Hmmm.... a minszki megállapodás csak február 15-én lép életbe, addig még van két napunk egy jó kis ágyúzásra!
– gondolhatták Kelet-Ukrajnában, és a gondolatot cselekvésre is váltották. Luganszkra már az éjszaka, Donyeckre pedig hajnalban kilőttek néhány sorozatot. A BBC tudósítója szerint azonban az ágyúzás kevésbé volt intenzív, mint az elmúlt hetekben. Arról nincs információ, melyik fél ágyúzott, de az érintett települések a szakadárok uralma alatt vannak – az ő információik szerint három civil vesztette életét.
Az ukrán kormány ágyúzásról nem, ámde arról beszámolt péntek reggeli tájékoztatóján, hogy orosz támogatással tovább folyik a Luganszk és Donyeck között fekvő Debalceve ostroma, csütörtök éjjel óta nyolc kormánykatona veszett oda – a hírt éppúgy nem lehet megerősíteni másik forrásból, ahogyan a szakadárok beszámolóit.
A vasúti csomópontként szolgáló települést a szakadárok saját beszámolóik szerint január legvégén lényegében körbezárták. Kijev tagadja, hogy 5-8 ezer katonája csapdába esett volna, akiknek legfeljebb a kivonulás jelentheti a menekülést. Azt azonban az ukrán erőkhöz tartozó Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka, Szemen Szemcsenko elismerte, hogy az oroszbarát szeparatisták elfoglalták Lohvinovét, elzárva így Debalcevéhez az eddigi ukrán utánpótlási útvonalakat. Állítása szerint azonban más vonalon továbbra is elérhetik a települést, így körbezárásról továbbra sincs szó – írta az MTI.
A Donyeck közelében fekvő Debalceve (oroszul Debalcevo) feletti ellenőrzés kérdése azért is fontos, mert a felkelők számára az aktuálisan birtokolt vonalak jelentik a fegyverek visszavonásához a kiindulási pontot, a csütörtöki minszki megállapodás szerint.
A megállapodás értelmében egyébként a térségben nehézfegyvermentes zónát alakítanak ki, ez a 100 milliméter feletti űrméretű lövegeknél 50, a rakétakilövő rendszereknél 70, a stratégiai rakétáknál pedig 140 kilométeres szélességben húzódik majd az ukrán kormány és az oroszok által támogatott szakadárok által vitatott régióban.
Oroszország nem aláírója, csak garantálója a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről Minszkben aláírt dokumentumoknak, és fizikailag sem várható el tőle az abban megjelölt intézkedések végrehajtása
– idézi az MTI Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szavait, aki szerint mivel az oroszok nem vesznek részt a konfliktusban, ezért nem is kell sehonnan kivonulniuk. Ezzel szemben szinte biztos, hogy a valóságban Oroszország indította el a kelet-ukrajnai megyék elszakítására irányuló szakadár felkelést, és azóta a legmodernebb fegyverrendszereivel, sőt katonákkal is támogatja a szakadárokat a Donyeck és Luganszk megyei harcokban.
Petro Porosenko ukrán elnök is szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy Minszkben valóban sikerült volna tető alá hozni a békét:
Nem akarom, hogy bárkinek illúziói legyenek, és így én sem tűnök naivnak: továbbra is nagyon messze vagyunk a békétől. Senki se hiszi szilárdan, hogy a Minszkben aláírt békefeltételeket szigorúan be fogják tartani.
Az ukrán vezetés szerint Debalcevénél az orosz erők közvetlenül is részt vesznek a harcokban a szeparatisták oldalán – Moszkva ezt visszautasítja, ahogyan a korábbi vádakat is a szeparatisták katonai támogatásáról, noha maguk a fegyveresek többször elismerték, hogy számottevő segítséget kaptak Moszkvától.
Kisebb gesztusokat sem gyakorol Kijevvel szemben Moszkva. Porosenko ugyanis Minszkben újságíróknak kijelentette, hogy hamarosan sor kerülhet Nagyija Szavcsenko hazaengedésére. Az ukrán pilótanőt a nyáron fogták el a szakadárok, ezután azonban orosz újságírók megölésének vádjával nagyon hamar orosz területen került bíróság elé. (Ez egyúttal jelezte a szeparatisták és Moszkva szoros együttműködését is.)
A kiadatást Kijev többször kérte, a 32 éves ukrán pilótanő kiadatását, amit mindeddig Moszkva visszautasított. Minszk után – Porosenko nyilatkozatának fényében – várható lett volna a kiadatás lebonyolítása, ehelyett azonban az orosz Nyomozati Hatóság (SZK) vezetője közölte: megalapozatlanok a szabadon bocsátásról szóló híresztelések. Vlagyimir Markin szerint megdönthetetlen bizonyítékaik vannak arra, hogy Szavcsenko vezetésével vették akantűz alá az ukrán erők az orosz állami tévé újságíróját és operatőrét szállító autót – írta az MTI.
Az orosz elnök szóvivője külön is rácáfolt Porosenko minszki nyilatkozatára: Dmitrij Peszkov szerint Szavcsenko ügyéről nem is volt szó a tárgyaláson.
Az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint az orosz hadsereg elitalakulatai vesztnek részt a harcokban. Zorjan Skirjak úgy véli, a nehéztüzérséggel megtámogatott "putyini terroristák" továbbra is Debalceve körbezárásán dolgoznak, eddig azonban nem értek célt.
Az "újratöltött" minszki tűzszünet, amelyet csütörtökön a francia elnök és a német kancellár közreműködésével hoztak tető alá Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin között, azonban más miatt is ingadozni kezdett.
Az ukrán külügyminiszter pénteken kijelentette: a szeparatisták vezetőire nem fog kiterjedni az amnesztia – noha ez áll a csütörtökön aláírt megállapodásban.
Pavlo Klimkin szerint Ukrajna nem is vállalta, hogy alkotmányos reformot fog végrehajtani az ország decentralizációs átalakítása érdekében – bár ez is megfogalmazódik az egyezményben, amelynek a tűzszünetre vonatkozó része szombat éjféltől lépne életbe.
Klimkin mindezt a parlamenti vitában mondta el, amikor a Rada radikális képviselői vonták kérdőre. Oleg Ljasko Radikális Pártjának első embere szerint "Ukrajna nem bocsáthatja áruba az alkotmányt". Ljasko megnyilatkozása mutatja, hogy az egyezség milyen hamar a nacionalista pártok áldozatává válhat.
A minszki Függetlenség palotában zajlott tárgyalások alatt a sajtó vadászta a négy tárgyalófél és a házigazda belarusz elnök beszélgetésfoszlányait. Alekszandr Lukasenko és Petro Porosenko esetében néhány szót el is csíptek
Porosenko: Becstelen, piszkos játékot eszelt ki.
Lukasenko: Tudom, ezt mindenki látta.
A párbeszéd másra nem igen vonatkozhatott, mint Putyinra, a meglepő nem is az ukrán elnök állítása, hanem a belarusz államfő egyetértése. Elvégre Minszk a legszorosabb szövetségese Moszkvának.