Ötször annyi embert öltek meg terroristák tavaly, mint 2000-ben, de Európa ebből alig érzékel valamit: egészen mostanáig azt hittük, hogy aki nem utazik háborús övezetbe, nem kell félnie. De minél több európai állampolgár vonódik be a közel-keleti harcokba dzsihádistaként, annál többen dönthetnek úgy, hogy szeretnének hazatérni. Dániában tárt karokkal, ingyenes átképző programmal, az Egyesült Királyságban kitiltással várják őket haza.
2013 novemberében Mohammed Ahmed Mohamed egy pénteki napon besétált a mecsetbe, szöszölt bent egy kicsit, majd burkában, nőnek öltözve kisétált. A baj csak az, hogy közben a nyomkövető bilincset is levágta magáról, a hatóságok azóta is bottal üthetik a nyomát. Azt feltételezik róla, hogy részt vett az as-Sabáb szíriai kiképzésén, majd a terrorszervezetben harcolt. Európa lehet a terrorizmus következő fő célpontja, az EU országai a legkülönbözőbb módokon próbálják megelőzni a bajt. Ehhez saját renitens állampolgáraikat kell kordában tartaniuk, összeállításunkban azt nézzük meg, hogy kezdenek neki.
17 958 ember halt meg a terrorizmus áldozataként 2013-ban, az előző évhez képest 61 százalékkal, 2000-hez képest pedig ötszörösére nőtt az áldozatok száma.
Az áldozatok több mint 80 százaléka öt ország, Irak, Afganisztán, Pakisztán, Nigéria és Szíria között oszlik meg. (Részletesen itt írtunk a globális terrorizmus-indexről.)
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetből a legrosszabbul szereplő Törökországban 34 támadásban 57-en haltak meg. Magyarországon 2013 nulla terrorcselekményt regisztráltak, az USA-ban kilencet. De Európa vezető hatalmai attól félnek, hogy saját radikalizált állampolgáraik az EU-t is terroristacélponttá teszik.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptemberben elfogadta a 2178-as határozatot, aminek célja a külföldi harcosok Irakba és Szíriába áramlásának megakadályozása. Összeállításunk nem teljes, azokat a nyugat-európai országokat említjük meg, ahol a legfrissebb, legérdekesebb fejlemények történnek.
A héten Theresa May brit belügyminiszter terjesztette be terrorellenes törvényjavaslatát az alsóházban. A konzervatívok szlogenje szerint a törvény „a világ legkeményebb hatalmát” adná a brit hatóságok kezébe a terrorizmus elleni harcban. A javaslat azt teszi lehetővé, hogy megakadályozzák az Iszlám Államhoz csatlakozó brit állampolgárok haza- és visszautazását, fejlesszék a terroristák nyilvántartását, és
A belügyminiszter hangsúlyozta: „megfontolt és célzott” lépésekről van szó. „A változtatás alapvetően fontosak, hogy tartani tudjuk a lépést ezzel a rendkívül komoly és gyorsan változó fenyegetéssel” – mondta.
Elsőként két testvért ítéltek el terrorista-kiképzésen való részvételért Nagy-Britanniában. Mohommod ás Hamza Nawaz az első brit állampolgárok, akiket szíriai kiképzésük miatt ítéltek el. 2013-ban bűnösnek vallották magukat, az ítélet a héten született meg. A testvérpár a bíróság szerint Szíriában és nem Európában tervezett harcolni, de ettől még kimondta: egy szélsőséges szervezet tagjaként dzsihádra, szent háborúra készültek. A bizonyítékok között ott voltak a telefonok, melyekkel a testvérek lefotózták a kiképzőtábort. Mohommod egyébként korábban emberrablásért ült már, azzal a feltétellel szabadult, hogy nem hagyhatja el az Egyesült Királyságot.
Jelenleg a brit belügyminiszter személyes jóváhagyásával lehet bárki útlevelét bevonni Nagy-Britanniában. A reform után a rendőrség és a határőrök saját hatáskörükben bevonhatnák brit és külföldi feltételezett terroristák okmányait 30 napra. (Több mint ötezer brit állampolgár utazott Szíriába és Irakba, és 24 útlevelet vontak be eddig – emlékeztet a Telegraph.) Kritikus hangok szerint az intézkedés melegágya lesz az etnikai alapú profilalkotásnak (a közel-keleti származású utasok közül aránytalanul sokat fog érinteni).
A brit útlevéllel rendelkező feltételezett terroristákat a belügyminiszter jóváhagyásával két évre kitilthatnák az országból. Visszatérni ezután is csak felügyelt körülmények között tudnának. Akinek egyáltalán megengedik, hogy hazatérjen, bíróság előtt kellene felelnie tetteiért, és rendszeresen jelentkeznie kellene a rendőrségen. Deradikalizációs programon is részt kell majd venniük. Aki titokban megpróbál belépni az országba, öt év börtönt kaphat. „Úgy kidobni az állampolgárokat, mint a veszélyes hulladékot, különös módja a jogrend érvényesítésének” – tiltakozott a Liberty emberi jogi szervezet (a jogrend fogalmát itt magyaráztuk el részletesen).
A brit elhárító szolgálatok adatai szerint a 2005. július 7-én elkövetett, 52 emberéletet kioltó londoni merényletsorozat óta negyven további támadási tervet sikerült meghiúsítani. E merénylettervek között szerepelt a Londoni Értéktőzsde felrobbantása, utasszállító repülőgépek megsemmisítése a levegőben, brit nagykövetek elleni merényletek, illetve vaktában végrehajtott utcai fegyveres támadások elkövetése. A veszély azóta is nőtt, elsősorban a szíriai és az iraki fejlemények miatt, és ez indokolta a terrorkészültségi szint nyáron bejelentett felemelését a második legmagasabb fokozatra. Ez azt tükrözi, hogy a brit elhárító hatóságok szerint „nagyon valószínű” egy újabb terrortámadás Nagy-Britanniában – hangsúlyozta a brit belügyminiszter.
Jelenteniük kellene az egyetemeknek, iskoláknak, börtönöknek, ha észlelik, hogy diákok, rabok a terrorizmus felé nyitnak. Az egyetemekre nem hívhatnának szélsőséges előadókat. A biztosítók nem fedezhetnék váltságdíj fizetését. Az Iszlám Állam egy év alatt becslések szerint 28 millió dollár bevételt szerzett váltságdíjakból, a törvény szerint bűncselekménynek minősülne a váltságdíjak kifizetése is.
A szigorított terrormegelőző nyomozási intézkedések között korlátoznák a feltételezett terroristák utazási lehetőségeit és akár más városba költöztethetnék őket (emberi jogi szervezetek hevesen tiltakoznak, mivel ez azt jelenti: nem kell bírósági ítélet az intézkedésekhez). Az Európán kívülről érkező repülőjáratokra is kiterjesztenék az EU-n belül egyébként is szigorú adatszolgáltatási kötelezettséget: előre be kell majd szolgáltatniuk például az utasok hitelkártyaadatait, és figyelembe kell venniük a brit repüléstilalmi adatbázist, különben nem szállhatnak le Nagy-Britanniában.
A hivatalosan elérhető adatok szerint az uniós tagországok lakosai közül már több mint háromezren jutottak el Szíriába vagy Irakba, mondta a francia Libération lapnak adott interjúban Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes koordinátora. Azt egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a légi csapások kezdete óta felgyorsult-e az európai dzsihádisták beáramlása a két közel-keleti országba, de más források szerint a korábbinál több külföldi próbált csatlakozni az Iszlám Államhoz.
A CIA becslései szerint a légi csapások megkezdése előtt már 31 ezer harcosa lehetett az Iszlám Államnak.
de háromnegyedük nem nyugati országból, hanem Tunéziából, Szaúd-Arábiából és Jordániából érkezett.
Ezekből az országokból biztosan mentek ki harcolni a Közel-Keletre. A legtöbben, legalább hétszázan Franciaországból érkeztek. Az európai dzsihádisták többsége még Szíriában vagy Irakban harcol, mások ott haltak meg, de becslések szerint több mint százan már hazatértek.
Lillle, Île-de-France, Nizza – sajtóinformációk szerint három különböző helyszínen előzött meg terrortámadást a francia belbiztonsági szolgálat az elmúlt évben. A nizzai karneválon akart volna robbantani egy férfi, aki Szíriából tért vissza Franciaországba, Creteilben egy fiatalt azután tartóztattak le, hogy az interneten próbált megfelelő célpontot találni, és pénzt gyűjteni, hogy fegyvereket vásárolhasson. Lille-ben tavaly tartóztatták le Lyes Daranit, akinél bombagyártó kézikönyvet és egy levelet is találtak, melyben esküt tett, hogy öngyilkos merényletet követ el. Ő is épp Szíriából tért vissza Libanonon keresztül.
Pénteken a svájci hatóságok jelentették be, hogy őrizetbe vették a biztonsági erők az Iszlám Állam három feltételezett tagját, amiért merényletet terveztek Európában. A svájci szövetségi ügyészség illetékesei azt mondták, hogy az iraki állampolgárokat március végén fogták el, és azóta előzetes letartóztatásban tartják őket.
Kerchove figyelmeztetett, hogy a légi csapásokkal megnőtt a veszélye annak, hogy európai célpontok ellen kövessenek el megtorló akciókat. Példaként említette a francia légi csapások megkezdése után elrabolt francia turistát, akit lefejezett egy Iszlám Állammal szimpatizáló csoport Algériában.
Kerchove hozzátette, hogy korábban is mentek Európából dzsihádisták Afganisztánba, Szomáliába, Jemenbe, de soha nem ennyien. Ennek részben az az oka, hogy sokkal könnyebb az Európai Unió felől eljutni az érintett országokba. Törökországból egészen néhány hónappal ezelőttig szinte szabadon lehetett átjutni Szíriába.
Amellett, hogy több ország is csatlakozott az Egyesült Államok koalíciójához, és részt vesz a légi csapásokban, a britekhez hasonlóan otthon is lépéseket tettek, hogy megakadályozzák állampolgáraik csatlakozását az Iszlám Államhoz, de legalábbis azt, hogy hazatérjenek Szíriából és Irakból.
A potenciális európai dzsihádisták megszólításában és beszervezésében egyre nagyobb szerep jut az internetnek is a hagyományos csatornák (pl. mecsetek) mellett. Az Európai Bizottság is foglalkozott ezzel a szemponttal, már tartottak megbeszélést internetszolgáltatókkal, a Google, a Facebook és a YouTube részvételével. A folytatódó megbeszéléseken majd arról lesz szó, hogyan lehet a leghatékonyabban kiszűrni a dzsihádista tartalmakat.
Elsőre meglepő lehet, hogy Dániában nem csukják le a hazatérő dzsihádistákat. Azt gondolják ugyanis, hogy az otthoni diszkrimináció ugyanolyan probléma, mint a terroristák toborzása. Ingyenes pszichológiai tanácsadást adnak és segítenek elhelyezkedni (munkát, iskolát találni) a hazatérőknek.
A Washington Post számolt be arról, hogy Aarhus városában a hazatérő harcosok szabadon járhatnak-kelhetnek. Talha például arról álmodik, hogy egy nap egy közel-keleti kalifátusban élhet majd. Kilenc hónapig harcolt Szíriában, mielőtt visszatért. A külföldi túszok lefejezésével nem ért egyet, de a rögtönítélő bíróságokat támogatja. „Tudom, mit gondolnak sokan. Félnek a hazajövőktől, pedig nézzenek rám, nem vagyunk veszélyesek.” Talha a szíriai rezsim ellen harcolt, ezzel kivívta a környéken sok fiatal muszlim elismerését. Aleppo közelében harcolt, az egysége az Iszlám Államtól független volt, de jó kapcsolatot ápoltak velük.
Skandináviában nem szokatlan, hogy büntetés helyett bizalommal állnak a hibázókhoz, akár komoly bűnözőkhöz, ezt nemrég egy videónkon is bemutattuk. Oslótól 74 kilométerre van egy kis sziget. Az emberek kis faházakban laknak. Ökoközösségben élnek, majdnem mindent maguk termelnek, állatokat nevelnek, mindenkinek megvan a saját feladata a rendszerben. Amikor nem a földeken dolgoznak, nyáron úsznak és teniszeznek, télen síelnek és szaunáznak. Százötvenen élnek itt, köztük egy magyar is. A sziget lakói gyilkosok, rablók, drogcsempészek és hétköznapi bűnözők. Az egész sziget egy börtön, de nem akármilyen.
Ne higgyen el mindent, amit az Iszlám Államról hall. Lehet rossz, de jó oldala is.
A férfi most az adófizetők pénzéből végzi azokat a matematikaórákat, melyek a mérnöki felvételijéhez szükségesek. Az ingyenes tanácsadásból nem kért, mert nem érzi, hogy szüksége lenne rá, és elmondta: sajnálja, hogy egyre erősödik az országban a muszlimellenes közhangulat.
Persze nem minden dán ért egyet a módszerrel. „A probléma maga az Iszlám, ami maga is radikális, nem lehet sok muszlimot egy keresztény országba integrálni” – mondta Marie Krarup, a nacionalista Dán Néppárt képviselője.
Egy főre vetítve Dániából utazott ki a legtöbb külföldi harcos a Közel-Keletre. Aarhusból 2013-ban 30-an utaztak ki, a hatóságok 2014-ben egyelőre egy esetről tudnak – remélik, a program és a fokozott figyelem hatására.
A Les Echos szerint több mint 1100 francia került kapcsolatba valamilyen formában dzsihádista szervezetekkel. Ötödük már áttért az iszlámra, többségüket pedig az interneten szervezték be. A hatóságok gyanúja szerint 376-an még mindig Szíriában vagy Irakban vannak, ötvenen pedig ott haltak meg.
Franciaországba
Az al-Kaida mellett az Iszlám Államot is betiltották október eleje óta Svájcban. Erről egyelőre csak rendeletet hoztak, de a Parlament is szavazni fog a kérdésről decemberben. A rendelet csak fél évig érvényes. A tiltás kiterjed az ezeknek a csoportoknak szánt források biztosítására, a propaganda terjesztésére, valamint a tagok toborzására. A rendelkezések megszegőit akár három év börtönnel is büntethetik, írta a 24heures.ch. Ha a büntető törvénykönyv ennél súlyosabb büntetést irányoz elő, akkor az a mérvadó a tett mérlegelésénél.
Svájcban március vége óta tartanak fogva három irakit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam nevében terveztek terrortámadást Európában. 2001 óta átlagban évente 170 embernek tagadták meg a belépést Svájcba nemzetbiztonság
A svéd titkosszolgálat szerint legalább háromszáz svéd is csatlakozott az Iszlám Államhoz. Többen visszatértek Szíriából és Irakból, és a hatóságok szerint készek lennének terrorcselekményeket elkövetni, ezért folyamatosan megfigyelik őket. Svédország is októberben jelentette be, hogy törvényben tiltja meg állampolgárainak, hogy külföldön fegyveres konfliktusokban vegyenek részt, írja az al-Arabíja.
Isztambulba tartó, az Iszlám Államhoz csatlakozni készülő svéd tinédzsereket tartottak vissza egy észak-svédországi reptéren – számolt be a helyi sajtó. A két 17 éves fiút és egy 16 éves lányt az utolsó pillanatban szedték le a gépről. A fiatalokra egy hazatérő radikálisokkal foglalkozó szervezet munkatársai figyeltek fel. A szüleiknek nem szóltak a tervükről. A szervezet vezetője, Mohamed Artan maga is az as-Sabáb tagja volt, 60 munkatársuk most annak megelőzésén dolgozik, hogy a radikalizált fiatalok dzsihádista szervezetekhez csatlakozzanak.