Totálisan összezavarta az osztrák belpolitikát a menekültkérdés. Az osztrák vezetők összevissza nyilatkzonak a szükséges lépésekről, ami jól mutatja, hogy a nagykoalíciós kormányt is megosztja a probléma. Ott van ráadásul a szélsőjobboldali Szabadságpárt, amely bevándorlóellenes szlogenjeivel már a legnépszerűbb párt, és mivel októberben Bécsben választást tartanak, senki nem feledkezhet meg a saját választóiról.
Miután Németország vasárnap bejelentette a határellenőrzés visszaállítását, Ausztria vezetői is sorra reagáltak az új helyzetre. Meglepve tapasztalhattuk, hogy annyifélét mondták, ahányan vannak.
Az ellentmondó nyilatkozatok nem lesznek meglepőek, ha egy kicsit jobban ismerjük az osztrák belpolitikát, amelyet teljesen összezavart a menekültkérdés.
Ausztriában a kormányt nagykoalícióban vezetik a baloldali Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP). A nagykoalíciónak nagy hagyománya van Ausztriában, 1986 óta csak hat olyan év volt, amikor nem együtt kormányzott ez a két párt. A 2013-as választást az SPÖ nyerte, 27,1 százalékot kapott, az Osztrák Néppárt pedig 23,8-at. Így nem volt kérdés, hogy folytatódik a nagykoalíció.
A kancellár a szocdem Faymann maradt, az alkancellárja pedig a néppárti Reinhold Mitterlehner. A két párt osztozkodása után úgy alakult, hogy a menekültügyi szempontból most fontos tárcákat néppárti politikusok töltik be, Johanna Mikl-Leitner és Sebastian Kurz is ÖVP-s. Így amikor Kurz beszól Faymannak, és naivnak nevezi az álláspontját (mint tegnap késő este tette), akkor pártpolitikai csatát is vív.
Faymann az osztrák kommentárok szerint nem akarta rögtön bevezetni a németországihoz hasonló ellenőrzést, ám a néppárti partnerei a jelek szerint lenyomták ebben a csatában.
A jobboldali ÖVP szigorúbb menekültpolitikája nem is meglepő. A legutóbbi választásokon már látszott, hogy a két nagy párt osztozkodásába bele tud szólni egy harmadik szereplő is.
A Gallup legutóbbi, szeptember elején publikált mérése szerint a következő a pártok népszerűsége országos szinten: FPÖ 30, SPÖ 25, ÖVP 22 százalék. Az FPÖ, Jörg Haider egykori pártja pedig nem másnak köszönheti a növekedését, mint a következetes bevándorlás- és bevándorlóellenes politikájának.
A Szabadságpárt például Stájerországban a tavaszi választási kampányban olyan szlogenekkel kampányolt, mint például "Idegenként a saját hazánkban" és "Új mecsetek helyett új lakásokat". Burgenlandban egy áprilisi kampányrendezvénye keretében Féltorony (Halbturn) településen jelképesen lezárta a határt is a pár. Az FPÖ már akkor a határellenőrzés visszaállítását követelte, és azt, hogy a burgenlandi állásokat elsősorban burgenlandiak tölthessék be.
Ez a politika akkor sikert hozott, Stájerországban az FPÖ csaknem háromszor annyi szavazatot kapott, mint előtte, és Burgenlandban, a baloldal hagyományos bázisán is erőteljesen növekedett. Október 11-én pedig egy újabb nagy előrelépést tehet a párt: a bécsi önkormányzati választásokon akár le is győzhetik a szocdemeket.
A legfrissebb felmérések szerint az FPÖ mérés hibahatáron belül megközelítette az osztrák fővárosban évtizedek óta legyőzhetetlen baloldalt. (A Gallup 34-32-re, az Unique Research 36-32-re mérte az SPÖ-FPÖ meccset.) Ami már most rendkívül nagy kudarc a szocdemeknek. Emellett Bécsben az ÖVP teljesen eltűnt, még a Zöldek is megelőzik, így a néppártiaknak nagy szükségük van, hogy a bécsieket is izgató kérdésben, a menekültügyben karakteres álláspontot mutassanak végre.
Az osztrák megszólalások értelmezésekor tehát egy pillanatra se felejtsük el, hogy egy nagykoalíciós kormány egymással is versengővezetőit halljuk, akik épp egy választási kampányban próbálják maguk mellé állítani a szavazókat. Az FPÖ ráadásul most rendkívüli parlamenti ülés összehívását is kezdeményezte, ezen bizalmatlansági indítványt terjesztenek be az egész kormány, illetve személyesen Johanna Miki-Leitner belügyminiszter és Werner Faymann kancellár ellen is.