Jó esélye van Victor Ponta román miniszterelnöknek, hogy két hét múlva átüljön a jelentősebb hatalmat nyújtó államfői székbe. A vasárnapi elnökválasztás első fordulójában tíz százalékot vert az ellenfelére, ráadásul a kormányfői poszt utódlásának kérdésével maga mellé állíthatja a választáson jól szereplő liberálisokat és az RMDSZ-t is. De nem dőlhet hátra: ellenfele Klaus Iohannis a kormányellenes szavazatokban bízhat, és még ezt a nagynak tűnő hátrányt is behozhatja.
Igazolták az exit poll előrejelzéseket a romániai Központi Választási Iroda által közölt majdnem végleges eredmények: Victor Ponta miniszterelnök tíz százalékkal megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját.
Az adatok legfrissebb, 98,3 százalékos feldolgozottságánál már látszik, hogy a két hét múlva Ponta, a Szociáldemokrata Párt, illetve Klaus Iohannis, a Keresztény-liberális Szövetség jelöltje verseng majd az államfői posztért. Ponta 40,3, míg Iohannis 30,4 százalékot kapott, utánuk pedig hatalmas a szakadék.
A harmadik helyezett Calin Popescu Tariceanu mindössze 5,4 százaákot ért el, a többi jelöltnek pedig - egy kivételtől eltekintve - az öt százalékos támogatottságot sem sikerült megugrania. Ez az első öt helyezett eredménye:
A magyar jelöltek szerényebb eredményt értek el: Kelemen Hunor (RMDSZ) a nyolcadik (3,50%), Szilágyi Zsolt (EMNP) a tizedik lett (0,56%).
Romániában - a magyar politikai rendszerrel ellentétben - az államfői poszt a legértékesebb, az elnök a végrehajtó hatalom feje, ő nevezi ki a miniszterelnököt is. Így érthetőbbé válik, hogy Ponta miért szeretné jobban ezt a posztot, mint a kormányfőit.
Victor Ponta az urnazárás után a jelenleg miniszterelnök Ponta hangsúlyozta, hogy valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Liviu Dragnea, a PSD főtitkára szerint egyrészt Ponta jobb eredményt ért el, mint pártja a májusi európai parlamenti választásokon, másrészt soha nem volt ilyen nagy különbség az első forduló után az első és a második jelölt között az elnökválasztáson.
Klaus Iohannis sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön egyaránt nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Ezért felszólította a Központi Választási Irodát, hogy hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását. Szerinte a második fordulóban a románok két lehetőség közül választhatnak: az általa képviselt "normális" Románia, valamint a Ponta által jelképezett "hazugság" Romániája közül. Iohannis kijelentette: szavazzanak rá a második fordulóban azok a választók, akik nem akarják egyetlen párt kezébe adni a teljes hatalmat.
Ponta ugyanakkor rutinosan nem mondott le a miniszterelnöki posztról, sőt az elnöki versengésben az utódlás kérdését is felhasználja. Bejelentette ugyanis, hogy keddre egyeztetést hívott össze a kormánykoalíciót alkotó pártokkal, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, aki a kormány élére kerül, ha ő nyeri az elnökválasztást. A román sajtó szerint éppen a mostani versenyben harmadik helyen végzett Tariceanu a legesélyesebb - ő 2004 és 2008 között volt már Románia miniszterelnöke -, és ebben az esetben persze Ponta biztosan elnyerné Tariceanu támogatását is az elnökválasztáson.
A versenyből kieső elnökjelöltek ugyanis még nem döntöttek arról, hogy kit támogatnak, és mivel a két állva maradt jelölt között csak 10 százalék a különbség, a 3-4-5 százalékos jelöltek szava is számít. Ponta a keddi egyeztetésre meghívta az összes pártot, amellyel koalícióban kormányoz, így Tariceanu liberális pártja mellett az RMDSZ-t is.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje 3,5 százalékot ért el országosan, a magyarok által sűrűn lakott erdélyi megyék közül kettőt, Hargita és Kovászna megyét azonban jelentős fölénnyel megnyerte. Kelemen a szavazás után azt mondta, hogy "komoly elemzés" után dönti el a párt, hogy koalíciós partnerét, Victor Pontát vagy ellenfelét támogatja, és hangsúlyozta, hogy nem elvárás a kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben, hogy Pontát támogassa. Kérdés persze, hogy az RMDSZ megúszhatja-e következmények nélkül Johannis esetleges támogatását, és maradhat-e a koalícióban. Kelemen erre ezt válaszolta korábban: "Minden döntésnek vannak következményei, és ez mindig is így volt az életben és a politikában, de ez így nem merülhet fel".
A másik romániai magyar párt, Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) viszont súlyosabb problémával küzd, mint hogy kit támogasson a második fordulóban. Jelöltjük, Szilágyi Zsolt ugyanis alaposan kikapott Kelemen Hunortól is, és országosan csak fél százalékot, nagyjából 52 ezer szavazatot sikerült gyűjtenie. A párt elnöke, Toró T. Tibor és az alelnök Szilágyi ezért benyújtja a lemondását. Az elnök szerint a rossz szereplés egyik lehetséges oka, hogy az erdélyi magyar szavazók egy része már a választások első fordulójában Klaus Iohannisra, a jobboldal jelöltjére szavazott, másik jelentős hányada pedig távol maradt az urnáktól.
Iohannis nemcsak ezekben a magyar szavazatokban reménykedhet a második fordulóban. Begyűjtheti az összes olyan román szavazó voksát, aki Ponta és a baloldal ellen akar szavazni Számíthat például a jelenlegi államfő Traian Basescu híveire is. Akik nincsenek kevesen: Basescu jelöltje az első fordulóban több, mint öt százalékot kapott, így szoros eredmény várható két hét múlva.