Légitámadásokba kezdett az amerikai hadsereg az Iszlám Állam állásai ellen a líbiai Szirtben - közölte hétfőn Fájez esz-Szarrádzs, az ENSZ által támogatott líbiai egységkormány feje.
Ma (hétfőn) a líbiai nemzeti egységkormánynak kérésére megtörténtek az Iszlám Állam elleni első célzott amerikai légicsapások, és súlyos veszteségeket okoztak a dzsihadistáknak Szirtben.
- mondta televíziós beszédében Fájez esz-Szarrádzs. A szélsőséges iszlamisták erősségének számító város Tripolitól, a fővárostól 450 kilométerre keletre fekszik.
A légicsapások hírét a Pentagon is megerősítette. A légicsapásokat a líbiai nemzeti egységkormány kérésére, Barack Obama amerikai elnök engedélyével, valamint Ashton Carter védelmi miniszter és Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke ajánlására hajtották végre - idézi az MTI az amerikai védelmi minisztérium hétfői nyilatkozatát.
Líbiában Moammer Kadhafi diktátor 2011-es – aktív nyugati segítséggel történt – megbuktatása után fegyverben maradt a több száz milícia, és a választás után két kormány alakult, két fővárossal, két parlamenttel. Az egyik az európai hatalmak által el nem ismert, de Törökország és Katar által támogatott mérsékelt iszlamista Líbia Hajnala Tripoli központtal, illetve a Nyugat által legitimnek tekintett Méltóság Tobrukban (mely azonban Kadhafi egykori tábornoka, Kalifa Haftar befolyása alatt áll). A Szahara belső részeivel pedig már senki nem törődik, mert az ottani tuareg és a tebu törzsek de facto függetlenné váltak.
A Líbiában érdekelt hatalmak egészen 2015 őszéig nem is nagyon akartak belepiszkálni a kaotikus helyzetbe, és csak azután kezdtek nyomást gyakorolni, hogy Szirt városánál egy 200 kilométeres partszakaszt elfoglalt az Iszlám Állam (IS), majd kivetette hálóját az olajipari létesítményekre is. Ekkor ENSZ-közvetítéssel sikerült nagy nehezen megállapodni a Nemzeti Egyetértés Kormányának felállításában, mely azonban Fájez esz-Szarrádzs vezetésével csak áprilisra vette át az irányítást a főváros, Tripoli felett. Obama a fejleményekre reagálva különleges alakulatokat küldött a térségbe, és az év elején döntött a légicsapások megindításáról. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa májusban felfüggesztette a Líbiára kimondott fegyverembargót, ezért Irak mintájára megindulhatott a helyi erők kiképzése és felszerelése az IS elleni harcra.
Az amerikaiak mellett brit és francia kommandósok is részt vesznek a harcokban. Európa számára azért is sürgető a líbiai helyzet konszolidálása, mert az EU és Törökország közti megállapodást követően Líbia vált a menekültek fő kiindulópontjává Európa felé. Az IOM (International Organization for Migration) menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezet szerint 700 ezer- 1 millió menekült várhatja éppen a líbiai partokon, mikor kerülhet fel egy csempészbárkára. A Földközi-tengeren járőröző egyesített uniós flotta pedig csak szerdán 3000 menekültet mentett ki a lélekvesztőkről, melyekkel a főleg Szíriából és Afrika válságövezeteiből érkező emberek nekivágtak a több száz kilométeres útnak.