2017-ig felfüggesztették a halálos ítéletek végrehajtását Ohio államban, de nem a módszerekkel vagy magával a büntetési formával kapcsolatos kételyek miatt. Az ok sokkal prózaibb: 

A büntetés-végrehajtó intézetek gyakran hiányt szenvednek a méreginjekcióban, mert a gyógyszergyártó cégek - főként az európaiak - nem hajlandóak ellátni őket a koktélhoz szükséges összetevőkkel.

Az MTI által ismertetett döntés szerint "már évek óta nagyon nehéz beszerezni a méreginjekciót", ezért a következő kivégzés csak 2017 januárjában lesz: akkor az 1993-ban elítélt Ronald Phillips kapja az injekciót, aki megerőszakolta és agyonverte élettársa hároméves kislányát.

Ohio egyike a 31. amerikai szövetségi államnak, ahol érvényben van a halálbüntetés; sőt, kifejezetten élen jár a halálos ítéletekben: itt hajtották végre az első kivégzést, amióta a legfelsőbb bíróság 1976-ban ismét engedélyezte a halálbüntetést, és jelenleg is 145 elítélt van halálsoron. 2014 óta szünetel az ítélet-végrehajtás, de pont 2016-ra már 11 kivégzést terveztek. 

A méreginjekció egyébként sok kritikát vált ki - Ohióban is. Ugyanis több túladagolás fordult már elő, gyakran figyelmen kívül hagyják altatószerek iránti érzékenységet, illetve hibák történnek az adagok előkészítésekor.

Az állam 2014 januárjában elsőként használta a midazolam nyugtató és hidromoron fájdalomcsillapító keverékét Dennis McGuire kivégzéséhez, aki 1993-ban egy állapotos nőt erőszakolt és gyilkolt meg. A kivégzés nem ment simán; az elítélt 15 percen szenvedett saját családja szeme láttára.

A problémák miatt több elítélt fordul bírósághoz, és haladékot kér arra hivatkozva, hogy az újonnan alkalmazott méreginjekciók a törvény által tiltott szenvedést okozhatnak. A bonyodalmakra adott sajátos válaszként idén tavasszal Utahban - a szövetségi államok közül elsőként - engedélyezték a golyó általi kivégzést.