Látványosan változtatott eddigi hozzáállásán az orosz vezetés pénteken: bár hivatalosan nem mondta ki a Kreml, de az intézkedésekből egyértelmű, hogy a szombaton a Sínai-félsziget felett megsemmisült repülőgép tragédiája mögött most már merényletet sejt, amiről Washington és London már napok óta beszél.
Vlagyimir Putyin pénteken a Szövetségi Biztonsági Szolgálat javaslatára felfüggesztette az orosz légitársaságok Egyiptomba tartó járatait. Alekszandr Bortnyikov szerint „mindaddig, amíg nem állapítjuk meg a történtek valódi okát” fontos volna a járatok felfüggesztése, ami elsősorban a turisztikai ágazatot érinti – idézte a Ria Novosztyi az orosz titkosszolgálat vezetőjét.
Több nyugati légitársasággal ellentétben eddig az orosz gépek továbbra is használták a sarm-es-sejki repülőteret – írta az AP.
Az orosz elnök szóvivője szerint azonban a döntés nem jelenti, hogy Moszkva már egyértelműen terrormerényletet vél a szombaton lezuhant, 224 ember életét követelő gép tragédiája mögött. Dmitrij Peszkov szerint okot az orosz fél továbbra sem jelöl meg – írta a Newsru.com.
A vizsgálatok még több hónapon át tarthatnak – mondta csütörtökön az Interfaxnak Alekszandr Nyeragyko. Az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija) vezetőjének nyilatkozata meglepőnek tűnik annak fényében, hogy mindkét fekete doboz megvan, a gép repülési adatit rögzítő dobozt már dekódolták, a pilóták beszélgetését tartalmazó doboz megsérült ugyan, de az eddig ismert részletek után a többi is kinyerhető lesz belőle, méghozzá egy-két napon belül. Vizsgálták a roncsokat és a holttesteket is. Az eddigi nyilatkozatok szerint robbanószerre utaló nyomot nem találtak sehol.
Ám a gyakorlatban annyira átállt Moszkva a merénylet gyanújára, hogy egyszeriben megkezdte az orosz turisták evakuálását is. Mindezt úgy, hogy még csütörtökön is utaztak a tragikus véget ért repülőgépet üzemeltető Kogalimaviával is az orosz turisták Szentpétervárról Sarm-es-Sejkbe. Igaz, a megsemmisült géppel azonos típusú Airbus A321 végül a futómű meghibásodása miatt nem szállt fel, így az utasokat egy másik orosz társaság, a Nordwind szállította el az oroszok kedvenc üdülőhelyre, ahol becslések szerint 50 ezer orosz turista van.
Az orosz turisztikai hivatal (Roszturizm) már megkezdte a stáb felállítását, hogy szükség esetén minden készen álljon az orosz turisták elszállítására – írta az Interfax.
Igaz, már csütörtökön is volt annak jele, hogy Moszkva idővel akár elfogadhatja a merénylet lehetőségét, noha korábban az ezzel kapcsolatos nyugati állításokat inkább manipulatív nyomásgyakorlásnak fogta fel. Erről korábban az orosz felsőház külügyi bizottságának vezetője, Konsztantyin Koszacsov beszélt. Az elmozdulást viszont már Dmitrij Medvegyev nyilatkozata is jelezte, amelyben az orosz kormányfő az orosz légitársaságok nemzetközi járatainak biztonságának megerősítésére szólított fel, aminek különösebb indoka nem lett volna, ha fel sem merült volna Moszkvában a merénylet lehetőségének gondolata.
Moszkvának azért kellemetlenebb a merénylet verziója, mint a műszaki hiba, mert ez érv azoknak, akik szerint az orosz légierő Putyin által szorgalmazott szíriai beavatkozása ahhoz vezetett, hogy Oroszország az iszlamista szélsőségesek célpontja lett. Mivel a nyugat kifogásolja a beavatkozást – mert szerinte Moszkva azzal inkább a szíriai elnök erőit segíti, semmint az Iszlám Államot gyengítené – ezért a Kreml zsigerből tényeket nélkülöző politikai állásfoglalásnak minősítette a merénylet lehetőségét hangoztató nyilatkozatokat – erről részletesebben itt olvashat.
Az Iszlám Állam ugyan magára vállalta a merényletet, de akkor azt rakétatámadás végrehajtásaként értelmezték, ám nem tűnt valószínűnek, hogy a terroristáknak 9500 méteren repülő gépek megsemmisítésére alkalmas fegyvereik volnának. Ezután merült fel washingtoni és londoni nyilatkozatokban, hogy bomba végezhetett az orosz utasszállítóval.
A brit kormány ezután rendelkezett a szigetország légitársaságaihoz kötődő egyiptomi járatok törléséről. Az orosz külügyminisztérium megdöbbentőnek nevezte London döntését, kifogásolva, hogy ha ezt indokló információ van a birtokukban, akkor azt miért nem osztják meg Moszkvával.
Nem sokkal ezután Putyin csütörtökön telefonon beszélt David Cameronnal, a hívást a brit kormányfő kezdeményezte.
Moszkva elvileg nem zárta ki a merénylet lehetőségét, csupán de azt határozottan állította, hogy az eddigi információk alapján – beleértve a fekete dobozokból kinyert adatokat, a roncsok és az áldozatok vizsgálatát – eddig semmi nem szól a merénylet mellett.
A pénteken életbe léptetett intézkedésekről csütörtökön Moszkvában még úgy nyilatkoztak, hogy azokra csak akkor kerülhet sor, ha megalapozott gyanú merül fel a merényletre.
Putyin pénteken megállapodott az egyiptomi elnökkel a két ország repülésbiztonsági együttműködéséről – írta az MTI.
A felek szükségesnek nevezték, hogy mielőbb visszaállítsák a két ország közötti normális légi közlekedést.