Index Vakbarát Hírportál

1200 egyiptomit ítélt halálra, eltávolították a bírót

2014. október 3., péntek 14:34

Eltávolították pozíciójából azt az egyiptomi bírót, aki idén tavasszal két nap alatt több mint 1200 embert ítélt halálra, nemzetközi szintű felháborodást váltva ki mind emberi jogi, mind diplomáciai körökben, közölte az MTI.

Amikor április végén a Muzulmán Testériség 683 tagját egy csomagban ítélték halálra, a Fehér Ház felszólította Egyiptomot, hogy érvénytelenítsék az ítéleteket. De tiltakozott az ENSZ, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország is.

Szaíd Júszef Szabri, a minjai büntető törvényszék terrorizmussal kapcsolatos ügyekért felelős részlegének eddigi elnöke a jövőben a beni-szuefi polgári bíróságon folytatja tevékenységét. Erről a beni-szuefi fellebbviteli törvényszék múlt vasárnap kinevezett elnöke, Ahmed Szabri Júszef határozott hivatalba lépése utáni első intézkedéseként. A váratlan döntést a helyi bírói tanács egyhangúlag elfogadta.

Az egyiptomi sajtóban csak a "halálbüntetések bírójaként" emlegetett Szabri tavasszal hozott ítéleteit két, nem egészen egyórás ülés előzte meg. A vád értelmében az elítéltek halált okozó zavargásokban vettek részt, miután a hadsereg elmozdította tisztségéből Mohamed Murszi iszlamista elnököt. Az ítéletek nagy részét azóta hosszú börtönbüntetésre változtatták, több gyanúsítottat pedig felmentettek a vád alól. Szabri áthelyezéséről azután döntöttek, hogy a keménykezű bíró húsz ember esetében - távollétükben - megerősítette korábban hozott halálos ítéletét.

Egyiptomban nagyon ritkán távolítanak el büntetőbírákat pozíciójukból. Szabri esetében ez már csak azért is meglepő, mert tizenöt éve tölti be tisztségét a minjai törvényszéken, ráadásul mindössze pár év választja el a nyugdíjtól.

A tavaszi villámperek jogszerűségével kapcsolatban számos helyi jogász és emberi jogi szervezet aggályait fejezte ki. Röviddel az ítélethirdetés után például két vádlottról kiderült, hogy kiskorúak, és ezért az ő ügyükben Szabri nem is hozhatott volna döntést.

Ugyancsak kérdéseket vetett fel az a tény, hogy a kopt keresztény kisebbség számos tagja is a Murszi mögött álló - időközben terrorcsoportnak nyilvánított és betiltott - Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezet támogatásával vádolt elítéltek között van. Az ő bűnösségüket állítólag videofelvételek bizonyítják, amelyeken a gyanúsítottak fegyverrel a kezükben láthatóak, a jogvédők azonban nem tartják hihetőnek a vádat, hogy egy keresztény kisebbség tagjai az iszlamistákat támogatják.

Rovatok