Lemondott összes tisztségéről Werner Faymann osztrák kancellár, aki 2008 óta volt Ausztria kormányfője.
Az országnak és a pártnak is olyan vezetőre van szüksége, aki erős támogatottsággal bír
– indokolta távozását az osztrák közszolgálati rádióban is bejátszott nyilatkozatában. Faymann azt mondta, hogy erős újrakezdésre van szükség, miután a szélsőjobb megerősödött az április végi elnökválasztáson.
A politikus pártja, az az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) délutánra tervezett, előre meghirdetett országos elnökségi ülése előtt néhány órával jelentette be lemondását. Az elnökségi ülést a Faymann személyét és az általa követett irányvonalat ért, párton belüli bírálatok hatására hívták össze.
Az osztrák sajtó eredetileg azt találgatta, hogy az elnökségi ülésen meg is választhatják Faymann utódját. Később azonban kiderült, hogy az ideiglenes pártelnökké előlépő Michael Häupl bécsi polgármester és a tartományi pártvezetők abban egyeztek meg, hogy csak egy héten belül, jövő keddre döntik el, ki legyen az új miniszterelnök. Így a négykor kezdődött ülésen nem fogják bejelenteni az utódot, írja a Kurier.at.
Átmeneti időre Reinhold Mitterlehner alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke veszi át a kormányfői tisztséget, miután Heinz Fischer államfő aláírja Faymann lemondását.
Lehetséges utódként emlegetik Christian Kernt, az osztrák vasúttársaság, az ÖBB vezérigazgatóját, vagy éppen Gerhard Zeilert is, aki korábban a köztévé vezetője volt. A Kurier.at oldalán indított szavazáson Kern 51 százalékot kapott. Michael Ritsch, a voralbergi SPÖ vezetője is Kernnek szurkol, mert szerinte tudja, hogy kell nehéz időkben vezetni egy szervezetet.
A szociáldemokrata-kereszténydemokrata szövetség megalázó vereséget szenvedett az elnökválasztás első fordulójában, amelyet a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Norbert Hofer nyert meg 35 százalékkal. Második helyen a függetlenként induló, ám a zöldek támogatását élvező Alexander van der Bellen ért célba több mint 21 százalékkal. A május 22-én esedékes második fordulóban ők ketten küzdenek meg az elnöki tisztségért.
1945 óta nem fordult elő, hogy olyan elnöke legyen Ausztriának, aki sem az Osztrák Néppárthoz (ÖVP), sem az SPÖ-höz nem köthető. Április 24-én még csak az első forduló ment le, de már látszott, hogy hét évtizedes trend szakadt meg azzal, hogy a szabadságpárti, illetve a zöldek támogatását élvező jelölt jutott be a második fordulóba.
Az államfőválasztás után többek között a Der Standard is azt írta, hogy a szociáldemokrata és a néppárti vezetőknek is reagálniuk kellene, vagy a saját esélyeiket kockáztatják a 2018-as parlamenti választásokon. Szerintük Faymann-nak is fel kellett tennie a kérdést, hogy mennyivel fontosabbak a saját érdekei a párt érdekeinél.
Az SPÖ május elsejei bécsi gyűlésén Faymannt kifütyülte és lemondásra szólította fel a tömeg. Faymann azonban akkor még azt mondta, esze ágában sincs lemondani. „Az embernek bírnia kell a kritikát, és komolyan is kell vennie, de a politikai irányvonalunk helyes" – mondta.
Faymann tavaly szeptemberben még a menekültügy orbáni megoldásának nagy ellenzője volt. 2015 őszén még azt állította, hogy „szükség volt a határzár feloldására”, a kerítés felhúzása humanitárius katasztrófához vezetett volna. „A macedóniai kerítésről és a magyar vasfüggönyről készült felvételek megmutatták, semmiféle jelzés nem állítja meg azokat az embereket, akik csak a görög határtól 2000 kilométert tettek meg.”
Ausztria tavaly több mint 90 ezer menekültet fogadott be, de sokan ellenezték a menekültpolitikát, ami az FPÖ támogatottságát növelte.
Idén februárban azonban egy tévéinterjúban már azt mondta, Ausztria kész 12 határátkelőjénél kerítéseket vagy rácsokat felhúzni, ahol az országba belépőket a rendőrök mellett katonák is ellenőrizhetik. A határok lezárása miatt viszont a szociáldemokraták közül bírálták többen Faymannt.
A bécsi születésű, 56 éves Werner Faymann 2008 óta vezette az SPÖ-t. Életrajzában egy ideig az állt, hogy egyetemi évei során jogtudományt, politológiát és művészettörténelmet is hallgatott, azonban később kiderült, semmilyen végzettséget sem szerzett, tanulás helyett taxisofőrködött.
Politikai pályáját az 1980-as években a szocialista fiatalok között kezdte, majd bejutott a bécsi városi tanács tagjai közé. Alfred Gusenbauer kancellár idején nevezték ki szövetségi közlekedési miniszternek. 2008 óta ő töltötte be az osztrák kancellári posztot.