Lezuhant egy katonai repülő Szíriában a török határhoz közel – adta hírül a Turkish TV. Korábban egy MiG–23-asra tippeltünk a rossz minőségű felvétel alapján, de később az orosz védelmi minisztérium elismerte: az orosz légierő Szu–24-es gépéről van szó.
Egy szíriai lázadócsoport videofelvételt (óriási 18+-os) küldött a Reuters hírügynökségnek, amelyen a lelőtt orosz gép pilótája látható, aki a földön fekszik mozdulatlanul, súlyos sérülésekkel. Az egyik lázadó be is jelenti, hogy a pilóta halott. A LiveLeak-en pedig olyan rossz minőségű videó tűnt fel, melyen két, ejtőernyősnek tűnő valamire tüzelnek a földről.
A gépet a törökök lőtték ki, ezt a török hadsereg is megerősítette. Az első, félhivatalos jelentések után az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy
A kezdeti kavarodást követően az orosz védelmi minisztérium által kiadott közlemény tisztázta a helyzetet, melyből kiderül, hogy
Mind a két pilótát megölték a turkumán (más néven türkmén) lázadók, értesült a török állami hírügynökség. Az egyik áldozat ő lehet:
Korábban úgy lehetett tudni, hogy a két pilóta egyike a helyi szíriai erők fogságába került, de nem volt világos, kinek a kezébe. Egyes hírek szerint a szíriai türkménekhez került. Ők százezres kisebbségben élnek Szíriában.
A zavar estére tovább nőtt, mert a Reutersnek török hatóságok azt mondták, hogy mindkét pilóta életben van. Az orosz vezérkar viszont még este is ragaszkodott ahhoz, hogy az egyik pilóta meghalt.
Törökország múlt hét pénteken már bekérette az ankarai orosz nagykövetet, tiltakozva az intenzív orosz légi csapások ellen Észak-Szíria azon területein, ahol a türkmének élnek.
Az Interfax jelentette, hogy egy Mi-8-as helikopter, amely a pilótákat kereste, kényszerleszállást hajtott végre, miután gépfegyverekből több találat érte. Egy tengerészgyalogos meghalt, az életben maradt személyzetet felvette egy másik helikopter.
Latakia felett egy másik, harci helikoptert is kilőttek a Szabad Szír Hadsereg katonái.
Az oroszok váltig állítják, hogy bizonyítékuk van arról: szír terület felett lőtték le a Szuhojt. Ugyanakkor a török jelentések arról szólnak, hogy a török légvédelem tízszer is figyelmeztette a gépet, mielőtt lőttek, de nem kaptak választ. A légtérsértés állítólag öt percig tartott, ám a török Anadolu hírügynökség orosz nyelvű verziójában is közölt képeken nem világos, hogy az alig két kilométeres szakaszon hogyan tartott öt percig a légtérsértés. Az incidens Hatay tartományban történt, amely hivatalosan 1939 óta tartozik Törökországhoz, egy megszállást követő népszavazással megerősítve. Szíria a maga részéről vitatja a tartomány török fennhatóságát.
Eltérőek a hírek arról is, hogyan semmisült meg a gép: egyes jelentések szerint F–16-os török vadászgépek lőtték ki, mások szerint a földről találta el a légvédelem. Az bizonyos, hogy a gép már szíriai területen zuhant le.
A Reuters először a Habertürk TV felvételeire hivatkozott, amin jól látszott, hogy egy repülőgép lángol.
Az orosz elnök szóvivője szerint meg kell várni a gép lezuhanásának pontos okát. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy a védelmi minisztérium jelentése is csak valószínűsíti a vadászbombázó lelövését, egyelőre csak azt ismeri el, hogy a gép lezuhant – írta a Ria Novosztyi. Ugyanakkor Peszkov „nagyon komoly esetnek” nevezte a történteket.
A Szu–24-es ügye különösen érzékeny időpontban jött, a tervek szerint november 25-én az orosz külügyminiszter Isztambulba látogatna. Erről a külügyminisztérium korábban számolt be. Szergej Lavrov vizitjét a történtek fényében Peszkov nem kommentálta, a külügyhöz irányítva ezzel a kérdéssel sajtót. A Lavrov eredetileg az orosz–török stratégiai tervezési csoport immár ötödik megbeszélésére ment volna, hogy a közel-keleti ügyekről és elsősorban a szíriai rendezésről tárgyaljanak.
Ráadásul Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan a múlt héten a Törökországban tartott G20 csúcson is találkozott. A zárt ajtók mögött folyt tárgyalás után annyi derült ki, hogy az orosz és a török elnök megegyeztek egy december 15-i kétoldalú, Oroszországban tartandó csúcstalálkozóról. Egyelőre nem tudni, mi lesz a vizit sorsa.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Törökországba utazott volna egy hivatalos látogatásra, de a keddi események után visszamondta a tervezett utat. A moszkvai külügyi tárca kijelentette, hogy senkinek sem javasolják, hogy Törökországba utazzon, ahol ugyanolyan nagy a terrorfenyegetettség, mint Egyiptomban, ahol október végén lőttek le egy orosz utasszállító repülőgépet.
A két ország az elmúlt évtizedben szoros gazdasági kapcsolatban állt, Törökország mind nagyobb piacaként jelent meg az orosz gáz- és olajexportnak. Moszkva a Déli Áramlat gázvezeték tervének bedőlése után Törökországban képzeli el azt az alternatív gázszállítási útvonalat, amelyen keresztül, Ukrajnát végleg kiváltva elérné Európát.
Emellett a Roszatom már építi az ország első atomerőművét is, méghozzá sajátos konstrukcióban: az erőmű orosz tulajdonban maradna, Törökország hosszú távú áramfelvásárlási szerződést kínál fel a Roszatomnak.
Ugyanakkor a szíriai konfliktus alaposan lehűtötte az orosz–török barátságot. Ankara ugyanis a nyugati szövetségesekhez hasonlóan mielőbb el szeretné távolítani a hatalomból a szíriai elnököt, Moszkva viszont Bassár el-Aszad mellett kiállva vállalta az orosz légierő szíriai beavatkozását.
A hadseregünk hősiesen küzd a terrorizmus ellen. A mai veszteség egy hátbaszúrás, amit terroristák cinkosai követtek el
– közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök az eset kapcsán. Putyin figyelmeztette a törököket, hogy súlyos következményei lesznek a Szu-24-es lelövésének.
Az elnök azt is elmondta, hogy a pilótáik nem sértették meg Törökország légterét. Szíria északi részén támadták a terroristák állásait. „Olyan terroristákat bombáztak, akik közül sokan Oroszországból származnak. Azt a kötelességüket teljesítették, hogy ezek az emberek soha se térhessenek vissza orosz földre” – jelentette ki Putyin.
Ankara a Szu-24-es repülőgép lelövése után berendelte az orosz nagykövetet. „Ez a támadás nem egy meghatározott ország ellen irányult. Az F-16-os gépeink megtették a szükséges lépéseket, hogy megvédjék Törökország területét” – közölte a török kormány.
Az tény, hogy nem ez az első alkalom, hogy a törökök a légterük megsértésével vádolják az oroszokat. Október 3-án és 4-én egy Szu–30-as és egy Szu–24-es gép hatolt be a török légtérbe előzetes engedély nélkül, és a török légtérvédelem akkor is többször figyelmeztette a gépeket, hogy ne tegyék.
Akkor a török légierő F–16-osait küldték fel, az orosz repülők akkor azonnal elhagyták a török légteret. A történet fontos részlete azonban, hogy mielőtt ezt megtették, a Szu–30-as pilótája majdnem hat percen át tartotta becélozva a radarján az elfogására felküldött török vadászgépet.
Az oroszok akkor azt állították, hogy csak navigációs hiba miatt tévedtek a határ rossz oldalára. A törökök már akkor jelezték, hogy bármilyen, az ország légterét megsértő gépet le fognak lőni, ahogy azt korábban is megtették, mikor a szír légierő MiG–23-asa és Mi–17-ese tévedt rossz helyre.
Október 16-án pedig egy drónt lőttek le a törökök. A szerkezetről később Ankara azt állította, hogy az orosz erőkhöz tartozott.
Érdekesség, hogy októberben egyszer már elterjedt egy olyan pletyka, hogy a török légierő lelőtt egy orosz gépet, de akkor kiderült, hogy csak álhírről volt szó.
A 33 tonnás, 25 méter hosszú Szu–24-esek 1975 óta vannak hadrendben az orosz haderőnél. Még modernizált változata, a Szu–24M is a szovjet érához kötődik, a vadászbombázónak már az a konstrukciója is 32 éves.
A gép 1300-1600 kilométeres óránkénti sebességre képes, hatótávolsága 2850 kilométer. Legfeljebb 11 kilométer magasra repül. A bombák típusától függően 3-5 tonnát emel belőlük a levegőbe.
A Szu–24-et a szakemberek nem tartják a legjobb konstrukciónak: vezetése az átlagosnál is komolyabb felkészültséget igényel, de technikai okai is vannak, hogy csak a tesztelés alatt 14 gépet veszítettek el belőle.
Hadrendbe állítása után évi öt-hat zuhant le belőle – úgy, hogy Afganisztánban alig vetették be, és ott egyet sem veszítettek el. Többnyire a hajtómű romlott el és gyulladt ki a levegőben, de előfordult, hogy az állítható szárnyak okozták a tragédiát, amikor az átállításkor csak az egyik szárny változtatta meg a szögét.
1998-ban az orosz légierő főparancsnokának helyettese a parlamentben kijelentette, hogy a Szu–24-esek baleseti szempontból a legkockázatosabbak az orosz légierőnél.