A Német Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) elnöksége olyan kompromisszumos megoldást terjeszt a párt holnapi kongresszusa elé, amely szerint nem határoznak meg felső korlátot a befogadható menekültek számáról, de érezhetően csökkenteni fogják a migránsok számát, az ország ugyanis hamarosan nem lesz képes több embert ellátni, értesült az egyik német közszolgálati televízió, az ARD. Ez egyelőre azt jelzi, a német kormánypárt hallgat saját belső ellenzékére, amely elégedetlen a Merkel által eddig képviselt, nyitott menekültpolitikával.
Az ARD szerint a párttagságnak majd a következő szövegrészről kell szavaznia Karlsruhéban: "Arról döntöttünk, hogy a menedékkérők és menekültek beáramlását hatékony intézkedésekkel érzékelhetően csökkentjük. Ha ugyanis a mostani beáramlás tartós marad, az hosszú távra túlterheli az államot és a társadalmat még egy olyan országban is, mint Németország".
Jens Spahn, a német pénzügyminisztérium államtitkára, a CDU elnökségi tagja azt mondta: a CDU érzékelte, hogy az emberek helyben ezt a problémát tartják a legfontosabbnak, azért most világos jelzést adnak, hogy változtatni akarnak az eddigi menekültpolitikán.
Németországba jelenleg is naponta több ezer menekült érkezik. A 80 millió lakosú országba érkezők száma idén már elérte az egymilliót (!).
A magyar határkerítés megépítéséről szóló bejelentés fölerősíthette a menekülthullámot, mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter vasárnap a Welt am Sonntagnak. A politikus szerint ez az intézkedés ugyan a menedékkérők beáramlásának korlátozását szolgálta, de a bejelentésnek az volt az üzenete, hogy "igyekeznie kell annak, aki Európába akar menni".
A belügyminiszter szerint a menedékkérők számának nagymértékű emelkedése már augusztus közepén kezdődött, azelőtt, hogy Angela Merkel kancellár (szeptember 5-ére virradó éjjel) meghozta a döntést mindazon menekültek beengedéséről, akik "a budapesti pályaudvaron nagy ínségnek voltak kitéve". Elismerte ugyanakkor, hogy ösztönzőleg hathatott a menekülteknek járó viszonylag magas német juttatás összege is (ezt azóta természetbeni ellátásokra igyekeznek átváltoztatni).
Németország Európa közepén fekvő és a schengeni övezetből gazdaságilag sokat profitáló országként nem zárhatja le a határát könnyelműen, mondta. A politikus szerint azonban a belső határőrizet nélküli schengeni övezet nem maradhat fenn tartósan, ha nem működik a külső határok védelme.
Az egyelőre nem világos, hogyan akarják csökkenteni a menekültek számát. Az tudható, hogy a német hatóságok egyrészt igyekeznek felgyorsítani a menedékstátuszra nem jogosult emberek kiutasítását. Thomas de Maiziere német belügyminiszter vasárnap a Welt am Sonntagnak azt mondta: nem lehetetlen, hogy a német hatóságok a jövőben megtagadják a belépést menekültektől az ország határán.
Mint korábban megírtuk: döntő jelentőségű volt az a kérdés, hogy meghatároznak-e felső korlátot a Németország által befogadható menekültek számáról. Ha igen, az egyértelműen Merkel eddigi menekültpolitikájának elutasítása lett volna, és súlyos politikai veszteséget jelentett volna a német kancellárnak.
A felső létszámhatárt Merkel saját kormányfői hitelessége védelmében utasítja el. A kancellár szerint hiába határoznának meg egy létszámkorlátot, ha ezt nem tudják betartani. Merkel szerint a határok lezárása sem megoldás. A nagy menekülthullámokon csak nemzetközi együttműködéssel lehet úrrá lenni, ezért a menekültügyi rendszer reformjáról szóló nemzeti intézkedések mellett az uniós külső határok ellenőrzésére kell összpontosítani.
A holnap kezdődő CDU-kongresszusra készült előterjesztés tervezetébe ezért a felső létszámkorlát kérdése eredetileg nem került be. A CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union azonban a téma napirendre vételét követelte. Paul Ziemiak, a Junge Union elnöke szombaton azt mondta: csak akkor vonják vissza az ezzel kapcsolatos előterjesztésüket, ha a párt elnöksége vasárnap egyértelmű jelzést ad, hogy valamilyen módon korlátozni akarja a menekültek beáramlását Németországba. A vasárnapi döntés után a Junge Union bejelentette: visszavonta az előterjesztését.
A német lapok szerint bár a hétfői és keddi CDU-kongresszuson nem tartanak tisztújítást, a küldöttek közvetve így is állást foglalnak Merkel eddigi menekültpolitikájáról.
A háttérben közben már megindult a latolgatás, ki léphetne a meggyengült Merkel helyébe. A lehetséges jelöltek között érdekes módon több nő is van. Ursula von der Leyen védelmi miniszter mellett most a leggyakrabban Julia Klöckner, Rajna-vidéki politikust, a CDU egyik alelnökét. emlegetik. Ő már akkor a menekültekkel kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet, amikor a közvélemény még szabályosan ünnepelte az országba tömegével érkező migránsokat.
A 42 éves politikusnő már szeptember végén felvetette, hogy a muszlim férfiakkal gondok lehetnek a munkaerőpiacon és a beilleszkedés terén is: nem mindegyikük ismeri el ugyanis egyenrangúnak a nőket, nem is beszélve a női főnökökről, sokan nem toleránsak a mássággal vagy a valláskritikával szemben, és a demokrácia alapértékei sem elfogadhatóak mindegyikük számára. Klöckner már akkor felvetette, hogy kanadai mintára a befogadott menekültekkel kössenek szerződést a jogokról és a kötelezettségekről. Az integráció ugyanis nem egyirányú utca. Ha valaki nem tartja be a német alkotmányt és a törvényeket, attól lehessen megvonni bizonyos szociális juttatásokat.
Ezt a javaslatát most Klöckner is előterjeszti a CDU-kongresszuson. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Klöckner így úgy tud kritikát gyakorolni Merkel nyitott menekültpolitikájával szemben, hogy a kancellárral nem kell személyesen szembe kerülnie.