Vörös színű festékszóróval fújták le vasárnapra virradóra Joszif Sztálinnak a Krím-félszigeten 1945-ben, a jaltai konferenciára állított emléktábláját, és ráfirkálták:

Az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt félsziget fővárosában, Szimferopolban  történt eset miatt az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának helyi bizottsága felháborodottan tiltakozott - holott azért inkább az a felháborító, hogy a világ egyik vezető tömeggyilkosának bárhol állhat szobra vagy emléktáblája. 

Az időzítés nem lehet véletlen, a kommunisták ugyanis szombaton még virágokat helyeztek el a az 1953. március 5-én elhunyt Sztálin halálára emlékezve. 

Nem véletlen, hogy a Krímben a mai napig állhat Sztálin-emlékhely. Oroszország ugyanis legfelsőbb szinten is támogatja a diktátor kultuszát, Putyin személyesen is védelmébe vette már elődjét. Szevasztopolban az ottani kommunisták már tervezik a Sztálin-szobor felállítását. Állításuk szerint írásos közvélemény-kutatást végeztek, 10 225 megkérdezett szevasztopoli lakos közül 9760 jelentette ki, hogy szeretné, ha a városban emlékművet állítanának a szovjet diktátornak (amúgy a városban 340 ezren laknak). 

Ukrajnában ezzel szemben - nem jófejségből, hanem inkább oroszellenességből -gőzerővel nekiláttak a szovjet diktatúra emlékeinek felszámolásához: eddig csaknem 140 kommunista vezető emlékművét, köztük 40 Lenin-szobrot bontottak le, és utcákat keresztelnek át. A slusszpoén persze az, hogy Sztálin nem volt se ukrán, se orosz, hanem grúz, és nem igazán érdekelte, hogy ukránokat, tatárokat vagy oroszokat kell kiirtani. 

(MTI)