Július 15-i hatállyal feloszlatta magát a horvát parlament. Nagy valószínűséggel már szeptember elején előrehozott választásokat tartanak az országban, írja az MTI. A 151 fős nemzetgyűlés hétfői ülésén 137 támogató és 2 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett döntött a feloszlatásról.

A szábor a szavazatok túlnyomó többségével múlt csütörtökön megvonta a bizalmat Tihomir Oreskovic technokrata kormányfőtől, ezzel automatikusan megbukott a kormány is. A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Tihomir Oreskovic ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. Oreskovic az üzleti szférából érkezett, ahol nemzetközi karriert futott be, és egyik pártnak sem volt a tagja. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) ezután pénteken indítványozta, hogy a nemzetgyűlés július 15-ével oszlassa fel magát. A beadványt 89 képviselő írta alá.

Horvátországban hetek óta tart a jobboldali kormány válsága, miután májusba kiderült, hogy Tomislav Karamarko, az ország első miniszterelnökhelyettesének felesége a magyar olajtársaságnak, a Mol-nak lobbizott a cégével, írta az Index.hr.

A kormányfőt azzal támadta az ellenzék, hogy Karamarko a tudtával tevékenykedett tovább Karamarko. Orešković viszont azzal védekezett, hogy az új Mol-botrányban mindenki elfelejti azt, hogy ő folytatta a Mol-INA-ügy kivizsgálását, és lépéseket szorgalmazott a magyar cég ellen. 

Azt már a kormányfő is láthatta a múlt héten, hogy nincs tovább. Múlt heti parlamenti bezsédét már búcsúbeszédnek szánta:

Remelém, hogy az új kormánynak lehetősége lesz a Mol-INA-szerződés felülvizsgálatára. Ezt akarom a Hazámnak. Isten áldja Horvátországot!

Karamarko nem ment el a parlament csütörtöki ülésére azután, hogy múlt hét szerdán lemondott tisztségéről. A parlament felügyeleti bizottsága nem sokkal azelőtt megállapította: összeférhetetlen, hogy felesége egy külföldi cég érdekeit képviseli. Ráadásul azzal a magyar Mol-lal állt szerződéses kapcsolatban, amely a horvát vádak szerint 2009-ben kenőpénzzel vesztegette meg az akkori miniszterelnököt, Ivo Sanadert, hogy megszerezze az INA nemzeti olajtársaságot. Az akkori ügy miatt letartóztatták Sanadert és 2013-ban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol vezére ellen.