Több bicikliutat, a korrupció felszámolását ígéri, a 2024-es olimpiát viszont nem Rómában akarja látni az olasz főváros vasárnap megválasztott új polgármestere, Virginia Raggi, akinek a győzelmével először vezeti nő Rómát. Beppe Grillo populista protestmozgalma már egyre szélesebb körnek szóló párttá nőtte ki magát, a 2018-as parlamenti választások, és a kormányalakítás felé kacsintgat.
Eddigi legnagyobb győzelmét érte el a mozgalomból és protestpártból az olasz politika egyik meghatározó erejévé előlépő 5 Csillag Mozgalom (M5S), aminek jelöltje, a 37 éves Virginia Raggi nagy fölénnyel nyert Rómában a helyhatósági választások második fordulójában. Ezzel a korrupciós botrányokat és a romló közszolgáltatásokat megelégelő város 2769 éves történetének első női polgármestere, mellesleg pedig a CNN szerint a legfiatalabb is lett.
Ezek a győzelmek Rómában, vagy éppen egy másik nagyvárosban, Torinóban, összesen pedig 17 másik településen megalapozhatják a párt jó szereplését a 2018-as parlamenti választások előtt. Azonban egyben kihívást is jelentenek, mivel Róma rengeteg adóssággal és problémával küzd, miközben sokak szerint most már élesben kell bizonyítaniuk a következő két évben.
„Az első, amit mondanék, hogy Rómának végre egy nő a polgármestere” – írta ki Raggi a győzelem után a Facebookra, méltatva a történelmi pillanatot.
Minden római polgármestere leszek. Azon fogunk dolgozni, hogy újra a törvényesség és az átláthatóság jellemezze a város intézményeit
– mondta a néhány hónapja még kevéssé ismert Raggi, aki februárban kevesebb mint 2000 szavazattal nyerte meg az M5S online előválasztását – vasárnap viszont már 770 564-en választották.
Az ügyvédként dolgozó Raggi csak 2011-ben, fia születése után került kapcsolatba a politikával, és a városi tanácsban eltöltött évek ellenére is nagyrészt újoncnak számít. Mint mondta, kismamaként különösen szembetűnőek voltak Róma problémái, és azoknak az anyáknak a szellemében szállt be a politikába, akik egy jobb világot akarnak teremteni a gyermekeiknek. Mint egy interjúban elmondta, nem tudott már hátradőlni, és egyszerűen csak a partvonalról figyelni.
Az olasz főváros problémái azután csúcsosodtak ki, hogy a római önkormányzatot megrázta egy maffiabotrány, ami teljesen átszőtte a város közbeszerzési rendszerét. Ugyan a 2013-ban megválasztott Ignazio Marino nem keveredett bele, de a hatóságok szerint a Mafia Capitale-ügyben – amiben negyvenhét vádlottat állítottak bíróság elé 2015-ben – milliárdokat lophattak el a római költségvetési pénzekből. A városnak így nem maradt elég pénze a sok helyen az utcákat ellepő szemét elszállítására, kátyús utak kijavítására, miközben az egyre gyakoribb tömegközlekedési káosz is kikezdte a polgármester népszerűségét. Végül a korrupció kezelésére is alkalmatlannak tartott Marino azután kényszerült lemondásra, hogy kiderült, a város pénzén fizetett drága magánvacsorákat.
A több mint fél éve megüresedett polgármesteri székre pályázó Raggi azt ígérte a kampányban, hogy rendbe szedi az olasz fővárost, megoldást kínál az infrastrukturális problémákra – például a mostaninál sokkal több bicikliutat, és buszsávokat akar kialakítani –, és felszámolja a kiterjedt korrupciót. „A politikai pártok felemésztették Rómát" – mondta a várost eddig irányító hagyományos pártokra utalva az első fordulót megelőző tévévitában. „Vagy megváltoztatunk mindent, vagy minden marad a régiben.”
Azt is megígérte, hogy utánamegy annak, hogy a Vatikán megfizetett-e az egyházi ingatlanok után minden adót. A kampányban azt is egyértelművé tette, hogy ellenzi, hogy – a pályázatával egyébként pont Budapesttel rivális – Rómában tartsák a 2024-es olimpiai játékokat. Szerinte előbb a város alapvető problémáit kell megoldani – ezzel viszont nem értenek egyet azok, akik fellendülést várnának az olimpia megrendezésétől.
A kollégái szerint nagyon precíz és eltökélt Raggi egyik legfontosabb szlogenje az „élhetőbb Rómát” volt, ugyanakkor nem könnyű feladat áll előtte, miután az ezer probléma mellé a város adósságai az éves költségvetésének kétszeresére, több mint 13 milliárd euróra (kb. 4000 milliárd forint) rúgnak. Hozzá kell majd nyúlnia rengeteg félkész beruházáshoz, a csődközeli helyzetbe került tömegközlekedéshez is.
Ellenfelei a kampányban azzal is támadták, hogy messze nincs elég tapasztalata a hárommilliós város vezetéséhez, és az egész 5 Csillag Mozgalommal szemben gyakran elhangzó érv, hogy politikusaik túlságosan tapasztalatlanok a kormányzáshoz – több városban pedig belefutottak már nem várt problémákba a megválasztott jelöltjeik. Volt, aki átláthatóságot hirdetett, ehhez képest ellene is korrupcióellenes vizsgálat folyik.
Az eredetileg baloldali populista, euroszkeptikus és euróellenes protestmozgalmat 2009-ben alapította az idén 67 éves komikus, Beppe Grillo, aki az olasz tévében is vezetett műsort, emellett pedig népszerű blogját milliók olvassák évente, volt, amikor a világ 10 legolvasottabb blogjainak egyike volt. Az M5S alapítását számos politikai akciója előzte meg, például a V-napok, amiről a New Yorker írt részletes beszámolót. Több nagyváros terein, esetenként százezres tömeg gyűlt össze, Grillo ábécé-sorrendben sorolta a politikusokat, és azok bűneit, a tömeg pedig V-betűt mutatott, amellyel az olasz vaffanculo kifejezésre utaltak, ami nagyjából azt jelenti, „menjetek a picsába!”
Az interneten, közösségi oldalakon szerveződő mozgalom – alapítója azóta is ragaszkodik hozzá, hogy mozgalom és nem párt – aztán gyors karriert futott be. 2010-ben mérettette meg magát először, 1,8 százalékot ért el a parlamenti választásokon. 2012-ben már három településnek adtak polgármestert, országos szinten pedig 7 százalékra mérték. Végül aztán a 2013-as olasz parlamenti választásokon robbantak be, és a legnagyobb párt lettek, 25,5 százalékukkal megelőzve a 25,4 százalékot elérő Demokrata Pártot, valamint Silvio Berlusconi Forza Italia pártját, a jobboldal vezető erejét.
A 2014-es olasz EP-választás tétje az volt, hogy melyik erősödhet meg a 2013-as parlamenti választáson fej fej mellett végzett három párt közül. Beppe Grillóéknak azonban nem a várakozásoknak megfelelően sikerült a választás: kicsivel több mint a felét kapták a a szavazatoknak a szociáldemokrata miniszterelnök, Matteo Renzi pártjához képest, ami egyértelmű kudarcnak számított a 2013-as választási eredmény után.
A párt a Matteo Renzi vezette kormány, valamint az Európai Unióval szembeni folyamatos támadásokkal és kritikával igyekezett szavazókat szerezni, de a túl sok tiltakozás mellett kevés konkrét javaslatot fogalmaztak meg. A mozgalom tagjainak évekig teljes szereplési tilalmat elrendelő – volt, akit éppen ennek megszegése miatt zártak ki – Grillo 2014-ben tért vissza újra a képernyőkre az olasz köztévé népszerű késő esti politikai műsorában az EP-kampányban, ahol többek között arról beszélt, hogy az ő pártjának köszönhető, hogy nincs erőszak az utcákon, mert az emberek kormány-, és korrupcióellenes dühét csatornázzák be magukhoz, és a Jobbikra is utalt, amikor példaként hozta fel, hogy bezzeg Magyarországon 20 százalékot szerzett a nácizmus. Tavaly egyébként Orbán Viktorról is beszélt: kiállt a magyar kormányfő mellett a menekültválságban.
Az M5S-nek megalakulása óta egyik sajátossága, hogy a mozgalmat érintő összes kérdésben interneten rendez szavazást. Online választották például ki az EP-jelöltjeiket is, a választás után pedig interneten rendezett szavazással úgy döntöttek, hogy a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) frakcióhoz csatlakoznak, a Nigel Farage vezette UKIP szövetségeseként. A lépést és döntés sok kritika érte a mozgalmon belül is, tiltakozott ellene például Federico Pizzarotti, a Parma városát az M5S színeiben vezető polgármester is, akit ezért Beppe Grillo árulónak kiáltott ki. A pártban az utóbbi években több ehhez hasonló belső konfliktus is volt, az olasz parlamentben 163 képviselőjükből 37-en ültek át más pártok frakciójába.
Sokak szemében végletesen összeforrt a protestpárt a szókimondó Grillóval, akinek a politikai tapasztalat nélkül a politikába katapultáló követőit csak „grillinikként” emlegették az olasz médiában. Ezért is voltak annyira szkeptikusak sokan a párt jövőjét illetően, amikor Grillo 2014 novemberében bejelentette, hogy részéről ennyi volt, a továbbiakban már nem játszik főszerepet az M5S életében. „Elég fáradt vagyok, ahogy Forrest Gump mondaná” – írta ki a blogjára az emlékezetes futásos jelenet végére utalva.
Utólag visszanézve azonban úgy tűnik, ez is kellett ahhoz, hogy az 5 Csillag Mozgalom egy rendes szervezeti háttérrel bíró, tényleges párttá alakuljon át. A Reuters szerint Grillo háttérbe vonulása után a párt sokkal hatékonyabban tudott bemozogni középre is számos kérdésben, és egyre több mérsékelt szavazót érhet el. Arról persze nincs szó, hogy a 67 éves alapító ne tartaná rajta az ujját a történések ütőerén.
Ez még csak a kezdet, most mi jövünk
– mondta az ANSA hírügynökségnek Raggi római győzelme után, késznek ítélve a pártot a kormányzásra is.
Miközben azonban Grillo négymillió aláírást akart összeszedni egykor, hogy aztán népszavazást írhassanak ki Olaszország euróövezeti tagságáról, az euró-ellenes retorikából is sokat visszavettek az elmúlt időszakban. „Más prioritásaink vannak momentán” – mondta a befolyásos Barbara Lezzi szenátor. A javaslataik között szerepel még több börtön építése, a szegények támogatása, a csalások és sikkasztások keményebb büntetése, vagy éppen államosítások.
Az egyik legbefolyásosabb vezetőjük, a képviselőházi alelnök Luigi Di Maio szerint azonban sokan csak azért bélyegzik őket populistának, hogy így ne kelljen érdemi vitát kezdeni a javaslataikról. A 29 éves politikust egyébként sokan az M5S lehetséges 2018-as miniszterelnök-jelöltjeként emlegetik, de egy majdani vezetőnek Raggi is esélyes lehet. A szélesebb tömegek felé kacsintgató pártot mindenesetre főként a fiatalok és a tanultabbak támogatják, a nyugdíjasok viszont borzonganak tőle.
Virginia Raggi győzelmével komoly fegyvertényt ért el a Grillo egykori mozgalmából egy tömegeket elérő párttá kinövő M5S, aminek a vasárnapi szereplése miatt Matteo Renzi miniszterelnök is aggódhat. Renzi ugyan helyi döntésnek, és nem a kormányról szóló szavazásnak minősítette a helyhatósági választásokat, azonban az olasz médiában felemlegették, hogy talán az eddigi legfontosabb megmérettetés volt a 2014 februárjában választások nélkül miniszterelnökké kinevezett politikusnak.
Korábbi közvélemény-kutatások alapján 31 százalékon állt csak a kormány megítélése, ami az M5S mostani győzelmeivel együtt nem sok jót ígér Renzi őszi népszavazása előtt. Márpedig a miniszterelnök fontos alkotmányos reformokkal akarja megreformálni a kormányzást, és elejét venni a politikai patthelyzeteknek, ha azonban nem sikerül átvinnie az akaratát, akkor távozhat is a posztjáról.
Viszont elemzők szerint az M5S sem dőlhet hátra, hiszen az egyre nagyobb térnyerés zavart is okozhat egy eredetileg protestmozgalomként indult, az anti-establishment arcképéhez ragaszkodó pártban. Azonban Raffaele De Mucci, a római LUISS egyetem politikatudományi professzora szerint Rómában Virginia Raggi vezetésével rácáfolhatnak a kormányzásra őket alkalmatlannak tartó véleményekre, és ezzel egy lépéssel közelebb kerülhetnek a végső céljukhoz, a kormányalakításhoz.