A dúmai piac vasárnapi lebombázása az ENSZ Biztonsági Tanácsánál is kiverte a biztosítékot, a szír ügyekben korábban rendszeres orosz (és esetenkénti kínai) vétó által megbénított testület hétfőn egy új béketervvel állt elő. Ennek fő pontja a konfliktus szereplőinek tárgyalóasztalhoz ültetése
kérdéseiben. Az ENSZ BT felmelegíti a 2012 júniusában Genfben elfogadott "útitervet", mely egy átmeneti kormány felállításáról rendelkezik, és kötelezi Bassár el-Aszad elnököt a hatalomról való lemondásra.
A BT-határozat nem kavart nagy vihart, mivel
Ezt a véleményt képviselte Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában (az MTI szemlézte). Szalai felhívta a figyelmet arra, hogy
már a genfi nyilatkozat is több sebből vérzik
hiszen nem tisztázza, mi lesz Aszad elnök sorsa, ami az Aszad-klán által belakott kormánynak nyilván kulcskérdés. Másfelől a genfi nyilatkozatot a nagyhatalmi kívánságok mentén fogalmazták meg, nem a szíriai emberek igényeinek megfelelően, ezért Szíriában nem is örvend komoly támogatottságnak.
Szalai az Index diagnózisával egybehangzó módon azt mondta,
A kormányzattal szemben álló rengeteg frakció, illetve az ország - igaz néptelenebbik - harmadát ellenőrzése alatt tartó Iszlám Állam, mellyel a nemzetközi közösség egyetlen tagja sem áll szóba.
Szalai Máté szerint ahhoz, hogy a menekülthullámot megállítsák, Szíriában kell rendet tenni; a válság négyéves története alatt több mint 250 ezer ember halt meg, több mint 12 millió hagyta el otthonát. Ugyanakkor a Nyugat nem tud mit csinálni, annyira töredezett a hatalom Szíriában, hogy nem képtelenség olyasvalakit találni, aki elegendő hatalommal bír, de a nyugati értékeknek megfelelően fogja kormányozni az országot.