Az emberi jogi szervezetek nagyszabású mentőműveleteket illetve az EU-s bevándorlási és menekült politikák felülvizsgálatát sürgették az eddigi legsúlyosabb földközi-tengeri menekült hajókatasztrófa után, az Európai Bizottság 10 pontos akciótervet készített, az Európai Tanács pedig rendkívüli ülést hívott össze, amelyre Orbán Viktor is hivatalos.
A Bizottság tízpontos, azonnali cselekvési terve szerint elsősorban a Földközi-tengeren már működő EU-s menekültügyi műveleteket, a Poseidont és Triont. Konkrét számokról, a források bővítéséről egyelőre még nem esett szó.
Az akcióterv az EU-s határok megerősítése mellett például az embercsempészek hajóinak elkobzását és megsemmisítését is javasolja, és a tervezett intézkedések között az is szerepel, hogy az EASO munkatársai kitelepülnének a leginkább érintett Olaszországba és Görögországba segíteni a menedékkérelmek feldolgozását, miközben a tagállamok vállalják, hogy minden migránstól ujjlenyomatot vesznek, és megfontolják sürgősségi letelepítési mechanizmusok alkalmazását.
A tanácskozáson, ahol az akciótervet kialakították Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ott volt . Hangsúlyozta, hogy a probléma mindaddig nem oldható meg, míg Líbiában nem jön létre működő, a határait ellenőrizni tudó állam. A hétvégi hajószerencsétlenséghez hasonló katasztrófák megelőzéséhez nem Európán belül, hanem Európán kívül kell keresni a megoldást - jelentette ki. Szijjártó szerint a hasonló katasztrófák megelőzéséhez elsősorban a béke és a gazdasági stabilitás megteremtésére van szükség a térségben.
Jean-Francois Dubost, az Amnesty International France illetékese a korábbi EU-s cselekvési tervekre reagálva, hogy a probléma nem oldható meg olyan "előretolt irodákkal" - ahogyan ezt egyes európai vezetők javasolják -, amelyeket a Földközi-tenger túlsó partján állítanának fel, s ahol a menekültek benyújthatnák menekültkérelmüket. Az Amnesty szerint az is súlyosbítja a földközi-tengeri helyzetet, hogy az EU lényegében lezárt minden szárazföldi eljutási lehetőséget, és ezért a migránsoknak nem maradt más lehetőségük, mint embercsempészeknek kiszolgáltatni magukat.
Bátrabb és együttérzőbb hozzáállást kért az Európai Unió kormányaitól ugyancsak hétfőn az ENSZ emberi jogi biztosa is. Zeid Raad Al-Hussein genfi nyilatkozata szerint a tengeri katasztrófák a hibás politika következményei, "a kudarcos intézkedéseket az együttérzés óriási kudarca kíséri". "Európa hátat fordít a világ talán legveszélyeztetettebb menekültcsoportjának, és azt kockáztatja, hogy a földközi-tengeri térség egy óriási temetővé válik" - mondta.
Mateo Renzi olasz kormányfő "halálutaknak" nevezte az illegális bevándorlók tengeri átkelését, és az emberkereskedelmet irányító bűnszervezetekkel szembeni határozott fellépést szorgalmazott az EU-tól Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel együtt hétfőn Rómában tartott közös sajtótájékoztatón. Málta és Olaszország a földközi-tenger bevándorlás által leginkább érintett két ország.
Muscat a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Líbia partjainál vasárnap elsüllyedt hajó áldozatain az emberkereskedők 1-5 millió euró, azaz 300 millió és másfél milliárd forint közötti összeget zsebeltek be.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) értesülése szerint három, menekülteket szállító hajó is bajba került hétfőn a Földközi-tengeren, és az egyik süllyedni kezdett. Ez utóbbi fedélzetén mintegy 300 ember indult útnak, de közülük húszan már meghaltak út közben. Matteo Renzi olasz miniszterelnök bejelentette, hogy az olasz és máltai hatóságok a hajók segítségére sietnek, de csak kettőről vannak információik. A szombaton felborult majd elsüllyedt hajó fedélzetén a jelenlegi információk szerint 950 ember utazott, közülük alig pár tucatot sikerült kimenteni. Az embercsempészek több száz embert a raktérbe zártak, esélyük sem volt a menekülésre, ők ott fulladtak meg.