Vallomást tett az Auschwitzban született Orosz Angéla az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr, a most 93 éves Oskar Gröning perében. A perben a legmegdöbbentőbb pillanat eddig az volt, amikor a vádlottnak egy másik áldozat, a 81 éves Eva Kor kezet nyújtott. A nőn Auschwitzban ikertestvérével együtt borzalmas orvosi kísérleteket végeztek, többi családtagját pedig megölték. Eva Kor azt mondta: ő mostanra megbocsájtott a náciknak, de szerinte ez a megbocsájtás sem menti fel a gyilkosokat a büntetőjogi felelősség alól. A gesztust a másik 49 magánvádló közös nyilatkozatban ítélte el.

A Die Welt szerint a most vallomást tevő, 1944 decemberében született Orosz Angéla azért maradhatott egyáltalán életben, mert alultáplált anyján nem látszott, hogy terhes. 

Anyja és apja háromnapnyi utazás után egy marhavagonban érkezett Auschwitzba. Az érkezők szétválogatásánál anyja megmondta Mengelének, hogy két hónapos terhes. Ő erre annyit válaszolt, hogy „Te hülye liba”, de élve hagyta őt és a férjét is.

Kísérleti magzat

Apja később a kényszermunka miatt az alultápláltság és a kimerültség következtében halt meg. Az anyja öt hónapos terhesen egy útépítésen dolgozott. A rabok állati takarmányt ettek, hogy ne haljanak éhen. Később anyja a konyhára került, ahol legalább egy kis krumplihéjhoz hozzá tudott jutni.

Ezért élek én is, a lopott krumplihéjaknak köszönhető, hogy egyáltalán megszülettem.

– mondta Orosz Angéla.

Amikor anyja terhessége feltűnt az őröknek, Mengele irányításával kísérleteket végeztek rajta. Valamilyen maró folyadékot fecskendeztek a szülőcsatornába, és az orvosok közben a magzat reakcióit figyelték meg. Ebből a szempontból tehát Orosz Angéla már magzat korában az auschwitzi haláltábor áldozata volt. Mengele ezekkel a kísérletekkel végül felhagyott, és elengedte az anyját, de a beavatkozások hatására később már nem lehetett gyermeke. 

A kísérletek után egy magyar zsidó orvosnő még felajánlotta az anyjának, hogy a nyolcadik hónapban segít megszakítani a terhességet, de erre végül nem került sor:  karácsony előtt három nappal megszületett a kislány. Orosz Angéla a tárgyaláson azt mondta, felsírni sem volt ereje születésekor, így maradhatott életben. Anyja a szülés után néhány órával mezítláb ment ki a hóba a barakk előtti sorakozóra, hogy az őröknek ne tűnjön fel semmi. Öt héttel születése után, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok a tábort. 

Először elsős iskolásként kérdezték a születési helyemet. El tudják képzelni, milyen érzés volt azt felelni, hogy Auschwitz? Gyűlöltem.

– mondta. 

Az Orosz Angélával és anyjával történtek idején Oskar Gröning már nem volt Auschwitzban. 1944 szeptemberében frontszolgálatra kérte áthelyezését. Orosz Angéla a vádlotthoz fordulva a tárgyalóteremben azt mondta:

Ön el tud menni a felesége és a szülei sírjához, én ezt nem tehetem meg. Apámnak nincsen sírja.  

Orosz Angélát és anyjáta tábor egyik túlélője karolta fel. A háború után Montréalban éltek. Anyja 1992-ben halt meg. Orosz Angéla azt is mondta, hogy anyja élete végéig nem mert zuhanyozni, csak fürödni, mindig összerezzent a kutyák ugatásától, halálos ágyán pedig Mengelét látta maga előtt.  

Kétségtelen, hogy bűnrészes

A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon korábban elmondta, amikor az SS tagjaként 1942-ben Auschwitz-Birkenauba került, tudomást szerzett arról, hogy a táborban a foglyok meggyilkolására szolgáló gázkamrák működnek. Azt mondta, kétségtelen, hogy erkölcsileg bűnrészes a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie.

Gröning ellen az 1944. május 16. és július 11. között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat. Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak. A hannoveri ügyészség által indított perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszttúlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is, közülük 15-en tanúvallomást is tesznek. Az első tárgyaláson ott volt például Pusztai Éva, leánykori nevén Fahidi Éva és Hedy Bohm kanadai holokauszttúlélő.

A vádlott a haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották: az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek. Vallomása szerint 1942-ben a hátrahagyott hulladék között felsírt egy csecsemő, mire egy szakaszvezető odalépett, felkapta a csecsemőt, és egy teherautónak csapta. Gröning azt állította: eddig a pontig volt Adolf Hitler elkötelezett híve, de akkor „világok törtek össze” benne, és másnap kérte az áthelyezését a frontra. A részleteket korábbi cikkünkben olvashatja.

70 éve ért véget

Az Auschwitz után Amerikában gyári munkásból pszichológussá vált magyar nő, Edith Eger életét itt mutattuk be. A Budapesten élő Homonai Irén történetéről itt írtunk. Nagyképünkön a 70 éve a családjuk számára kijelölt csillagos házba vittünk vissza ma már idős, akkor még gyerek túlélőket. Arról, hogy egy erdélyi származású amerikai katona, majd későbbi nürnbergi főügyész hogyan élte meg a második világháborút és a haláltáborok felszabadítását, Ben Ferencz-portrénkban írtunk.