Franciaország két légicsapást hajtott végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen a múlt héten legalább 84 áldozatot követelő nizzai terrortámadás óta - közölte hétfőn Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter.
Folytatjuk az Iszlám Állam elleni külföldi hadműveletet, ott, ahol a tűzfészke van, Irakban és Szíriában
- jelentette a miniszter a védelmi tanács ülését követően. François Hollande államfő hivatalában harmadik alkalommal ült össze a testület a nizzai merénylet óta.
"Az erőink folytatják a légicsapásokat, tegnapelőtt is és ma éjjel is ezt tették, hozzájárulva a nemzetközi koalícióban az Iszlám Állam rákfenéjének végleges kiirtásához" - fogalmazott a védelmi miniszter, de nem jelölte meg a támadások pontos célpontjait.
A bombázás ellenére a francia belügyminiszter azt mondta, hogy még nem tisztázott az elkövető és a terrorszervezet kapcsolata. A múlt héten legalább 84 áldozatot követelő nizzai terrortámadás elkövetője és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet közötti kapcsolatokat a nyomozás még mindig nem állapította meg - mondta hétfőn Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter annak ellenére, hogy az Iszlám Állam szombaton magára vállalta a merényletet.
"Az elkövetés módja teljesen az, ami az Iszlám Állam felhívásaiban szerepel" - hívta fel ugyanakkor a figyelmet a miniszter az RTL rádiónak adott interjúban.
Nem zárható ki, hogy egy kiegyensúlyozatlan és nagyon erőszakos egyénnek volt egy olyan pillanata a gyors radikalizálódása alatt, amikor is ezt a szörnyű tettet elkövette.
Nizzában csütörtök este a tunéziai Mohamed Lahouaiej-Bouhlel egy bérelt hűtőkocsival belehajtott a francia nemzeti ünnepet lezáró késő esti tűzijátékot néző tömegbe, és közben lövéseket adott le a város tengerparti sétányán. A férfit a rendőrök lelőtték. A támadásban 84-en vesztették életüket, közülük legalább 17-en külföldi állampolgárok. A mintegy 300 sebesültből vasárnap még mindig 18-an voltak életveszélyes állapotban.
Hétfő reggel hatan voltak még őrizetben az üggyel kapcsolatban, köztük az a 38 éves albán állampolgár, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő szerezte be azt a 7,65-ös kaliberű pisztolyt a merénylőnek, aki ezzel többször adott le lövéseket a kiérkező rendőrökre, mielőtt végeztek volna vele.
A hat gyanúsítottból hármat éjjel átszállítottak Párizsba, ahol a titkosszolgálati szervek hallgatják ki őket. Egyikük a kihallgatásán megemlítette, hogy az elkövető a közelmúltban fordult az iszlám radikalizmus felé, jóllehet a férfi korábban semmilyen érdeklődést nem mutatott a vallás iránt. A Le Parisien című francia lap szerint az elkövető még az alkoholról is lemondott, pedig korábban sem azt, sem a disznóhúst, vagy éppen a marihuánát nem vetette meg. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez közel álló Amak hírügynökség szombat este az Iszlám Állam katonájaként hivatkozott a férfira.
Franciaországban a három napos gyász utolsó napján hétfő délben leállt az élet egy percre, és országszerte megszólaltak a harangok az áldozatok emlékére.
Délben megálltak a tömegközlekedési járművek, nem sugároztak adást a televíziók és a rádiók, országszerte megszólaltak a harangok, a nagyobb városok főterein együtt hajtottak fejet a gyászolók.
Nizzában a hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedést rendeltek el a merénylet helyszínén a megemlékezés idejére, a virágokkal borított Promenade des Anglais tengerparti sétányon, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze. Az egyperces csendet követően az emberek tapsoltak, a mentőket és a mentésben részt vett tűzoltókat éltették.
Manuel Valls miniszterelnököt, aki szintén ott volt két minisztere kíséretében a nizzai sétányon, viszont búgással fogadta a tömeg. Helyszíni tudósítások szerint a megemlékezők egy része hangosan követelte a kormány lemondását.
Közben az IFOP közvélemény-kutatóintézet érdekes felmérést készített, ezt a Le Figaro című napilap közölte, és szerint A franciák alig 33 százaléka bízik Francois Hollande államfőben és kormányában a terrorellenes intézkedéseiben. A tavalyi január merényleteket követően a franciák 51 százaléka bízott a kormányban, és ez az arány nem változott a november 13-i iszlamista merényleteket követően sem.
A végrehajtó hatalomból való kiábrándulás ellenére a rendőrségben, a csendőrségben és a titkosszolgálatokban a franciák továbbra is megbíznak: a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott így. Tavaly januárban és novemberben 87 százalékos volt az arány.
A jövő évi elnökválasztás előtt a jobboldalon novemberben tartják az elnökjelölt-választó előválasztást, amelynek aspiránsai már megkezdték a kampányukat. Elsőként a legesélyesebbnek számító jelölt, Alain Juppé volt miniszterelnök és későbbi külügyminiszter mondta azt, hogy elkerülhető lett volna a nizzai merénylet, ha a kormány minden eszközt rendelkezésre bocsátott volna.
Az ellenzéki politikus szerint több rendőrt kellett volna mozgósítani a nemzeti ünnepet lezáró tűzijáték biztosítására a támadás helyszínén. Alain Juppé, Bordeaux jelenlegi polgármestere később közleményben jelezte, hogy "semmilyen fatalizmus, sem naivitás nem tolerálható" a kormány részéről.
Nicolas Sarkozy volt államfő, a jobbközép Köztársaságiak elnöke vasárnap nevetségesnek nevezte, hogy a nizzai támadásra a kormányzat eddigi egyetlen konkrét válasza a tartalékos szolgálat megerősítése volt, ami szerinte nem fogja megoldani a terrorizmus problémáját.
"Tudom, hogy nulla kockázat nem létezik. Pontosan tudom, és azt is tudom, hogy akkor esünk egymásnak, amikor az áldozatokat még el se temettük" - mondta a volt elnök, aki hivatalosan még nem jelentette be, hogy ismét államfőnek jelölteti magát, de azt Franciaországban a média tényként kezeli.
"Ugyanakkor ki kell mondani, mert ez az igazság, hogy amit 18 hónapja meg kellett volna tenni, nem tették meg" - hangsúlyozta a volt köztársasági elnök a legnézettebb hírműsorban, a TF1 francia kereskedelmi televízió híradójában. "Háborúban állunk, totális háborúban. Ezért erős szavakat fogok használni: vagy ők vagy mi" - fogalmazott Nicolas Sarkozy.