Bár a földrajzi viszonyok változatlanok, a török puccskísérlet utáni állami megtorlások, és egyéb, nem konkretizált gazdasági problémák miatt az osztrák kancellár és a német kormány emberi jogi megbízottja is borúsan nyilatkozott a Törökország és az EU közötti együttműködésekről.
Törökország még évtizedekig nem lesz lehetséges uniós tagjelölt - jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár a Die Presse című osztrák lapnak.
Szembe kell nézni a valósággal: a csatlakozási tárgyalások jelenleg nem jelentenek többet puszta fikciónál. Európának új utat kell keresnie
- idézte Kernt az MTI. "Most sem és a következő évtizedekben sem" - fogalmazott a lap szerint arra a kérdésre, hogy lehetséges tagjelöltnek lehet-e tekinteni Törökországot.
A kancellár szerint ez a helyzet nemcsak Recep Tayyip Erdogan török államfő intézkedései és a "demokráciapolitikailag problémás fejlemények" miatt állt elő, hanem a gazdasági különbözőségek okán is. Kern szerint, ha lehetővé tennék Törökország számára az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását, úgy mindez olyan jelentős gazdasági problémát okozna, amelyet Európa nem tudna kezelni.
Az osztrák politikus meglátása szerint az uniónak Törökországgal új gazdasági tárgyalásokat kellene folytatnia. Kern kitért arra is, hogy a kritikus hangok ellenére Törökország Európa fontos partnere marad biztonsági és migrációspolitikai kérdésekben.
A kancellár szerint Törökország nem fogja felmondani az unióval kötött menekültügyi egyezményt, mert ahhoz túlságosan függ az uniótól. Amennyiben Törökország megfontoltan tekint a helyzetére, akkor belátja majd, hogy sok a vesztenivalója - fogalmazott Kern.
Ha nem lenne az unió és Törökország közötti megállapodás, akkor semmit sem érne a balkáni migrációs útvonal lezárása, hiszen akkor először Görögországra, majd Szerbiára és Magyarországra tevődne át a probléma. "Akkor nem lehetne állandóan arra hivatkozni, hogy ez kizárólag Görögország gondja. Akkor ez mindannyiunk problémájává válik" - jelentette ki Kern a Die Pressének.
A Törökország és az EU közti együttműködéssel kapcsolatban szintén borúsan nyilatkozott a német kormány emberi jogi és humanitárius segítségnyújtásért felelős megbízottja egy mai interjúban.
Bärbel Kofler szerint a törökországi puccskísérlet után elindult folyamatok miatt felülvizsgálatra szorul a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás, mivel szerinte
Törökországban jelenleg nem biztosított a jogállamiság.
A kormánybiztos szerint újra "az aktuális törökországi fejlemények fényében újra kell értékelni az EU-Törökország menekültügyi megállapodást". Kofler az aktuális fejlemények alatt valószínűleg arra utalt, hogy a sikertelen puccs után a hatóságot 131 kormánykritikus médiumot záratnak be, rendőrök visznek el újságírókat és az egyetemektől az államigazgatáson át a hadseregig zajlanak a tisztogatások, amelyek módszerei helyenként a legsötétebb időket idézik.
A kormánymegbízott szavaira válaszul a német kormány helyettes szóvivője azt mondta, hogy az EU és Németország továbbra is kiáll a menekültügyi megállapodás mellett és abból indul ki, hogy valamennyi fél folytatja végrehajtását.
A német külügyminisztérium szóvivője hozzátette, hogy az emberi jogi megbízott különleges szerepben van, nem tartozik "egy az egyben" a kormányzati hierarchiába és szabadon elmondhat a nyilvánosságban mindent, amit fontosnak tart. Kiemelte, hogy az EU-Törökország megállapodás ügyében nem egyezik "száz százalékig" a kormány és a megbízott véleménye.