Hihetetlen profizmussal raboltak ki húsvéthétvégén egy elit londoni értékmegőrzőt, a tolvajok készpénzt, drágaköveket, ékszereket vittek magukkal, több tízmilliárd forint a kár. Az ügyfeleket sokkolta a hír, de a rendőrség is csak kapkodja a fejét. Szinte biztos, hogy a tolvajoknak belsős információik voltak, máshogy nehezen lehetett volna végrehajtani a filmbe illő betörést.
Még mindig nem ocsúdtak fel a döbbenettől a londoni Hatton Garden Safe Deposit Ltd. ügyfelei, miután húsvéthétvégén profi betörők kirámolták a cég biztonságosnak hitt széfjeit. Az értékmegőrzéssel foglalkozó cég arról a negyedről kapta a nevét, ahol található. Hatton Garden a brit főváros ékszerközpontja, legalább 300 olyan cég van itt, amely ékszerekkel üzletel, és több mint félszáz bolt, ahol drágaköveket lehet vásárolni. Az emberek joggal gondolhatták, hogy ha egy Hatton Gardenben lévő széfes cégre bízták az értékeiket, akkor azok biztonságban lesznek.
A módszeren, ahogy a Hatton Garden Safe Deposit széfjeit a tolvajok kirámolták, a rendőrök is megdöbbentek, mert ilyet általában csak filmeken lehet látni.
A széfes cég egy többszintes, liftes épületben van, a felsőbb szinten találhatóak az irodák, az alagsorban pedig a páncélterem, ahol a széfek vannak. A tolvajok a legfelső, irodai szinten betörték az egyik falat, így bejutottak az épületbe. Ezután a legfelső emeletről a liftaknán keresztül, köteleken ereszkedtek le az alagsorig. Ott kikapcsolták a riasztóberendezést, kibontottak egy újabb falat, végül egy nagy teljesítményű vágóeszközzel a 45 centi vastag acél biztonsági ajtót is megbontották. És már bent is voltak a páncélteremben.
A teremben 600 széf volt, ebből 60-70-et ürítettek ki. Készpénzt, ékszereket, drágaköveket, köztük gyémántokat vittek el.
Bár a rablás húsvétkor volt, még ma sem lehet pontosan tudni, hogy a betörők pontosan miket vittek magukkal, ahogy azt sem, mekkora a kár. Azaz a kár nagyságát már legalább meg tudták becsülni, eszerint több mint 80 milliárd forintnyi értéket zsákmányoltak a tolvajok, így minden bizonnyal ez az egyik legnagyobb ékszerrablás a kriminalisztika történetében. (Még több nagy rablásról itt olvashat.)
Remegtem, nem tudtam elhinni, ami történt
– mesélte a brit Guardiannek az egyik károsult, Norman Bean, hogy mit érzett, amikor megtudta, hogy az értékmegőrzőt kirabolták. Bean ékszereket tartott a széfben, 35 ezer font értékben, de a kliensek többségéhez hasonlóan neki sem voltak biztosítva az ékszerei. Ami a kliensek szerint érthető is, hiszen éppen azért bízták féltett kincseiket egy értékmegőrző cégre, mert sajnálták rá a biztosítást. Bean egy másik lapnak azt mesélte: egy barátja 500 ezer fontnyi ékszert tartott a Hatton Garden trezorjában.
A lapnak egy másik károsult, Michael Miller ékszerész is nyilatkozott, neki 40-50 ezer fontja bánja a rablást, mert nagyjából ennyibe kerül az az óragyűjtemény és azok az ékszerek, amiket a trezorban tárolt. Közte volt egy olyan méregdrága svájci óra, amit akkor vett meg, amikor a fia megszületett, és azt szerette volna, ha a gyereké lesz. Miller szerint egyébként sokan a családi ékszereiket vagy éppen fontos dokumentumokat tartottak a széfekben.
De nem minden károsult beszél ilyen nyíltan arról, hogy mije veszett oda. A brit Telegraphnak egy szakértő azt ecsetelte, hogy sokan éppen azért tartják ilyen trezorokban az értékeiket, mert nem szeretnék, hogy családjuk vagy éppen az adóhatóság tudjon ezek létezéséről. Az sem kizárt, hogy a trezoros ügyfelek egy része nem tiszta úton jutott hozzá azokhoz az értékekhez, amiket ilyen helyen tárol. És ez valószínűleg igaz sok olyan ügyfélre is, aki a Hatton Gardenben tartotta a kincseit. A trezoros cégek pedig titoktartóak, így nem valószínű, hogy a teljes kárt valaha is meg tudják majd állapítani a hatóságok.
Ha megnézi a cég weboldalát, ott azt írják, hogy a legbiztonságosabb hely a környéken, teljesen le vagyok döbbenve. Egy dupla ajtón keresztül lehet csak bejutni a páncélterembe
– értetlenkedett Miller azon, hogy mégis hogy a fenébe sikerült a tolvajoknak bejutniuk a széfekhez.
Ez a kérdés nemcsak a károsultakat, de a nyomozókat is izgatja. Szakértők ugyanakkor már most azt nyilatkozzák a sajtónak, hogy egy ilyen betörés egészen egyszerűen elképzelhetetlen anélkül, hogy belsős információkkal ne segítette volna valaki a tolvajokat. Nem véletlen, hogy a rendőrök mindenkit alaposan ki akarnak faggatni, köztük a cég két tulajdonosát, a 69 éves Mahendra Bavisit és a 38 éves Manis Bavisit. Az idősebb Bavisivel nem lesz könnyű dolguk, mert ő a szudáni Kartúmban él, míg a fiatalabb Wembley-ben. De most mindegyikük külföldön van.
Szakértők szerint már csak amiatt is valószínű, hogy a tolvajokat belsős információkkal segítették, mert a bűnözőknek pontosan ismerniük kellett az épület alaprajzát, a liftaknát, de ami talán a legfontosabb: a riasztórendszert. Utóbbit ugyanis meglepően jól „hatástalanították”.
Igaz, sajtóhírek szerint az egyik riasztó pénteken megszólalt, de a biztonsági őr ekkor csak kívülről ellenőrizte az ajtókat, és mivel minden rendben talált, nem is forszírozta tovább a dolgot, a betörők legnagyobb szerencséjére. Az egyik károsult megkérdezte az őrtől, hogy mi a búbánatért nem nyitotta ki az ajtót, mire a károsult szerint az őr azt felelte neki: „Mert nem fizetnek meg eléggé.” A rablók egyébként a CCTV kamerarendszer adatait rögzítő egységet is ellopták, ezzel is megnehezítve a nyomozók munkáját.
Fizeted a trezorszolgáltatás éves díját, és azt hiszed, hogy biztonságban vannak az értékeid. Masszív acélajtajaik vannak, riasztóval. Kellett valaki nekik, aki tudta, hogy milyen az alagsor elrendezése
– fejtegette a Guardiannak az egyik ékszerész károsult, szintén arra utalva, hogy egy belső munkatárs segítsége nélkül egy ilyen rablást nem lehetett volna végigvinni.
A károsultak azt is fájlalják, hogy a rendőrség egyelőre alig adott érdemi információt. A rendőrség szerint a nyomok rögzítése napokat vesz igénybe, feltéve, ha egyáltalán maradt bármi nyom. Egyelőre úgy tűnik, hogy forró nyomok nincsenek, még a lehetséges elkövetők profilját sem közölték a nyomozók. Sőt, most még az ügyfelek jó része azt sem tudja, hogy a károsultak között van-e, mivel a rendőrség még nem pontosította, hogy melyik volt az a 60-70 széf, amit kirámoltak.
Kétséges, hogy a lopott gyémántok valaha megkerülnek. Egy gyémántkereskedő a Telegraphnak azt mondta: ilyenkor a lopott gyémántokat újravágják, megtisztítják, így utána lehetetlen lesz beazonosítani az eredetét. Legfeljebb az lesz majd feltűnő, hogy hamarosan olcsó gyémántok bukkannak majd fel a piacon.
A kirabolt trezorban sajtóhírek szerint nemcsak magánszemélyek, de kisebb ékszerüzletek, ékszerkereskedők is tároltak árut, a rablás legnagyobb vesztesei valószínűleg ezeknek az üzleteknek a tulajdonosai. Mindazok, akik ahelyett, hogy saját trezort tartottak volna fent, rábízták ezt a profi trezoros cégre. Az egyik ilyen kereskedő azt mondta, évi 300 fontot fizetett a szolgáltatásért és ha kiderül, hogy az ő ékszereit nem is lopták el, akkor is egy másik céggel szerződik majd le ezek után.