Bírálta a szigorodó dán bevándorlási politikát Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa - jelentette az MTI. A dán bevándorlási és integrációs tárca vezetőjének, Inger Strjbergnek küldött keddi levelében a biztos úgy értékelte, hogy a legutóbbi, külföldiekre vonatkozó törvénymódosításokkal Koppenhága letér az európai konvenciók útjáról.
A biztost nagyon nyugtalanítja, hogy Dánia lehetővé tenné a menedéket kérők fogva tartási idejének meghosszabbítását, 10 ezer koronánál (körülbelül 420 ezer forintnál) többet érő értéktárgyaik és vagyonuk elkobzását, illetve szigorítaná a családegyesítési kérelmekre vonatkozó szabályozást. Az ezekre vonatkozó törvénytervezet szerdán került a dán parlament elé, és jó esély van rá, hogy a szociáldemokraták és a jobbközép pártok támogatásával megszavazzák.
Muiznieks szerint a tervezett változtatások
az érintettek emberi méltóságának, illetve tulajdonhoz való jogának megsértéséhez vezethetnek. ... A menedékkérőket és a bevándorlókat nem kezelhetjük bűnözőkként, és a bevándorlási politikát ehhez az elvhez kell igazítani.
A biztos szerint a tömeges bevándorlás esetén a menekültek fogva tartásának meghosszabbítását lehetővé tevő törvény gyengíti az igazságszolgáltatás erejét. Szerinte ez oda vezethet, hogy a fogva tartást mint eszközt "aránytalanul és válogatás nélkül" alkalmazzák majd.
Ahogy azt korábban megírtuk, a dán törvényjavaslat a menekültek értékeinek elkobzását az ellátásuk költségességével magyarázza. A nemzetközi kritikákra válaszul Inger Stojberg integrációs miniszter visszautasította a náci Németországgal vont párhuzamot. Mint mondta, ugyanígy kezelik saját állampolgáraik ügyét is. Ha valamelyikük munkanélküli segélyért folyamodik, először bizonyítania kell, hogy nincs olyan ingósága, amelynek értéke meghaladja a 10 ezer koronát. Ha van, annak eladására kötelezik, és csak azután kaphat segélyt.
Mint ismert, Dániában júniusban tartottak választásokat. A szélsőséges és bevándorlásellenes Dán Néppárt a választáson jól szerepelt, 21 százalékot szerzett és koalícióra lépett a mérsékelt jobboldali pártokkal.
Az 5,4 millió lakosú Dániában 2015-ben mintegy 21 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. Becslések szerint 2016-ra ez a szám 25 ezerre emelkedhet. Az európai uniós tagállamok között Dánia vezeti a sort az egy lakosra jutó menekültek számában.
A svájci hatóságok arra kötelezik a menedékkérőket az országba történő beutazáskor, hogy adják le a náluk lévő értékek ezer frank (majdnem 290 ezer forint) feletti részét, hozzájárulva ezzel tartózkodásuk költségeihez.
A svájci állami televízió (SRF) egy olyan szíriai apa történetét mutatta be, aki szülőföldjén eladta a család házát, hogy finanszírozni tudja menekülésüket. Mint mondta, amikor Svájcba érkeztek, még volt nála nagyjából 2 ezer frank, de ebből csak ezret tarthatott meg, a többit le kellett adnia, amiről egy elismervényt kapott.
A svájci menekültügyi államtitkárság (SEM) megerősítette a már évek óta bevett gyakorlat létezését. Mint közölték, a jogszabály azt írja elő, hogy a menekültek vegyék ki részüket az ügyükkel kapcsolatos eljárási és végrehajtási költségekből, valamint fizessék vissza a kapott szociális juttatásokat, amint erre lehetőségük van.
Így ha a menekültek munkába állnak, le kell adniuk bérük 10 százalékát legfeljebb 10 éven át, vagy amíg a befizetett összeg el nem éri a 15 ezer frankot (4,3 millió forintot) - magyarázta Lea Wertheimer, az államtitkárság szóvivője. Aki hét hónapon belül önként elhagyja az országot, a beszedett pénzt visszakapja - tette hozzá.
Svájcban a hatóságok tavaly 112 menedékkérőtől 210 ezer frank (több mint 60 millió forint) értékben foglaltak le vagyontárgyakat és készpénzt a tévé szerint.