Letartóztatták a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet egy török munkatársát, Erol Önderoglut két másik értelmiségivel együtt Isztambulban, írja az MTI.

A három férfit azzal vádolják, hogy fontos szereplői voltak az Özgür Gündem nevű, kurdbarát napilap kurd szolidaritás-kampányának, ami a bíróság szerint terrorista tevékenység, mivel közvetve a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatását jelentette.

Az újság ügyvédje visszautasította a vádakat és kijelentette,  a három férfi csak a sajtó- és szólásszabadság ügyét védte. A Riporterek Határok Nélkül a sajtószabadság szintjét mutató listáján egyébként Törökország jelenleg száznyolcvanból a százötvenegyedik helyen áll.

Amióta 2014 augusztusában Recep Tayyip Erdogant Törökország államfőjévé választották, megsokszorozódtak az Erdogánt bíróló újságírók elleni perek. Megfigyelők szerint az ország tekintélyelvű rendszer felé sodródik. Az eltelt több, mint másfél évben mintegy 2000 ilyen bírósági eljárás indult Törökországban, sokszor színészek, újságírók, illetve civilek ellen.

Ilyen híresebbé vált ügy volt például a sajtószabadság világnapján bíróság elé állított Murat Belge esete, aki a Taraf című török napilap rovatvezetőjeként egyik májusi cikkében "sértette meg" a török elnököt. Bíróság előtt állt és 2,8 millió forintnak megfelelő pénzbüntetést kapott Can Dündarra is, a Cumhuriyet című kormánykritikus napilap főszerkesztője, amiért 2013-ban megjelent, korrupciós vádakat felsorakoztató cikkeivel "megsértette" Erdogan török elnököt, annak fiát, Bilal Erdogant és további hét embert.. 

Dündart és a Cumhuriyet ankarai tudósítóját, Erdem Gült egy másik ügyben is bíróság elé állították. Tavaly novemberben azért tartóztatták le őket, mert májusban beszámoltak arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított Szíriába. A Cumhuriyet a riport alátámasztására videofelvételeket is közölt. A két férfi az ügyészség szerint ezzel terroristahálózatokat támogatott, kémkedett, és a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérletet. Erdogan a bíróság határozatát követően úgy nyilatkozott, hogy az ügy nem a szólásszabadságról, hanem kémkedésről szól. 

A sorozatos perelésekben állt már bíróság előtt hollandiai török újságírónő egy twitter-bejegyzésért és német komikust is, aki Erdogant gúnyoló verset írt. Az eljárásokkal párhuzamosan a török kormány közben állami tulajdonba vett két hírügynökséget is.

Török Újságírók Szövetsége (TGC) közleményében a mostani Önderoglu-ügy apropóján közölte, ilyen körülmények között egyre inkább lehetetlenné válik a független újságírás Törökországban, bár azt is elmondták: "minden nyomás ellenére hangsúlyozzuk, hogy nem válunk csupán egyetlen hang szócsöveivé."

Az EU-nak sem tetszik a sok török eljárás. Az Unió szerint a török kormány túlságosan tágan értelmezi a terrorizmus fogalmát és törököket a schengeni vízummentességfgel próbálja jobb belátásra bírni - eddig sikertelenül.

A mostani per alibijéül szolgáló török-kurd konfliktus egyébként 2015 júliusa óta erősödött fel újra. Decemberben Törökország már katonai akciókat is indított a függetlenedni kívánó kurdok ellen. Csak egy éven belül 500 ember halt meg az állami oldalon, míg a felkelők közül nagyjából 7600-an. Az 1984 óta tartó konfliktus eddig összesen 40 ezer áldozatot követelt.