Megkezdődtek a parlamenti választások Szlovákiában, ahol eldől, hogy a kormányzó Smer Robert Fico vezetésével tud-e egyedül kormányozni, ha pedig koalíciós partnerre szorul, akkor melyik párttal egyezhet meg. Ismét van rá esély, hogy akár magyar párt is legyen a kormánykoalícióban, de míg a Híd biztos bejutónak számít, és a harmadik legnagyobb erő is lehet, addig a visszajutásért küzdő MKP a küszöb környékén kapaszkodik. A 4,4 millió szavazásra jogosult reggel héttől este tízig szavazhat, utána jönnek az első exit pollok az esélyekkel.
A magyar pártok esélyeiről, a magyarokat megszólító határon túli politikáról itt olvashatja riportunkat.
A két évvel ezelőtti, 2014-es elnökválasztáson Robert Fico miniszterelnök kapott egy pofont, kikapott Andrej Kiska vállalkozótól, és így nem tudott átülni az elnöki székbe. A szlovák választók attól tarthattak, hogy túl nagy hatalom összpontosulna a Smer kezében, azonban az elnökválasztás nem változtatta meg alapjaiban a szlovákiai politikai erőviszonyokat. A Smer továbbra is erős maradt, Fico pedig még a pártjánál is népszerűbb, miközben az ellenzéki pártok nem tudtak lényegesen profitálni a történtekből. A támogatottságuk nem nőtt alapvetően az elmúlt négy évben, csak a szereplők cserélődtek.
Kiska civil jelöltként tudott nyerni, és a népszerűsége nem kopott meg az elnökválasztás óta. Szlovákiában nem elnöki rendszer van, így a mozgástere érthető módon korlátozott, de aktív államfőként többször is ellenpólusként lépett fel a Smerrel szemben, több törvényt is visszaküldött. Kiska megválasztása óta sem kötődik egyértelműen egyik politikai párthoz sem, és a kampányba sem szólt bele, elsősorban arra buzdította csak a választókat, hogy minél többen menjenek el szavazni.
A felmérések alapján az borítékolható, hogy Fico Smerje nyeri a választást, az azonban erősen kérdéses, hogy egyedül tud-e kormányt alakítani, ha pedig nem - ami most a valószínűbb forgatókönyv -, akkor melyik párttal kötne koalíciót a 150 fős parlamentben szükséges többséghez. Ahhoz, hogy egyedül kormányt alakíthasson, várhatóan 40 százalék felett kellene végeznie, míg az utolsó felmérésekben inkább 30-35 százalék közé jósolták a kormánypártot. A helyzetet azonban az is bizonytalanabbá teszi, hogy a szlovák választási szabályok értelmében az utolsó két hétben már nem lehet nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatási eredményeket.
A választási részvétel szintén meghatározó lehet, mert több párt is a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz. A balközép Smer korábban is sokat profitált már a töredékszavazatokból, és a Bumm.sk szerint most sem elképzelhetetlen, hogy akár 16 százaléknyi szavazat is a törvényhozásból végül kimaradó pártoknak jut. Az eddigi legalacsonyabb részvétel 2006-ban volt, akkor csak 54,6 százalék ment el szavazni, és a felmérések szerint most sem lenne meglepő egy ehhez közelítő lelkesedés. Viszont az előzetes felmérések korábban is rendszeresen alúlmérték már a későbbi részvételi hajlandóságot.
A végleges eredmények függvényében nem teljesen elképzelhetetlen egy legalább négy párt részvételével felálló jobboldali koalíció sem, de ennek a forgatókönyvnek a felmérések alapján sokkal kisebb az esélye. A 2010-es választások után már létrejött egy pont négy pártból álló koalíciós kormány a Smer ellenében, de ez viharos időszakok után végül nem tudott tartós maradni, ezért kellett 2012-ben előrehozott választásokat kiírni. Egy ilyen felállás most azért is lehet nehezebb, mert az ellenzéki pártok közül többnek a listáján is indulnak még további mikropártok, független jelöltek is, vagyis még az elsőre szembetűnőnél is több nézetkülönbséget kellene összeegyeztetni.
Megvédjük Szlovákiát!
Az emberekért dolgozunk!
− ezek voltak az elmúlt években sok látványosnak szánt szociális intézkedést hozó Smer legfontosabb kampányszlogenjei. A korrupciós botrányok és vádak ellenére a kormánypárt arra is építhetett, hogy az elmúlt ciklusban az ország gazdasági helyzete nem romlott. A menekültválság tavaly év végén 40 százalék fölé is vitte a pártot, azonban egyes elemzők szerint Szlovákiában nem működik annyira a menekültes kampány, mint Magyarországon, hiszen a szlovákok nem találkoztak a menekültekkel, az országon nem vonult keresztül több százezer migráns.
Fico február végén még arról beszélt, akár kerítést is építene a menekültek ellen a magyar–osztrák–szlovák hármas határra, de részben a téma kifáradása miatt is kezdett csökkenni a Smer népszerűsége, illetve a kormánypárttól szavazókat szipkázhatott el az egykor még Ján Slota nevével fémjelzett, de most új arculattal visszatérő Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Az elmúlt hónapokban emellett a korrupciós botrányok, az orvosok és nővérek, majd pedig a pedagógusok másfél hónapja kezdődött tiltakozássorozata miatt is kezdett visszaesni Fico pártja. Azonban a legutolsó felmérések szerint 30 százaléknál megállt a lejtmenet, és onnan valamennyit vissza tudtak erősödni.
Fico azt mondta, hogy vasárnap reggelre örömében, vagy bánatában, de részeg lesz. Abban elég biztos lehet, hogy a Smer lesz a legnagyobb párt, viszont ő is inkább koalícióban gondolkozott a kampány utolsó napjaiban. Azt mondta, szeretné, ha egy stabil kétpárti koalíció jönne létre a Smer részvételével, erre szerinte a 2016. második félévében esedékes szlovák EU-elnökség miatt is szükség lenne. A Smer előre jelezte, hogy bármelyik parlamentbe jutó párttal kész tárgyalni együttműködésről, de külön is kiemelte a kereszténydemokrata KDH-t, a magyar-szlovák Híd-Mostot és az SNS-t.
Fico azt is jelezte, hogy öt téma kiemelten fontos nekik a koalíciós tárgyalásokon, köztük a menekültkvóták elutasítása, és az eddigi szociális intézkedések megvédése. Az EU-elnökség is számíthat, hiszen ehhez nem mutatna annyira jól a szélsőjobboldali, Brüsszel-ellenes SNS, viszont jól jöhetne egy olyan partner, ami esetleg az Európai Néppárt pártcsaládjába tartozik. A valószínűleg a legkevesebb feltételt támasztó koalíciós partner ennek ellenére pont az SNS lenne, a sokszor pragmatikusan politizáló Fico pedig egyszer összeállt már a kormányzás érdekében Slota mellett még Vladimír Meciarral is.
Az ellenzéki mezőnyből a felmérések alapján valamelyest kiemelkedik a Háló (Sieť) nevű párt, ami az egyetlen, amit stabilan 10 százalék fölé mérnek. A 2014-es elnökválasztáson harmadik helyen végző, ex-kereszténydemokrata Radoslav Procházka meg tudta lovagolni az eredményt, és ismert emberekkel, hálószerűen kiépülő pártjával a Smer igazi ellenpólusa akart lenni. A párt emelkedése azonban megtört, miután a populista szlogenekre építő Igor Matovič, a most 6 százalékra jósolt Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO)vezetője kompromittáló, korrupcióra utaló hangfelvételeket hozott nyilvánosságra a Háló karizmatikus vezetőjéről.
Ez erősen megtorpedózta a Háló növekedési potenciálját, de azt nem akadályozta meg, hogy a Smer mögött a második erő lehessenek az új parlamentben. A kampányban pont a korrupció megállításáról, a politikusok anyagi felelősségvállalásáról beszélő Procházka pártja egyben folytatja azt a hagyományt, hogy eddig minden parlamenti választáson jutott be új politikai mozgalom a parlamentbe.
Mögöttük a Bugár Béla-féle Híd-Most akár a harmadik legerősebb erő is lehet a parlamentben, mert az SNS-hez hasonlóan 8-9 százalék között mérték. A "Többet ésszel" szlogennel kampányoló párt többek között Kovács Katival és Peter Srámekkel, és az együttműködés fontossággával próbált elérni magyar és szlovák szavazókat is. A kisebbségvédelmi agenda mellett pedig Bugár a korrupcióellenes intézkedések meghozását, a pártokhoz köthető offshore cégekhez folyó közpénzek leállítását, és az utcai tüntetésekhez vezető egészségügyi és oktatási problémák megoldását nevezte legfontosabb céloknak.
Az SNS azután tudta újraépíteni magát, hogy hűtlen kezelés és más vádak miatt kizárták a magyarellenes kirohanásairól is ismert Slotát saját pártjából, Andrej Danko új elnök pedig a magyarok helyett inkább Brüsszelt szemelte ki ellenségképnek. A kampányban nem indult a korábbihoz hasonló össztűz az SNS ellen, habár egyik alelnöküket le kellett szedni utolsó pillanatban a listájukról. A pártnak leginkább az arculata változott meg, a háttéremberek azonban nem cserélődtek alapvetően le. Az SNS azért is erősödhetett újra vissza, mert a néhány éve a szélsőjobboldali új hullámot meglovagoló Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártja megrekedt ott, hogy vezetőjének sikerült megszereznie Besztercebánya megye vezetését.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a most a második legerősebb frakcióval rendelkező ellenzéki párt is bejuthat, de korábbi 8-9 százalékából veszthetett kettőt-hármat. A KDH a Hídhoz hasonlóan egyelőre annyit mondott a koalíciókötési esélyekrő, hogy mindent megtesznek, hogy jobboldali kormány alakulhasson. A legutolsó felmérések alapján szintén bekerülhet a korábban kiesőnek mért liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt. Viszont egy korszak végét is jelenti majd a választás, hiszen az egykor még a szlovák politika vezető pártjának számító Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), Mikuláš Dzurinda volt miniszterelnök mozgalma a 2012-es választásokon elért 6,09 százalékához képest is teljesen a földbe állt, ezúttal mindössze 1 százalék környékén végezheti be pályafutását.
A Magyar Közösségg Pártja (MKP) volt sokáig A Magyar Párt Szlovákiában, azonban 2010 óta a Híddal szemben nem sikerült bejutnia a parlamentbe. Berényi József pártelnök azt mondta, olyan programot állítottak össze, amely az összes szlovákiai párt közül egyedüliként vállalja fel a magyarság megmaradásának kérdéseit, és sok új fiatal jelölttel is próbáltak többeket elérni. A Ghymessel és Charlie-val erősítő MKP továbbra is a bejutási küszöb környékén, leginkább alatta billegett, kérdés, hogy szűken vissza tud-e kapaszkodni a parlamentbe.