DJ Verbanitsot és a szlovák Bocellit is meghívták, végül mégis majdnem elmaradt a tavaszváró Pilisi Kavalkád. A szlovákul miséző templomban állították volna ki a magyar koronázási ékszerek másolatait. Lelkes résztvevő olvasónk szerint egyes szlovákoknak a magyar jelképek nem tetszenek, a magyarok a szlovák nyelvű misével nem békéltek meg. A Fánkfesztivált végül megtartották, de koronaékszerek nélkül.
A pilisszentkereszti Fánkfesztivál váratlan indulatokat szított: egy a rendezvényért aggódó, lelkes résztvevő olvasónk azt állítja, azért maradt el a magyar koronázási ékszerek másolatainak kiállítása, mert egyeseknek nem tetszett, hogy szlovákul miséztek volna a kiállítás helyéül szolgáló templomban. Állítólag mások azt nehezményezték, hogy a szlovákok lakta faluba elviszik az ékszereket. A rendezvény főszervezője megerősítette, hogy végül le kellett mondania a koronaékszer-kiállítást, de a Fánkfesztivált megrendezték, és továbbra sem tesz le arról, hogy az ékszermásolatokat is elhozza a községbe.
„Az egyre népszerűbb fesztivál az idén kis híján meghiúsult” – írta olvasónk, aki nem falubeli, de visszatérő résztvevő. A téma érzékenysége miatt névtelenségéhez ragaszkodott. Nagy kár lett volna, ha végül elmarad: a több ezer különböző ízesítésű fánkot szakértő zsűrivel elbíráltató fánksütő verseny mellett a plakát szerint fellépett Maros Bongo (a szlovák Bocelli) és DJ Verbanits is, sőt, még Dolly Roll Show is volt. A kicsiket fánkevő versennyel, a nagyokat Börtönmúzeum-kiállítással várták, a BIA TV élőben közvetített a helyszínről.
A pilisszentkeresztiek a magyarországi szlovákokhoz hasonlóan életvitelükben a többségi társadalomhoz asszimilálódtak. Magyar nemzeti identitásuk, magyar nemzeti érzéseik is vannak. Magyarország a hazájuk, a hétköznapokban többségükben magyarul beszélnek, miközben kötődnek a szlovák hagyományokhoz, kultúrához és nyelvhez is. A mindennapi élet rutinjai már a magyarsághoz kapcsolják őket, s a hétköznapokban semmiben sem különböznek a többségi társadalom tagjaitól – írja a helyi szlovák közösségről Szabó Orsolya. Plusznyelv alkalom szerint című tanulmánya a Napútban jelent meg, online itt olvasható.
A pilisszentkereszti Fánkfesztivált február 14-én nyolcadszor rendezték meg, azzal a csavarral, hogy idén „a magyar koronázási ékszerek másolatát, mint szakrális tárgyakat” is kiállították volna a templomban. A programot a szlovák önkormányzat vezetője szervezte. Pilisszentkereszt ugyanis az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak.
Pilisszentkereszt (szlovákul Mlynky, azaz malmocskák) Pest megye Szentendrei járásában fekszik. Mivel Dobogókő a község része, népszerű kirándulóhely amellett, hogy váratlan diplomáciai botrányok helyszíne.
2008-ban az verte ki a biztosítékot, hogy a helyi a képviselő-testület a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját átköltöztette a Szlovák Házból a szlovák iskolába. Végül 2008-ban döntött úgy a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovák Önkormányzat, hogy felépítik a Pilisi Szlovákok Központját – ezt a magyar és a szlovák kormány is támogatta, 2012. október 2-án Orbán Viktor és Robert Fico közösen adta át.
Alig telt el két és fél év, és máris újra felborzolta a kedélyeket a hivatalosan Pilisi Kavalkád – Fánkfesztivál nevű „egész napos, családi programokkal tarkított, télbúcsúztató és farsangi népszokásokat felelevenítő” rendezvény. Úgy tudjuk, a koronázási ékszerek másolatának kiállítása ellen egyes szlovákok a magyar királyságra való utalás miatt tiltakoztak, a magyarok a szlovák nyelvű mise miatt. (Arra, hogy a helyi szlovákok tiltakoztak volna, nem találtunk utalást – valószínűleg szlovákiai nacionalista megszólalásokról lehet szó.)
Olvasónk szerint a fesztivál főszervezőjét – aki egyben a helyi szlovák önkormányzat vezetője – személyesen és telefonon „folyamatosan zaklatták″, megpróbálták rávenni, hogy álljon el a tervtől. „A főszervezőben ezek hatására komolyan felmerült, hogy az egész rendezvényt lemondja, de az előkészületek már olyan szinten álltak, hogy végül is csak a koronázási ékszerek kiállításától tekintett el annak érdekében, hogy a sokak által várt, népszerű esemény az idén se maradjon el” – írta, hozzátéve: szerinte a faluba betelepült nem szlovák nemzetiségű lakók nem tisztelik kellően a hagyományokat.
Azt sem érti például, miért akadnak ki egyesek azon, hogy a boltban van, aki szlovákul beszél. „Pedig hatalmas, az egész falunak egy kitüntetés, ha a magyar koronázási ékszerek másolatát egy napra odaviszik” – mondta. (Mellékszál: olyan település is van Magyarországon, ami nem érte be holmi kölcsönkért másolattal, Sátoraljaújhelyen gigantikus Szent Korona-teteje van a Trianon-kálvária tetejénél, egyben a nyári bobhoz vezető lanovka tövénél elhelyezkedő kápolnának.)
Az Index úgy tudja, a településen több mint 10 éve tartanak heti többször szlovák nyelvű misét. „A templomba járók 95 százaléka szlovák néni, bácsi, akik más nyelven nem is nagyon értenék, közülük biztos nem problémázott ezen most sem senki, ráadásul nekik a magyar koronázási ékszerekkel sincs az égvilágon semmi bajuk″ – tudtuk meg egy a helyi viszonyokat elsőkézből ismerő szakembertől.
A fánkügyben Demjén Mártát, a Fánkfesztivál főszervezőjét is megkerestük, aki a helyi szlovák önkormányzat vezetője is. Ő azzal hárította el megkeresésünket, hogy a koronára való tekintettel nem szeretné boncolgatni a kérdést.
Annyit azért elmondott, még idén meg fogja szervezni, hogy eljussanak a koronázási ékszerek másolatai a községbe. „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő” – idézte István király intelmeit búcsúzóul.