A 77 ember haláláért felelős Anders Breivik első fokon megnyerte perét a norvég állam ellen, de ezzel még egyáltalán nem biztos, hogy sikerült kiharcolnia börtönbeli elkülönítésének feloldását. Arra pedig hiába panaszkodott, hogy nem engedik be hozzá látogatóba a szélsőséges rajongóit.
"Az embertelen és megalázó bánásmód tilalma alapvető érték egy demokratikus társadalomban. Érvényes mindentől függetlenül, még a terroristákkal és gyilkosokkal való bánásmódra is" - írta az oslói bíró, Helen Andenaes Sekulic abban a 37 oldalas ítéletben, amely felkavarta a norvég és a nemzetközi közvéleményt is a héten. A bíró a tömeggyilkos Anders Breivikről mondta ki, hogy neki van igaza a norvég állammal szemben, amikor azt állítja, hogy a börtönben embertelenül és megalázóan bánnak vele, megsértik az emberi jogait. 11 millió forintnyi perköltséget ítélt meg neki.
Breivik 77 embert gyilkolt meg 2011-ben, azóta magas biztonsági fokozatú börtönökben raboskodik, először az Ila börtönben tartották fogva, most pedig Skien börtönében van, körülbelül 130 kilométerre Oslótól. 2012-ben a Norvégiában lehetséges maximumra, 21 év szabadságvesztésre ítélték, de ez nem jelenti azt, hogy 21 év után szabadulhat is. A norvég törvények alapján a büntetése meghosszabbítható bármeddig, hacsak egy bíró egy nap majd úgy nem ítéli, hogy nem jelent többé veszélyt a társadalomra.
Ha ez nem történik meg, élete végéig bezárva marad. Az ügyvédje azzal is érvelt a norvég állam ellen múlt hónapban benyújtott keresetüknél: Breivik esetében a fogvatartási körülmények azért is különösen fontosak, mert védence valószínűleg élete egész hátralevő részét rács mögött fogja tölteni.
A bíróság nem minden pontban állt Breivik mellé, de ami történt, azt egyértelműen sikernek tudja elkönyvelni. Nem akar fellebbezni azokban a pontokban sem, amelyekben nem nyert, mert a számára legfontosabb kérdésekben mellette ítéltek.
Az ítélet szerint elsősorban azzal van probléma, hogy Breiviket magánzárkában tartják. Breivik ügyvédje, Oystein Storrvik azt mondta az NTB norvég hírügynökségnek, hogy a börtönhatóságnak most már muszáj feloldania védence elkülönítését.
Ezt a bíróság ugyanakkor nem mondta ki feketén-fehéren. A végzés szerint az elkülönítés nem önmagában alapjogsértő, de a bíró szerint a büntetés-végrehajtás túlzottan a biztonságra fókuszált, miközben nem indokolta megfelelően, miért ne láthatna más rabokat Breivik.
Az ítéletben megállapított embertelen bánásmód legfontosabb tényezői tehát a bíró szerint:
A norvég állam jogi képviselője a perben azzal érvelt, hogy Breivik veszélyes, ezért muszáj elkülöníteni, de szerintük a fogvatartási körülményei bőven belül vannak a megalázó és embertelen bánásmódot tiltó egyezmény keretein. Breiveknek valójában nem is magánzárkája, hanem magánzárkái vannak. Három cellahelyiséget használhat, az egyikben lakik, a másikban tanul, a harmadikban edz. Mindegyik 10,5 négyzetméter, van bennük mosdó, vécé, zuhanyzó is. Vannak videójátékai, DVD-lejátszója, internethozzáférés nélküli számítógépe, futópadja, könyvei, újságjai.
A norvég állam képviselői korábban azt mondták, hogy ha ellenük hoznak végzést, akkor fellebbezni fognak, de egyelőre nem tudni arról, hogy tényleg beadták-e a fellebezésüket. Egyébként Norvégiában még két bírósági szintet tud megjárni az ügy, ha lesz fellebbezés, de a legfelsőbb bíróság után még Strasbourgba, az európai emberi jogi bíróságra is tovább lehet vinni. A fellebbezésre négy hét van.
Ha jogerőssé válik, vagy az esetleges fellebbezések után is megáll az ítélet, akkor a börtön illetékeseinek meg kell fontolnia, hogy összeengedjék Breiveket más fogvatartottakkal, de dönthetnek úgy is, hogy egyéb változásokat vezetnek be tovább kompenzálandó az elkülönítést.
Már hoztak néhány ilyen kompenzáló intézkedést, amit a bíró pozitívumnak minősített: kevesebb motozás, kevesebb bilincselés, hozzáférés egy nagyobb méretű kültéri edzőhelyhez, több társas tevékenység a börtönőrökkel.
Breivik a négynapos meghallgatása alatt panaszkodott a motozásra és a bilincselésre is, de szidta a börtönkosztot is, a mikróban elkészíthető ételeket a vízbefojtásos kínzáshoz hasonlította, és sérelmezte, hogy kénytelen műanyag evőeszközzel enni. Ennél lényegesebb panasz volt, hogy Breivik azt állította: sérült a magánélethez, a kapcsolattartáshoz való joga.
A börtön ugyanis nem engedélyezte Breiviknek a kapcsolattartást olyanokkal, akik szimpatizálnak a szélsőséges nézeteivel. Ilyen emberekkel se személyesen, se telefonon, se írásban nem kommunikálhat. A 37 éves férfit elvileg családtagok és barátok látogathatnák, de nem ment hozzá senki az anyján kívül, aki 2013-ban meghalt. Breivik saját maga utasította vissza, hogy olyanok látogassák, akik nem osztják a nézeteit, így járt az apja is.
A tömeggyilkos azért így is lát emberi arcokat az ügyvédein kívül is: hetente egyszer találkozik egy pappal, a kormány fizet egy embert, hogy minden második héten menjen be hozzá, és felajánlották neki azt is, hogy egészségügyi személyzettel konzultálhat heti kétszer. Breiviket a látogatóitól üvegfal választja el, az oslói bíró szerint jobb lenne, ha ezt megszüntetnék.
(A cikk a Wall Street Journal, a BBC és a Guardian anyaga felhasználásával készült.)