Hiába vezetett 6-ban is az első forduló után, egyetlen régiót sem tudott megszerezni a 13-ból a szélsőjobboldali Nemzeti Front, miközben Nicolas Sarkozy pártja győzött, a kormányzó szocialisták pedig minimalizálták a veszteségeiket a franciaországi regionális választások második fordulójában. A párizsi támadások után a regionális választások most a 2017-es elnökválasztás előtti utolsó fokmérőként szimbolikusan is fontosak voltak. Sarkozy kipróbálta a taktikáját, Hollande-ék az elmúlt időszakhoz képest tudtak erősödni, a pofont kapott Le Penék viszont abba kapaszkodhatnak, hogy még soha nem kaptak ennyi szavazatot.
Az első fordulót megnyerő, szélsőjobboldali Nemzeti Front a 13-ból egyetlen régióban sem tudott győzni, a Nicolas Sarkozy-féle jobboldal viszont az első exit polloknak megfelelően megnyerte a most különösen fontos szimbolikus jelentőséggel bíró franciaországi regionális választások második, döntő fordulóját. A 130 áldozatot követelő párizsi támadások utáni első, és a 2017-es elnökválasztás előtti utolsó országos választásként különösen fontos volt a szavazás.
A jobboldal nyert:
A baloldal nyert:
Függetlenek nyertek:
A Le Figaro szerint Sarkozyék győztek 7 régióban a 13-ból. Az eddig egy híján az összeset vezető, kormányzó szocialisták is megtartottak 5 régiót, amivel minimalizálni tudták a veszteségeiket. Korzikán pedig egy helyi szövetség jelöltje győzött.
A részvétel a becslések szerint 57,5-59 százalék körül alakulhatott a második fordulóban, vagyis jóval magasabb volt, mint a legutóbbi, 2010-es regionális választásokon (51,2 százalék). Azokban a régiókban volt a legmagasabb a részvétel, ahol a Nemzeti Front végül jókora különbséggel kapott ki.
Az első fordulóban még történelmi sikert elérő Marine Le Pen a második forduló után azt mondta, hogy már nincs elkülönülő jobboldal és baloldal, csak a globalisták, és ők a Nemzeti Frontnál, a hazafiak. „A Nemzeti Front lesz az elsődleges ellenzéki erő a regionális tanácsokban" – ígérte, megköszönve választóiknak a szavazatokat, amikkel 2010-hez képest megháromszorozták régiós tanácstagjaik számát.
Semmi nem állíthat meg bennünket
– tette hozzá. Marion Maréchal-Le Pen azt mondta, hogy vannak olyan győzelmek, amikre nem lehetnek büszkék a nyertesek. „Tízen egy ellen nyerni valójában vereség" - mondta. A párt alelnöke, Florian Philippot értékelése szerint a Nemzeti Front mindennek ellenére jól szerepelt, és szerinte országos szinten 30 százalék felett kaphattak szavazatokat.
Nicolas Sarkozy, a Köztársaságiak elnöke üdvözölte az eredményeket, de szerinte figyelni kell a franciák üzenetére, ami „a figyelmeztetés" volt. Szerinte a franciák válaszokat várnak tőlük olyan kérdésekre, mint a munkanélküliség, az oktatásügyek, a nemzetbiztonság, vagy éppen a francia identitás. A jobboldalt egységre felszólító Sarkozy ezért ezekben a kérdésekben vitasorozatot hirdetett meg a következő hónapokra.
Bordeaux polgármestere, a Sarkozyval a Köztársaságiak 2017-es elnökjelöltségéért is versengő Alain Juppé a magas részvételt méltatta, és köszönetet mondott a szocialistákra utalva azoknak is,
akik nem osztják a nézeteinket, de arra szólítottak fel, hogy a Nemzeti Front ellenében a jobboldali listákra szavazzanak.
Nathalie Kosciusko-Morizet volt miniszter szintén úgy vélte, hogy a szocialista szavazók nélkül több régióban is veszítettek volna a Nemzeti Front ellen.
Manuel Valls szocialista miniszterelnök megköszönte a választóiknak, akik megakadályozták, hogy a Nemzeti Front egyetlen régiót is megszerezzen. Hozzátette, hogy a baloldali jelöltek több régióban is győztek, ez azonban szerinte nem ad okot megkönnyebbülésre, és győzelmi beszédet sem szeretne tartani.
A szélsőjobboldal jelentette veszélye még fennáll. Nem felejtem el az első forduló és korábbi választások eredményeit
– mondta. Valls szerint azon lesznek a következő időszakban, hogy minél több választónak visszaadják a hitet, hogy valakik mellett, és nem csak valakik ellen érdemes szavazni.
A regionális választásokon a 13 régió vezetéséről döntöttek a választók, de valójában a régiók hatáskörébe tartozó kérdéseken felül – pl. infrastrukturális beruházások – valójában az adott különösen nagy hangsúlyt a szavazásnak, hogy a 2017-es elnökválasztás előtti utolsó országos választásról volt szó.
A Nemzeti Front a 13-ból 6 régióban is az élen végzett múlt vasárnap, ezzel megnyerte az első kört, Marine Le Pen pártelnök pedig máris arról beszélt, hogy a Nemzeti Front Franciaország legnagyobb pártja. A kérdés azonban az volt, hogy a második fordulóban is meg tudják-e ismételni a szereplésüket, de már azzal is kvázi saját győzelmet könyvelhettek volna el, ha 1-2 régió vezetését meg tudják szerezni.
A Köztársaságiak pártjával az első forduló után négy régióban vezető Sarkozy a két forduló között nem akart szövetségre lépni a kormányzó szocialistákkal, hanem többek között az otthon maradók mozgósításában bízott.
A három régióban első helyen végző szocialisták viszont jelezték, hogy visszaléptetik több harmadik helyen végző, és a győzelemre esélytelennek ítélt jelöltjüket is. Így a jobboldali jelölteknek nagy esélyük lett legyőzni Nord-Pas-de-Calais-Picardie-ban a Marine Le Pen pártelnök, és a déli Provence-Alpes-Cote d'Azurben unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen vezette Nemzeti Front-listát. A két Le Pen miatt mindkét régió szimbolikus jelentőséggel is bírt.
Még így is maradt két olyan régió, ahol a Nemzeti Frontnak úgy tűnt, hogy lehet esélye a győzelemre, azonban ez sem jött össze nekik. Elzászban is messze lemaradva végzett a párt alelnöke, pedig ott a szocialista vezetés döntése ellenére nem lépett vissza, hanem harmadik jelöltként elindult a baloldali lista is a második körben.
A regionális választások első fordulójában a menekültválság és a párizsi támadások utáni retorikájával a Nemzeti Front történelmi sikert ért el, azonban a másodikban megmutatkozott, hogy még azokban a régiókban sem volt képes igazán széleskörű plusz mozgósításra, ahol három lista is versenyben maradt. A párizsi támadások után néhány héttel ugyan különösen megnőtt, de láthatóan egy pontot nem lépett túl Le Penék támogatottsága. Ráadásul egy olyan választásról volt szó, ami szimbolikusan rettentő fontos volt, de tétjében nem mérhető egy parlamenti, vagy elnökválasztáshoz, amikor a jobboldal és a baloldal még nagyobb mozgósításra lehetett volna képes.
Marine Le Pen korábban azt mondta, hogy a regionális választások a későbbi országos eredményeik alapkövét képezhetik, azonban az első forduló utáni helyzethez képest egyetlen régió megszerzése nélkül nehezen tudnák sikerként kommunikálni a második fordulót, még akkor sem, ha több régióban is 40 százalék felett végeztek. Azonban abba még kapaszkodhatnak, hogy a Nemzeti Front történetében a legtöbb szavazatot kapták országosan: a belügyminisztérium szerint 6 600 253-at, ami közel 200 ezerrel több Marine Le Pen 2012-es elnökválasztási eredményénél.
Más kérdés, hogy meddig képes még növelni a táborát az alapító Jean-Marie Le Pen félreállítása óta nacionalista üzeneteivel sokkal szélesebb rétegeket megcélzó szélsőjobboldali párt. Ebből a szempontból ugyanis
miközben a Nemzeti Frontot választók egy része pont azok közül kerül ki, akik más alternatíva híján döntenek a hagyományos politikai elittel szemben Le Penék mellett. A Nemzeti Frontnak most mindössze 2 képviselője van az 577 fős francia nemzetgyűlésben, azonban a mostani eredményével ehhez képest biztosan előreléphetne.
Az év eleji helyhatósági választások győzteseként fél éve még a regionális szavazáson is befutónak jósolt Sarkozyék a párton belüli széthúzások, a tőlük a menekültválság és a párizsi támadások után szavazókat szerző Nemzeti Front erősödése miatt hirtelen nehéz helyzetbe kerültek az első forduló előtt. Azonban ha az utolsó becslések szerint valóban 7 régióban győzni tudnak, azzal végül az élen végeznek a regionális választásokon.
A saját pártja 2017-es elnökjelöltségéért is küzdő – jövőre amerikai mintára előválasztásokat tartanak a Köztársaságiak – Sarkozynak lökést adhat vetélytársaival szemben a regionális választások eredménye. Ráadásul taktikailag lényegében sikerrel játszotta meg
A felemás népszerűségű Sarkozy ugyanis az egykori Jacques Chirac-Jean-Marie Le Pen-párharchoz hasonlóan a Nemzeti Front elleni mozgósításra és a baloldali szavazók kényszerű átszavazására építve próbálhatna majd visszatérni az elnöki székbe. Az éppen vasárnap esti, legutolsó felmérések szerint Marine Le Pen biztosan bejutna az elnökválasztás második körébe, azonban az még kérdés, ki lenne az ellenfele. Sarkozy és Hollande fej fej mellett állnak, viszont a már említett Alain Juppé magabiztosan utasítaná maga mögé a mostani elnököt, ha ő nyerné a Köztársaságiak jelöltségét. A második fordulóban viszont mind ő, mind Sarkozy győzne Le Pen ellen.
A regionális választások második fordulójának eredményére azonban a kormányzó szocialisták is építhetnek, az előrejelzésekhez képest végül
pedig a párt népszerűsége nem nagyon nőtt az elmúlt hetekben. Ellenben François Hollande elnök megítélése a párizsi támadások utáni kemény fellépésével több mint 20 százalékos emelkedéssel olyan magasra ért, ahol utoljára csak a 2012-es megválasztása után járt. De Hollande-nak a januári merénylet után is nőtt a támogatottsága, majd nyárra ismét visszaesett. A vasárnapi felmérések alapján Hollande-nak újra lehet esélye arra, hogy bejusson a második körbe az elnökválasztáson, különösen, ha Sarkozy lenne a jobboldal jelöltje.
A regionális választás így most önmagán túlmutatva tényleg sok szempontból a 2017-es elnökválasztás főpróbája lett, annyi különbséggel, hogy mindegyik oldalnak van még másfél éve, hogy megpróbáljon változtatni a felálláson.