Julian Assange-t, a Wikileaks kiszivárogtató portál alapítóját „önkényesen tartják fogva", mondta ki az ENSZ egyik munkacsoportja hivatalosan is, miután csütörtökön a BBC már megszellőztette, hogy erről döntöttek. A világszervezet önkényes fogva tartással foglakozó munkacsoportja szerint Nagy-Britanniának és Svédországnak vissza kell adnia Assange szabadságát, és kárpótolniuk kell.

Assange 2014 szeptemberében nyújtott be panaszt az ENSZ-hez, mivel szerinte önkényesen tartják fogva, hiszen nem hagyhatja el az ecuadori nagykövetséget anélkül, hogy letartóztatnák.

Az általa alapított Wikileaksen többek között több százezer amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató hírhedt hackert és politikai aktivistát azzal vádolják Svédországban, hogy 2010. augusztusában egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált Stockholmban. Assange viszont tagadja a szexuális bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Assange attól is tart, hogy Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak, ahol akár halálra is ítélhetnék a több százezer bizalmas dokumentum kiszivárogtatásáért.

Assange-ot 2010. decemberében vették őrizetbe Svédország kérésére Londonban, de másfél éven át óvadék ellenében szabadlábon volt, csak naponta jelentkeznie kellett a rendőrségnél, miközben ügyvédei a különböző fórumokon próbáltak fellebbezni az ügyében. Assange a hivatalos idézés ellenére nem adta fel magát a Scotland Yardnak, hanem 2012. június 19-én Ecuador londoni nagykövetségére ment, és politikai menedékjogot kért, majd kapott.

A Wikileaks alapítója csütörtökön még azt jelezte, hogy mindenképpen elhagyja a követséget: ha ellene döntöttek volna, akkor átadta volna magát a rendőrségnek, de azt mondta, hogy a kedvező döntés hatására is előjönne, mert szerinte megszűnik a letartóztatását képező jogalap, tehát minden további nélkül visszakaphatja útlevelét és szabadon tartózkodhat Nagy-Britanniában.

Viszont svéd ügyészek szerint az ENSZ-állásfoglalásnak semmilyen hivatalos kihatása nincs a nyomozásra. A brit rendőrség is bejelentette, hogy Assange-t továbbra is őrizetbe vennék, ha elhagyná a követséget, és az ellene kiadott európai elfogató parancs is érvényes. A brit kormány egyik szóvivője emellett úgy reagált, hogy Assange „saját döntése alapján kerüli el a törvényes őrizetbe vételt, amikor az ecuadori követségen marad".

A Scotland Yard tavaly októberben bejelentette, hogy állandó jelleggel nem vigyáznak majd rendőrök az ecuadori nagykövetség előtt, miután a csaknem három és fél évig tartó őrzés 12,6 millió fontba (kb. ötmilliárd forintba) került. Azonban azt is jelezték, hogy ettől még egy sor módon elfoghatnák Assange-t, ha előjönne.