzelme sem jelenti azt, hogy minden marad a régiben. A három legnagyobb brit párt, a toryk, a liberális demokraták és a Munkáspárt vezetői már Cameron péntek reggeli beszéde előtt együtt ígérték meg a kampányhajrában, hogy

Cameron, Nick Clegg és Ed Miliband a Daily Record skót lap címlapján megjelent felhívásban azt ígérte, hogy már péntektől megkezdik a munkát a plusz jogkörök biztosításáért. „A nem szavazat gyorsabb, biztonságosabb, és jobb változást hoz, mint az elszakadás" – fogalmaztak.

Túl konkrétan ugyanakkor nem fogalmazták meg, mit ajánlanának, ezért is bélyegezték üres retorikai fogásnak a bejelentést a függetlenség hívei, és a részletekről még maguk a brit pártoknak is bőven kell egyeztetniük. Egy hónapon belül ki kell dolgozni az új devolúciós doktrínát, de Cameron ígérete is veszélyt rejt magában, mert a toryk közül többen fellázadhatnak a skót parlament jogköreinek bővítése ellen.

Elképzelhető, hogy a konzervatívok (egy képviselőjük szavával) „vérfürdőt rendeznek”, és megpróbálják a skót képviselők jogait csökkenteni (arányaiban jóval több munkáspárti, mint konzervatív skót képviselő ül az alsóházban). Sokan nem tartják fenntarthatónak, hogy választópolgárokra lebontva Skóciának több pénz jut a költségvetésből, mint az Egyesült Királyság többi részének.

Nagyot hajrázott az SNP

A skótok szavaztak már referendumon nemzetgyűlés létrehozásáról és a skót parlament felállításáról is, most azonban a teljes függetlenség volt a tét. A népszavazás kiírásához az kellett, hogy a függetlenségpárti SNP földcsuszamláss zerű győzelmet arasson a 2011-es parlamenti választásokon.

Sokáig egyértelmű többségben voltak az elszakadás ellenzői, az elmúlt hetekben azonban összezárult az olló. Igazán akkor kezdtek pánikolni egy emberként Londonban a brit pártok vezetői, amikor egy-két felmérésben még többségbe is kerültek az elszakadáspártiak.

Összességében azonban a szeptemberben készült 15 közvélemény-kut atás közül kettőnél voltak többségben a függetlenség hívei, és a legutolsó felmérések is néhány százalékkal az uniópártiak előnyét jelezték előre. Úgy tűnik, hogy bejött Cameronék és az uniópártiak kampányhajrája is, így sikerült a végére egy kényelmesnek nevezhető, tízszázalékos különbséget elérniük. A népszavazáshoz vezető időszakról, a legfontosabb kérdésekről bővebben itt olvashat>>>

Megszólalt boldog-boldogtalan

Sok ismert skót kiállt egy-egy tábor mellett: Sean Connery és Irvine Welsh a függetlenség, Susan Boyle és Alex Ferguson az egység mellett szólalt fel (Connery és Ferguson egyébként nem szavazhattak, mivel nem Skóciában van az állandó lakcímük). Andy Murray teniszező először feltűnően kimérten fogalmazott a kampány során, arra buzdított mindenkit, hogy azt mérlegelje, hogy jár a legjobban a skót gazdaság.

Csütörtök reggel aztán már nem tudta magában tartani a véleményét, „Nagy nap Skóciának! A nem-tábor negativitása megingatta a nézetemet, alig várom az eredményt, csináljuk meg !” – posztolta a Twitteren. Az elszakadáspártiak azonnal lecsaptak a Murray-re, aki estére magyarázkodni kezdett, hogy finomítsa az egyértelmű állásfoglalást, és egy újabb posztban részletezte, hogy az egységpártiak győzelmére számít, kiemelve az összetartás fontosságát, bármi is történjen.

Angol oldalon sem volt hiány megszólalókból: a királynő és Harry herceg áttételesen állt ki az egység mellett, David Beckham nyílt levélben szólította fel a skótokat, hogy nemmel szavazzanak, David Cameron pedig egyenesen azt lengette be, hogy megszakad a szíve, ha felbomlik az Egyesült Királyság.

Csak pár letartóztatás volt

Kint élő olvasóink arról számoltak be, hogy a kampány és a szavazás is az itthon megszokottnál békésebb, konfliktusmentes volt, összesen két komolyabb incidens borzolta az egyébként nyugodt kedélyeket. Egy 44 éves férfit őrizetbe vett a skót rendőrség, miután elszakadáspártiként inzultált egy uniópártit egy szavazókör előtt Clydebankben reggel fél kilenckor. A referendum idejére egyébként sok szavazóhelyiség elé küldtek ki rendőröket, amit a várhatóan rekordmagas részvétellel indokoltak.

Marie Rimmer, merseyside-i önkormányzati politikust szintén letartóztatták, miután állítólag megrúgott egy elszakadáspárti aktivistát – írja a Liverpool Echo. A 61 éves nő három évtizede dolgozik az önkormányzatban, az eset dél körül történt Glasgow-ban. A két szekértábor összeszólalkozott, ami tettlegességgé fajult.

Mit hozott volna a függetlenség?

Ha mégis győztek volna az elszakadás hívei a népszavazáson, az sem jelentette volna Skócia azonnali elszakadását, arra még másfél évet kellett volna várni. Hivatalosan 2016 márciusában jött volna létre a független Skócia, addig kellett volna megegyezni a rengeteg gyakorlati és elméleti kérdésben, amit a népszavazás győzelme vont volna maga után. David Cameron bukása borítékolható lett volna, a történelembe úgy vonulhatott volna be, mint a miniszterelnök, aki alatt felbomlott az Egyesült Királyság.

Az összes brit olajbevételt, viszont a lakosság kevesebb mint tizedét veszítette volna el az Egyesült Királyság. Skóciának ugyanakkora GDP-arányos tartozása lehetett volna, mint Nagy-Britannia maradékának, azaz több mint 70 százalék, ehhez egy óriási államadóssága és elöregedő népessége, melyet a kimerülőfélben levő olajmezőknek kellett volna ellensúlyozni. Az átmeneti időszak miatt érdekes módon előfordulhatott volna az is, hogy skót képviselők maradnak a brit parlamentben az ország függetlenedése után, egy idegen ország törvényhozásában.