Két terrortámadás kellett ahhoz, hogy Burkina Faso neve pénteken bekerüljön a világ vezető híreibe. A három magyarországnyi nyugat afrikai országot eddig legfeljebb a világ legszegényebb országai közt emlegették. Nem véletlenül, Burkina Faso ugyanis nem csak hogy szegény, de népessége leginkább mezőgazdaságból él, tengere nincs, természeti kincsei limitáltak, és a szomorú mindennapokat csak a rendszeres katonai puccsok rázzák fel valamicskét.
Most pedig a terrorizmus-PR szomorú hatásaként mindezt az al-Kaida véres akciója tetézte.
Burkina Faso egykor francia gyarmat volt, függetlenségét 1960-ban nyerte el, Felső-Volta néven. A folyóról elnevezett, 17 milliós országra a térség legtöbb államához hasonlóan a kezdetektől jellemzők voltak a rendszeres katonai puccsok. 1983-ban a soros diktátor Thomas Sankara volt, aki az előző diktátor szövetségese volt. Sankara pánafrikai szocialista forradalmat hirdetett meg, példaképnek Kadhafi Líbiáját és Kubát tekintette. 1984-ben ő adta az ország új nevét, ami mosszi nyelven azt jelenti: becsületes emberek országa. (A főváros, Ouagadougou neve pedig így hangzik.)
Sankara igazi polihisztor volt: az ország ma is érvényes himnuszának szövegét és zenéjét is ő szerezte.
Nem sok ideje maradt Sankarának, 1987-ben egy puccs során megölték. A hatalmat Blaise Compaore vette át, aki 2014 október végéig állt az ország élén.
A 64 éves katona legutóbb 2010-ben nyerte meg a vitatható tisztaságú választást. Tiltakozást azonban csak azzal váltott ki, hogy 2014-ben alkotmányt akart módosítani, amely lehetővé tette volna, hogy 2015-ben ismét induljon a választásokon.
A felkelés nyomán Compaore lemondott és a szomszédos Elefántcsontpartra menekült. Az átmeneti kormány tavaly novemberre szervezte meg az elnökválasztást. A választást Christian Kaboré nyerte. Az ezzel egyidőben tartott perlamenti választás győztese pedig az új elnök pártja, a Népi Mozgalom a Haladásért (MPP) lett, bár abszolút többséget nem szerzett. Az előző elnök pártját eltiltották a részvételtől.
Compaoré emberei 2015 szeptemberében puccskísérletet hajtottak végre: a fővárosban sikerrel jártak, őrizetbe vették az átmeneti kormány vezetőit és bejelentették, hogy a Gilbert Diendéré által vezetett junta átvette a hatalmat. Országosan azonban ezt nem tudta érvényesíteni, a központi erők bevonultak a fővárosba, és az ECOWAS közvetítésével folytatott tárgyalások után Diendéré megállapodott csapatai kivonásáról és arról, hogy a puccs résztvevőit nem éri támadás.
A megállapodás után azonban mégis vád alá helyezték, Diendéré ekkor a Vatikán nagykövetségére menekült. Miután ígéretet kapott arra, hogy nem végzik ki, elhagyta a nagykövetséget. Jelenleg őrizetben van, többek között Sankara 1987-es meggyilkolásával is vádolják.
Burkina Faso 60 százaléka muszlim, negyedük katolikus, további hat százalék protestáns, a lakosság tizede a helyi természeti vallások híve. A hivatalos nyelv a francia, ami a soknemzetiségű ország közvetítő nyelve. A mosszik adják a lakosság felét, őkat 4-8 százalékkal a fulani, bobo, gurunszi, szenufo népek követik.
A tengertől elzárt ország a világ egyik legszegényebb állama: GDP-je alig 2,5 milliárd dollár, ez fejenként 210 dollárt jelent: ez alig hetvened része a magyarországi adatnak.
A lakosság csaknem kétharmada analfabéta. Komoly gond az éhezés is, az ötéves gyermekek 26 százaléka alultáplált. A lakosság 90 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatja.