Tartományi választásokat tartanak ma Felső-Ausztriában. Az itteni eredmény nagy hatással lehet az október 11-i bécsi választásokra, és az egész Ausztriát kormányzó szociáldemokrata-néppárti nagykoalícióra. Ha a menekültválság árnyékában a szociáldemokraták tovább gyengülnek, a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt pedig tovább folytatja előretörését, az a Magyarországot az utóbbi hetekben élesen bíráló Werner Faymann szociáldemokrata osztrák kancellár további sorsát is befolyásolhatja.
A hat évente tartott felső-ausztriai választáson egymillió ember szavazhat. A választáson hét párt indul. A szociáldemokrata SPÖ, a konzervatív ÖVP, a bevándorlásellenes FPÖ, valamint a Zöldek mellett ringbe száll a liberális NEOS -Új Ausztria, az Osztrák Kommunista Párt és a független baloldal, és az osztrák Keresztény Párt is. Öt választókerületben 56 mandátum elosztásáról döntenek a választók.
A linzi székhelyű Felső-Ausztria tartományt 2003 óta a konzervatív Osztrák Néppárt és a Zöldek koalíciója kormányozza. A legutóbbi, 2009-es választásokon a szociáldemokraták sokkszerűen meggyengültek: 13 százalékot veszítettek korábbi támogatottságukból. Ez volt a szocdemek legrosszabb eredménye a háború óta Ausztriában.
A közvélemény-kutatások szerint most komoly veszteségeket könyvelhetnek majd el a szövetségi szinten nagykoalícióban kormányzó konzervatívok (-10 százalék) és a szociáldemokraták (-7 százalék) is, miközben a bevándorlásellenes szólamokkal operáló Osztrák Szabadságpárt majdnem megduplázza majd 2009-es teljesítményét (+16 százalék), és ezzel egyértelműen a második legerősebb párt lesz a tartományban.
Az FPÖ, illetve elődpártja 1949 óta tagja a tartományi parlamentnek. A párt korábban liberális irányvonalat képviselt, majd a korábbi 5-7 százalékos eredményét a nacionalista, bevándorlásellenes és még Hitlert is mentegető Jörg Haider tornászta fel 1997-ben 20 százalékra. A párt 2003-ra 8 százalékra esett vissza a tartományban, azóta azonban az újabb választásokon mindig majdnem megduplázta eredményét: 2003-ban 15,3 százalékot kaptak, most pedig már 31,5 százalékra mérik őket.
Míg a konzervatív Osztrák Néppárt eddig mindig legalább 20 százalékkal erősebb volt a Szabadságpártnál, ez a különbség mostanra 5-8 százalékosra apadt. Ilyen arányok mellett még ha nem is jut kormányzó szerepbe az FPÖ a tartományban, a néppárt és koalíciós partnere már nem tehetik meg, hogy teljesen ignorálják a bevándorlásellenes pártot. Már csak azért sem, mert a kilenc fős tartományi kormányzatban a választások eredménye alapján kapnak miniszteri, tanácsosi helyet a pártok.
Ilyen eredménnyel az FPÖ a kilenc tárcából három irányítását kaphatja meg, míg az ÖVP a mostani ötből egy tanácsosi helyet valószínűleg el fog veszíteni, és a szociáldemokraták eddigi két miniszeri tárcájából is csak egy marad. Nagy kérdés, milyen eredményt érnek majd el a Zöldek, és meg tudják-e tartani eddigi egy tanácsosi helyüket. Az előrejelzések szerint így lehet, hogy csak egy mandátumos többsége lesz a tanácsban az ÖVP-nek. Némi zavart keltett a választókban az is, hogy a konzervatívok jelöltje ugyan élesen támadja az FPÖ-t, de az együttműködést sem zárta ki velük.
Az „Idegenként a saját hazánkban” és az „Új mecsetek helyett új lakásokat” szlogenekkel hódító FPÖ már a tavaszi burgenlandi és stájerországi választásokon is aratott. Stájerországban csaknem háromszor annyi szavazatot (27 százalékot kapott), mint a legutóbbi tartományi választásokon, és az SPÖ és az ÖVP így már csak 1-2 százalékkal előzi meg.
Az FPÖ Burgenlandban egy áprilisi kampányrendezvényen Féltorony (Halbturn) településen jelképesen már le is zárta az osztrák határt, és a határellenőrzés visszaállítását követelte. Itt csak 15 százalékot értek el, de végül az itt még erős (41 százalékos) szociáldemokraták sokakat felháborító módon végül velük léptek koalícióra.
A szociáldemokraták Burgenland, Kärnten és legfőbb bástyájuk, Bécs kivételével súlyos veszteségeket szenvedtek el a többi tartományban. Ezért is lesz különösen nagy jelentősége, milyen eredmény születik október 11-én Bécsben. Az FPÖ itt is komoly kihívást jelent. Itt öt évente tartanak tartományi választásokat. A 2010-es eredményekhez képest a mostani előrejelzések szerint a legutóbb 44 százalékot elért szociáldemokraták 4-5 százalékot veszíthetnek, míg az FPÖ 15-ről 25 százalékra erősödhet, miközben a bécsi központú tartományban az SPÖ nagykoalíciós partnere itt hagyományosan gyenge (most 13 százalékon állnak).
Mint megírtuk: az osztrák kancellár Magyarországnak címzett, holokausztra utalgató megnyilvánulásai is nagyrészt az éles kampánynak tulajdoníthatók. Hasonló okokból egészen más húrokat pengetnek a menekültügyben a nagykoalíciós partner konzervatívok miniszterei. A külügyminiszter naivnak nevezte az állandóan csak a menekültek jogaira hivatkozó Faymann álláspontját, és végül az ÖVP győzte meg arról is a kancellárt, hogy Ausztriának is be kell vezetnie a határellenőrzést.
Pénteken Orbán Viktor békülni ment Bécsbe, hogy támogatást szerezzen a magyar határzárhoz. Ennek tulajdonítható, hogy a magyar miniszterelnök bár tervezte, végül nem találkozott az Osztrák Szabadságpárt elnökével - pedig az ő köreikben igazán nagy sztárnak számít a kerítésépítő magyar miniszterelnök.
Az Osztrák Szabadságpártot országos szinten ma már 30 százalékos pártnak mérik. Ugyanennyien szeretnék, ha elnöküket, a fogtechnikusból politikussá lett, és a kampányban újabb hiphop-számmal jelentkező Heinz-Christian Strache ( HC Strache) lenne Ausztria kancellárja - azaz ugyanannyian, ahányan most Werner Faymann osztrák kancellárt szeretnék e székben látni. Strache a bécsi polgármesteri posztra is pályázik és nagy "októberi forradalmat" jövendöl az osztrák fővárosban.
Ha a szociáldemokraták ma Felső-Ausztriában, aztán október 11-én Bécsben is rosszul szerepelnek, abból Werner Faymannak is le kell vonnia bizonyos következtetéseket. Nem véletlen, hogy a mai választást Berlinből is összevont szemöldökkel figyelik.