Külügyminiszterként nem továbbítottam titkosított információt magánlevelezésemben.

szögezte le egy iowai kampányrendezvényén Hillary Clinton. Ezt azért tartotta fontosnak elmondani a demokrata párt jelenleg legesélyesebb elnökjelöltje, mivel hónapok óta üldözi őt az email-botrány, amit ellenfelei az egykori First Lady vezetői alkalmasságának megkérdőjelezésére használnak. 

A The New York Times még március elején szellőztette meg, hogy Clinton 2009-től 2013-ig tartó hivatala ideje alatt kizárólag egy magánszerverhez kötött magán e-mail-címet használt hivatalos levelezésre a kormányzat által biztosított fiók helyett. Ez a titkosításon kívül azért is probléma, mivel a közszolgálati alkalmazottak hivatalos levelezését rendes esetben nyilvántartják és archiválják. A 2009 és 2013 között hivatalban lévő politikus maga is elismerte, hogy két címet kellett volna használni.

Hillary Clinton levelezésének első merítése alapján valóban nem történt titoksértés; ennek ellenére - a szintén demokrata vezetésű - igazságügyi minisztérium két szövetségi kormányzati főellenőr kérésére fontolóra vette, hogy büntetőjogi vizsgálatot indítson, vajon történt-e titkos információkkal való visszaélés. Ezt a kezdeményezést az elnökjelölt így magyarázta:

Azt hiszem, önök itt egy nagyon jellemző vitának lehetnek tanúi, amikor a kormány különböző részlegei között nincs egyetértés arról, hogy mit nem kellene nyilvánossá tenni.

Pedig ennél komolyabb lehet az ügy: Charles McCullogh főellenőr az igazságügyi tárcának küldött levelében azt írta, hogy mintegy 30 ezer, Clinton címéről elküldött e-mailből hivatala 40-et vizsgált meg szúrópróbaszerűen és ezek közül négy tartalmazott a kormány által titkosnak minősített információt. 

Az ügyön tovább csavarhat még egyet, hogy több amerikai lap is úgy tudja, a levelezés nem megfelelő kezelésével kapcsolatos meggyanúsítás nem személy szerint Clintonra vonatkozik majd (ennek ellenére a maratoni kampányban nem lesz nehéz ellene fordítani az egész ügyet). Amúgy Hillary Clinton alig lépett szorítóba, máris előjött - szintén a New York Times révén - még egy ügy, ami arról szól, hogy a Clinton-házaspár alapítványa olyan szervezetektől fogadott el milliós támogatásokat, mint az orosz állami energiaóriás, a Roszatom. Ez a pénz szinte biztos, hogy rejtett lobbi-kifizetés lehetett.