Alig négy hónappal az olimpia kezdete előtt hatalmas politikai felfordulás van Brazíliában, a legnagyobb párt kilépésével felbomlott az eddigi kormánykoalíció, és még az sem kizárt, hogy éppen az olimpiai láng május eleji megérkezésének környékén dőlhet el az elmozdítását célzó indítvánnyal is szembenéző Dilma Rousseff elnök sorsa.
Az elmúlt hetekben Brazília közéletét régen nem látott politikai feszültség jellemzi, Rousseff ellen és mellett is óriási tömegek vonultak utcára. Az elnök távozását követelők az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tüntetését is megtartották.
Rousseff 14 hónapja kezdte meg második elnöki ciklusát, de népszerűségét kikezdték a Munkáspárt (PT) fontos tagjait körüllengő korrupciós botrányok, és közben most már őt is megvádolták, hogy meghamisította az államháztartási hiányról szóló adatokat.
A pártot különösen megviselte az a vizsgálat, amit az állami Petrobras olajvállalat alvállalkozóinak juttatott állítólagos kenőpénzek miatt folytat a rendőrség. Az olajkonszern illetékesei ellen még 2009-ben indult nyomozás, az ügyészség adatai szerint 3,8 milliárd dolláros sikkasztás történt. Az ügy szálai egészen Rousseff mentoráig és elődjéig, Luiz Inacio Lula da Silva volt elnökig nyúlnak. A Munkáspárt legfontosabb politikusának tartott Lulát rövid időre március elején őrizetbe is vették, és kihallgatták.
Rousseff márciusban kockázatos politikai lépésre szánta el magát, és miniszteri rangnak megfelelő kabinetfőnökként Lulát be akarta venni a kormányba. Ez csak olaj volt a tűzre, hiszen sokan ezt úgy értékelték, hogy ezzel a vizsgálat alól mentesíteni akarja a 2018-as elnökválasztásra is készülő mentorát.
A brazil törvények alapján ugyanis a kabinet tagjait csak a legfelsőbb bíróság vizsgálhatja, az olajügyeket már évek óta felgöngyölítő testület viszont nem. A vádakat tagadó Lula kinevezését végül felfüggesztette egy bíróság, és a döntést a legfelsőbb bíróság is helyben hagyta.
Rousseff viszont nemcsak volt mentora miatt van bajban. Az ellenzék szerint elnökválasztási kampányait 2010-ben és 2014-ben is vesztegetésekkel tolták meg, és azzal vádolják, hogy két éve az újraválasztása érdekében kozmetikázta az államháztartási hiányt. Ebben az ügyben decemberben az elmozdítását célzó bizalmatlansági indítványt is beadtak ellene a kongresszus alsóházában.
Rousseff ellentámadásba ment át, és azzal vádolta ellenfeleit, hogy puccsot szerveznek ellene, és hogy egy legitim módon megválasztott elnök lemondását nem demokratikus módszerekkel próbálják elérni .
„Nem követtem el semmit, soha nem mondok le" – jelentette ki. Rousseff arra is utalt, hogy azért támadják, mert nő, és fasiszta módszerekkel vádolta ellenfeleit. Ennél is tovább mentek, és még a külföldi követségeket is puccs veszélyére figyelmeztették.
Brazíliában a tüntetések nem ritkák, de ami az elmúlt hetekben történt, az így is különlegesnek számít: Brazília-szerte több mint egymillióan vonultak utcára Lula szerepe ellen tiltakozva és Rousseff lemondatását követelve. Ellenfelei a nehéz gazdasági helyzet miatt is Rousseffet okolják. Aztán több tízezren Rousseff mellett is utcára mentek, mindenesetre a kormány támogatói szerint az ellenzék nem akarja elfogadni, hogy Rousseff nyerte a 2014-es választást.
A brazil társadalom megosztottságára jellemző, hogy
ennek megfelelően az egyik tüntetésen mosolygó testépítőként, a másikon rabruhába öltöztetett, felfújható bábúként emelték a magasba képmását.
A héten azért került különösen kínos helyzetbe az alsóházi indítvánnyal szembenéző Rousseff, mert szerdán jelentette be pártja legnagyobb koalíciós partnere, az alsóház és a szenátus elnökét, emellett pedig az alelnököt is adó Brazíliai Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB), hogy 69 képviselőjével otthagyja a kormányt. A brazil politikát ideológiai szempontból két párt határozta meg az elmúlt évtizedekben, ezek köré csoportosultak kisebb mozgalmak. Az egyik Rousseff balközép Munkáspártja (PT), a másik pedig a jobbközép, most ellenzéki Brazil Szociáldemokrata Párt (PSDB) volt. Viszont a centrista PMDB 1984 óta eddig minden kormánykoalíciónak része volt, és kvázi megkerülhetetlen erőnek számított.
Brazíliában rengeteg parlamenti párt van, és egyetlen elnök sem tudhat széleskörű koalíció nélkül biztos többséget maga mögött, így viszont a potenciális partnerek listája is hosszabb. Rousseff szóvivője már bejelentette, hogy az elnök még a héten új kormánykoalíciót alakít. A PMDB kilépése azonban az egyszerű kormánytöbbségen túllépve praktikusan azt jelenti, hogy Rousseffnek kicsit több mint száz képviselőt kell megnyernie maga mellett a bizalmatlansági indítvány blokkolásához.
Ez 172 képviselőt jelent az 513-ból, ezért erre még mindig jó esélye van Rousseffnek, hiszen a kormánykoalíciót eddig kilenc párt alkotta, és összesen 304 képviselőjük volt. Az ellenzéki és kormánypárti politikusok azonban már hónapok óta futják a köröket, hogy megszerezzék a szükséges számú képviselőt az április 17-i szavazáshoz a kongresszus alsóházában, és
Ha az alsóházon átmegy a bizalmatlansági indítvány, akkor a szenátus legkorábban május elején szavazhat Rousseff sorsáról. Viszont a szenátus vizsgálódása alatt már 180 napra – pont az olimpia alatt is – felfüggeszthetik az elnököt. A 81 fős szenátusban már egyszerű többség is elég lehet Rousseff ellen, ott a PMDB kilépésével már csak 35 képviselője maradt a kormánykoalíciónak. Ha a szenátus a végleges felfüggesztése mellett dönt, akkor Rousseffnek fél évvel később bíróság elé kellene állnia.
Ha Rousseffet megbuktatják, akkor a balközép Munkáspárt 13 év után kerülne ki a hatalomból. Ha ez megtörténne, akkor Michel Temer alelnök venné át ideiglenesen az elnöki feladatokat – ő pedig történetesen a most kilépő koalíciós partner PMDB egyik vezetője. A PMDB eddig is megosztott volt a kérdésben, az alsóház befolyásos házelnöke, Eduardo Cunha nyíltan ellenezte már kezdettől fogva, hogy koalícióra lépjenek Rousseffékkel, és ő maga indította el a Rousseff elleni folyamatot is még tavaly decemberben.
A Datafolha február végén végzett felmérése szerint a válaszadóknak csak a 11 százaléka gondolta, hogy Rousseff jól, vagy kiválóan végzi a munkáját. Rousseffnek és a Munkáspártnak azonban még ebben a helyzetben is sok támogatója maradt a kongresszusban és a választók között is, azonban áprilisban nagyon sok minden eldőlhet.
A képviselők és a szenátorok azt fogják megvizsgálni, hogy elég erősek-e a pozíciói a komoly gazdasági és politikai válságba süllyedt Brazília kormányzásához.
Közben pedig alig valamivel több mint négy hónap van hátra a riói olimpiáig. A káoszt csak fokozta, hogy szerdán a többi PMDB-s miniszterhez hasonlóan lemondott a brazil sportminiszter, George Hilton is. A kialakult belpolitikai helyzet miatt már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is kénytelen volt megszólalni, hétfői közleményükben azt írták, hogy
Nem mintha, eddig nem lett volna gond az olimpiai előkészületekkel, több helyszín kevesebb mint fél évvel a játékok előtt még mindig nem készült el.
Legutóbb a pályakerékpárosok tesztversenyét kellett újból elhalasztani, mert a csarnokban még mindig nem lehet versenyt rendzeni. Így június közepén kénytelenek lesznek kisebb mezőnnyel tesztelni. Másfél hónappal a nyári játékok előtt.
A tesztversenyek alatt gond volt a riói vízminőséggel is a Guanabara-öbölben. A vitorlás versenyek helyszínén januárban tömeges halpusztulást jelentettek, és a Texasi Egyetem felmérése szerint olyan magas volt a víruskoncentráció, hogyha vitorlázók három teáskanálnyi vizet lenyelnének, 99 százalék lenne az esély a megbetegedésükre. Egy dél-koreai szörfös korábban már megfertőződött az öbölben, és kórházba került. Problémás a riói olimpia fő uszodája is, ezzel is csúszásban vannak.
Február végén a riói polgármester kezdett el pánikolni, mert szerinte készülnek el időben a riói 4-es metró 16 kilométeres szakaszával, ami az olimpiai központ és a város centrum között közlekedne.
Gond volt a jegyértékesítéssel is, mert március elejéig még nem fogyott el a jegyek ötven százaléka, mondjuk emiatt a szervezők nem aggódtak, mert a nagyobb események, mint a nyitóünnepség és a záróünnepség már biztosan telt házas lesznek. Ellenben a 2012-es londoni olimpia előtt ebben a szakaszban sokkal jobban álltak a belépőkkel: már hónapokkal a rajt előtt teljesítették az eladási célokat, végül pedig a 8,5 millióból 8,2 millió jegyet értékesítettek.
Igaz, tavaly októberben már meg kellett vágni az olimpia költségvetését 500 millió dollárnyi összeggel, hogy ne kelljen közpénzeket elvonni. Ez kevesebb önkéntest és fapadosabb megoldásokat jelenthet, miközben
Ugyanis már a 2014-es futball-világbajnokság előtti közvetlen napokban is rossz volt a közhangulat, rendszeresek voltak a tüntetések, hogy a tornára túl sokat költ a kormány, miközben komoly problémák vannak az egészségüggyel, és a szegénység felszámolása is sokkal fontosabb lenne.
Jogosan háborogtak több esetben: például a Brazíliavárosban felhúzott vb-stadion a folyamatos halasztások miatt az eredeti ár háromszorosába került, és a korrupció szimbólumaként emlegették. Az is csak növelte a feszültséget, hogy a városnak első osztályú futballcsapata sincs, így az utóhasznosítás is kétséges volt.
Most már az olimpiai szervezőbizottság is úgy áll az előkészületekhez, hogy bármi lehet. Bár szerintük a nyári játékokra készülő helyszínek nem érintettek a korrupciós botrányokban, de a szóvivő Mario Andrada szerint az a biztos, ha bármire fel vannak készülve, mert akkor nem érik őket meglepetések.
Mindezek alapján könnyen lehet, hogy az augusztus 5-én kezdődő olimpiát is zavargások előzik majd meg. A mostani közhangulatot jelzi, hogy a Nike sportszergyártónak el kellett halasztania a brazil futballválogatott tornára szánt mezének bemutatását, mert komoly tüntetések törtek ki Lula miniszteri kinevezése után.
Az olimpiai láng pedig május 3-án érkezik majd pont Brazíliavárosba. Úgy tűnik, teljes káosz várja.