Két fontos amerikai magyar vezető is visszamondta a tanúskodást azon a Magyarországról szóló keddi kongresszusi meghallgatáson, melyet Dana Rohrabacher, Washington legnagyobb Putyin-rajongója hívott össze. A meghallgatás mögött Connie Macknek, az Orbán-kormány és a Századvég 1,4 milliárdért felbérelt és most nagyon bizonyítani akaró washingtoni lobbistájának a senkivel sem egyeztetett magánakciója áll. Az amerikai magyarok hiába próbálták elérni, hogy napolják el a szerintük csak károkat okozó eseményt. A kormány pancserlobbistája ugyanis egy olyan meghallgatást lobbizott ki, ahol ostorozni fogják Orbánékat, és biztosan szó lesz a szélsőjobbról is.
Ilyen még tényleg nem volt: kedd este pár óra eltéréssel Magyarország lesz a téma az Európai Parlament plenáris ülésén és a washingtoni kongresszusban is, a kérdés csak az, melyikből jövünk ki rosszabbul.
Ahogy múlt pénteken megírtuk, május 19-én az amerikai kongresszus képviselőházának egyik albizottsága (Európa, Eurázsia és új típusú biztonságpolitikai kihívások) meghallgatást tart a magyar–amerikai viszony jövőjéről. A meghallgatást a bizottságot vezető republikánus képviselő, Dana Rohrabacher hívta össze, aki több mint húsz éve, egy szkandermeccs óta Vlagyimir Putyin jó barátja, folyamatosan Putyin-barát álláspontot képvisel, és ennek megfelelően nagyon rossz a washingtoni megítélése. Mivel a magyar–amerikai viszony megromlásának egyik fő oka éppen az Orbán-kormány keleti nyitása és közeledése Vlagyimir Putyin Oroszországához, a meghallgatás eredeti célja pedig a viszony javításának elősegítése lett volna,
Információink szerint a kongresszusi esemény az albizottsági elnök egykori képviselőtársa, Connie Mack volt floridai képviselő lobbizásának eredménye, akivel Rohrabacher hosszú évekig ült együtt a külügyi bizottságban. Mack cégeit tavaly bérelte fel a Miniszterelnökség és a Századvég egy közel 1,4 milliárdos szerződéssel: Macket már a Wikipédia-oldala is Orbán Viktor lobbistájaként említi, a külföldi lobbistákat nyilvántartó amerikai adatbázisban pedig kizárólag Mack cégei szerepelnek Magyarország bejegyzett „ügynökeiként". Macket egykori kampányfőnöke, Arthur Finkelstein hozta közel az Orbán-kormányhoz. Finkelstein Orbán Viktornak is régóta ad tanácsokat, a miniszterelnök pár nappal ezelőtti állítása szerint gyakran találkoznak; időközben Finkelstein Habony Árpáddal is indított egy közös tanácsadó céget Londonban.
Hiába él már egy jó ideje a szerződése, Connie Mack lobbitevékenységéből amerikai magyar forrásaink szerint egészen idáig nem lehetett látni eredményeket. A keddi meghallgatás azonban váratlanul és igen kellemetlenül ért mindenkit: Mack ugyanis a magyar külügyi apparátustól és a Fidesszel eredetileg baráti viszonyt ápoló amerikai magyar szervezetektől teljesen függetlenül lépett akcióba. A meghallgatás kiharcolása utóbbiak bírálatai szerint teljesen értelmetlen, időszerűtlen, sőt rendkívül káros is,
Az első hivatalos meghívó szerint a meghallgatáson tanúskodott volna két fontos amerikai magyar szervezet vezetője is: Koszorús Ferenc az Amerikai Magyar Szövetségtől és Maximilian Teleki az Amerikai Magyar Koalíciótól. Hogy Koszorús mégsem vállalja a meghallgatást és írásos véleményt ad be, már pénteken megírtuk, pár nappal később pedig ezt az Amerikai Magyar Szövetség elnöke a Heti Válasznak egy interjúban is megerősítette.
Koszorús szerint „mindenki számára rejtély", miért hívták össze a meghallgatást, annak időzítése pedig rossz, „egyik félnek sem használ”, éppen ezért nem is vállalta a személyes részvételt. A meghallgatást vezető Rohrabacherről ő is azt emelte ki, hogy régi barátság fűzi Putyinhoz és megkérdőjelezte a NATO létjogosultságát, miközben egy erős és kibővített NATO egyaránt nemzeti érdek az USA és Magyarország számára. A Heti Válasz kérdésére, miszerint a meghallgatást „Magyarország újonnan létrehozott amerikai lobbicsoportja szervezte”, Koszorús ezt válaszolta:
Csak remélni tudom, hogy nem ők kezdeményezték.Még annak a lobbistának is tisztában kell lennie a jövő hétre kitűzött meghallgatás veszélyeivel, aki nem különösebben jártas a magyar ügyekben. Ezért minden valamire való lobbista minden követ megmozgat annak érdekében, hogy ezt az eseményt elnapolják.
Koszorús félelme szerint ugyanis a meghallgatáson a magyar kormány ostorozását lehet majd csak hallani. Az Index más forrásokból is úgy értesült, az amerikai magyar szervezetek valóban „minden követ megmozgattak”, hogy abszurd módon a magyar kormány hivatalos lobbistája ellenében kilobbizzák a meghallgatás elnapolását.
A részvételt Koszorús mellett időközben visszamondta az Amerikai Magyar Koalíció élén álló Maximilian Teleki is, ám az elnapolást mégsem sikerült elérni.
A meghallgatáson eredetileg is tanúskodók közül tehát csak a magyar kormánnyal várhatóan eléggé kritikus szereplők maradtak meg, vagyis Orbánék szempontjából a helyzet még tovább is romlott. Egyikük Simonyi András, Magyarország 2002 és 2007 közötti, szocialista kormányok alatti nagykövete, másikuk pedig Ted Stahnke, a Human Rights First (HRF) alelnöke. Stahnke az egyik szerzője a magyar és görög gyűlöletpártok felemelkedéséről és veszélyeiről szóló HRF-jelentésnek, melyben felsorolják a Fidesz és a Jobbik kapcsolatának aggasztó részleteit is. A magyarországi szélsőjobb helyzete garantáltan előkerül tehát a meghallgatáson.
A frissített napirend szerint Koszorús és Teleki helyére végül sikerült szerezni két beugrót. Az egyik Hoyt Brian Yee karrierdiplomata, jelenleg európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes, a másik pedig Kurt Volker, az Arizonai Állami Egyetem részét képező, John McCain republikánus szenátorról, volt elnökjelöltről elnevezett McCain Intézet vezetője.
Volker korábban az Egyesült Államok NATO-képviselője volt, illetve több évig dolgozott a budapesti nagykövetségen is. Jól beszél magyarul, és hagyományosan mérsékeltebb álláspontot foglal el az Orbán-kormánnyal szemben, a budapesti kormány tehát leginkább tőle várhat megértőbb hozzáállást.
Volker tavaly, a kitiltási botrány idején az ATV-nek adott interjújában arról beszélt, az amerikai kormány csalódása Magyarországban sok elemből áll össze:
...a bálványosi Orbán-beszédtől kezdve a médiaügyeken át az orosz viszonyig, de említhetném a választási törvények megváltoztatását és az új alaptörvényt is.
Volker szerint a legélesebb kérdés az Egyesült Államok és Magyarország között a putyini Oroszországhoz való viszony, azonban szerinte Washingtonban sokan nem értik meg, hogy az Orbán-kormánynak már nem a baloldali hatalomra kerülése az alternatívája:
Vannak, akik még mindig azt hiszik, hogy a verseny a Fidesz és a szociáldemokrata baloldali ellenzék között zajlik, mintha Bajnai leválthatná Orbánt. Pedig a legnagyobb veszély a szélsőjobb, és ezt a Szijjártó úrnak is elmondtuk, hogy a kormány felelőssége, miként lép fel ezzel szemben.
Az azóta eltelt hónapokban a kérdés csak tovább éleződött a Jobbik tapolcai győzelmével és előretörésével a közvélemény-kutatásokban, valamint a Fidesz és a magyar kormányfő részben erre is reakcióként adott, nyíltan és durván bevándorlásellenes, menekültellenes és halálbüntetés-párti üzeneteivel, melyekről Strasbourghoz hasonlóan ma este Washingtonban is muszáj lesz beszélni.
A kongresszusi meghallgatásra magyar idő szerint 20 órától kerül sor.