Robert Ficót, a Smer elnökét bízta meg Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök első körben az új szlovák kormány megalakításával. Ezt maga az elnök jelentette be hétfő délelőtt, a pozsonyi Grassalkovich palotában, ahol az összes parlamentbe jutott politikai párt képviselőjét fogadja – kivéve a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt elnökét, Marian Kotlebát, aki nem kapott meghívót Kiskától az eseményre.
A szlovák elnök döntésével ragaszkodott ahhoz a hagyományhoz, amely alapján a választásokon győztes párt elnökére bízta az új kormány megalakítását. Amennyiben ez Ficonak nem sikerül, akkor valószínűleg a választásokon meglepetésre második helyen végzett, liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík EP-képviselő próbálkozhat. Kiska szerint mindenképp kemény tárgyalásokra kell felkészülni, mivel a választók egy nagyon bonyolult helyzetet hoztak létre döntésükkel.
Hétvégén Szlovákiában országgyűlési választásokat tartottak, amelyen végül nyolc párt került a pozsonyi országgyűlésbe. Az előzetes nyilatkozatok alapján arra lehet számítani, hogy az új szlovák kormányt minimum négy párt fogja alkotni, amely jelentős változás az előző, egypárti Smer-kormányhoz képest. „Néhány beszavazott pártot nehéz lenne megkerülni, és nem is lenne korrekt" – indokolta döntését Kiska.
A szombati választásokig a Fico-féle Smer 83 képviselője ült a 150 tagú parlamentben, ez a szám most 49 képviselőre csökkent. Először jutott be a parlamentbe a neonáci Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS), amely ellenzi többek között Szlovákia NATO- és EU-tagságát, és korábban több menekült-, és romaellenes felvonulást is szervezett Pozsonyban és más szlovák városokban. „A parlamentben jelen lesz a politikai szélsőségesség is, de nem hiszem, hogy fenyegeti értékeinket" – mondta Kiska, aki szerint a szlovák választók üzenete egyértelmű: drasztikusan kell növelni az államba vetett bizalmat.
A szlovák sajtóban általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a szombati választások patthelyzetet hoztak létre az országban, amelynek hamarosan nem lesz stabil kormánya. „Szlovákia olyan bizonytalanságba került a választások utána, amellyel még soha nem volt dolga" – írja a Pravda, amely szerint az országban hamarosan előrehozott választásokat tartanak. A Pravda szerint ugyanakkor véget ért Fico „uralma", miután túlzásba vitte a migránsokkal való riogatást.
Gránátot dobtak a pártpolitikai életbe a választók, amely a választások után gyakorlatilag teljesen széttöredezett. Szlovákia egyes számú feladata most az, hogy egy olyan politikust mutasson fel Európa felé, aki el tudja hitetni, az ország nem egyenlő Kotlebával és Szlovákia Európához tartozik, írta a Denník N. A választások után megszűnt a klasszikus jobboldal, ezt már a Sme polgári napilap vezércikke szögezi le, többek között, nem jutott be a parlamentbe a rendszerváltás óta mindig parlamenti párként működő Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH).
A szlovák miniszterelnök abszolút többséggel és egy olyan virágzó gazdaságú országgal rendelkezett, amely nem a menekültáradat fő útvonalán feküdt, Fico mégis a xenofób és populista kártyákkal játszott, negatív kampányba kezdett a muszlimok és a bevándorlók, a liberális Európa ellen és vesztett. Nem csak szavazói egy részét veszítette el, de csaknem lehetetlen feladat lesz számára az új kormány felállítása is, írta a német Süddeutsche Zeitung.