A Szálasi Ferenc mellett utolsókig kitartó politikus és történész emlékműve jelen állás szerint mégis elkészül.
Kedden a Political Capital és a budapesti amerikai nagykövetség szervezésében egy zárt körű, angol nyelvű konferenciát tartottak Budapesten Hóman Bálint politikai tetteiről és antiszemitizmusáról, ahol az amerikai kormány képviselői hivatalosan is elítélték a Székesfehérvárra tervezett Hóman-szobrot.
A rendezvényen ugyanis magas rangú amerikai diplomaták is részt vettek: Robert Berschinski helyettes külügyi államtitkár, Ira Forman, az USA külügyminisztériumának az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottja és Nicholas Dean, az USA holokauszt-ügyekben illetékes különmegbízottja. A vs.hu beszámolója szerint Robert Berschinski azt mondta,
korábban már világossá tették formális és informális csatornákon is a magyar kormánynak, hogy szeretnék, ha megakadályozná a szobor felállítását, mert tudták, hogy képes is erre.
A helyettes államtitkár még a következőket is hozzátette: „Az természetesen a magyar, a székesfehérvári polgárok dolga, hogy eldöntsék: látni akarják- e ezt a szobrot. De jogunk és kötelességünk, hogy feltegyük a kérdést a magyar kormánynak: támogat-e egy ilyen lépést, emléket akar-e állítani egy ilyen embernek."
A Hóman-szoborra a magyar állam 15, a székesfehérvári önkormányzat 2 millió forintot adott, és ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az amerikai bírálatok elsősorban annak szóltak és arra irányultak, hogy ne legyen közpénz és állami támogatás a szoborprojekt mögött. Az Orbán-kormányt olyan tengerentúli szereplők szólították fel ráadásul a szoborállítás megakadályozására, akik kifejezetten baráti viszonyt ápolnak a magyar kormánnyal és a Fidesszel.
A múlt héten végül Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András is kihátrált a szobor támogatása mögül, és felszólította az emlékműállítást kezdeményező Hóman Bálint Kulturális Alapítványt, hogy fújják le a kezdeményezést, vagy fizessék vissza a szoborhoz felhasznált közpénzt. Az alapítvány szintén kedden bejelentette: utóbbi opciót választják, vagyis a szobrot felállítják, és a közpénzt visszafizetik.
Azonban ahogy azt szintén megírtuk, az alaptörvény, valamint az önkényuralmi névhasználatot szabályozó, 2013-tól hatályban lévő fideszes törvénymódosítás alapján maga a civilszervezet sem viselhetné Hóman Bálint nevét, hiszen ő egy totalitárius rendszer működtetésében vett részt. Ráadásul azután tette ezt Hóman, hogy Magyarország elveszítette szuverenitását, legalábbis az alaptörvény preambuluma szerint. Mindezek alapján a Hóman Bálint Kulturális Alapítványnak meg kellett volna 2014-ig változtatnia a nevét, hogy teljesen törvényesen működhessen, ezt mégsem tette meg.
A botrány mellékszála, hogy a jelenlegi és a volt igazságügy-miniszter jelenleg egymásra mutogat: a szoborállítástól elhatárolódó Trócsányi László azt állítja, a Hóman-szobor anyagi támogatásáról szóló döntés még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, tehát Navracsics Tibor vezetése alatt született meg, nekik csupán technikai szükségszerűségből kellett azt végrehajtaniuk. A volt miniszter, jelenlegi EU-biztos Navracsics azonban hétfőn ezt tagadta. Egészen pontosan azt mondta, közigazgatási és igazságügyi miniszterként ebben az ügyben semmilyen döntést nem hozott, a szobor felállításának sem támogatását, sem finanszírozását nem hagyta jóvá.
A Hóman-szobortól egyébként Lázár János is nyilvánosan elhatárolódott, aki vállalhatatlannak és védhetetlennek nevezte még augusztusban Hóman Bálint politikai tevékenységét, de elismerően szólt történészi munkásságáról.
Hogy a Hómannak való emlékműállítás az alaptörvénybe ütközik, azt maga Orbán Viktor is elismerte utolsó 2015-ös parlamenti szereplésén egy ellenzéki kérdésre. Azt mondta, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt. Szerinte a megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal.
A miniszterelnök azonban csak arról beszélt, hogy a magyar kormány nem támogatja a szobrot. Különböző magyarországi és külföldi tiltakozók azonban arra is felszólították a kormányt, hogy egyrészt akadályozza meg a szoborállítást, másrészt ítélje el nyilvánosan Hómant. Utóbbiakra nem került egyelőre sor.
Jelenleg tehát úgy áll, december 29-én, Hóman 130. születésnapján igenis felállítják a szobrot Székesfehérváron. Hivatalosan állami és önkormányzati támogatásból, de annak utólagos visszafizetésével, ami így aligha fogja kielégíteni a tiltakozókat.