Mecklenburg-Elő-Pomeránia összes pártja jelentős szavazókat vesztett az öt évvel ezelőtti tartományi választáshoz képest, miközben az öt éve még nem is létező bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) 21,5 százalékot ért el az exit pollok szerint. Az AfD most először verte meg Angela Merkel pártját, a Kereszténydemokrata Uniót (CDU). A választásokat Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) nyerte.
Vasárnap este 6 órakor zártak a szavazófülkék az egykori keletnémet Mecklenburg–Elő–Pomerániában, ahol tartományi választásokat tartottak. A hivatalos eredmény szerint a szociáldemokraták (SPD) nyertek a szavazatok 30,6 százalékával. A tartományban első alkalommal induló, bevándorlásellenes, három éve alapított Alternatíva Németországnak AfD 20,8 százalékos eredménnyel végzett. Merkel kancellár pártja, a kereszténydemokrata CDU a harmadik helyen végzett, 19 százalékos eredménnyel. A posztkommunista Baloldal a szavazatok 13,2 százalékát szerezte meg.
A Zöldek nem érték el az 5 százalékos bejutási küszöböt, 4,8 százalékos eredménnyel kiestek a Landtagból. Kiesett az NPD is, a neonáciként számon tartott párt a szavazatok 3 százalékát szerezte meg.
A részvételi arány 61,6 százalékos volt, jelentősen emelkedett a legutóbbi, 2011-ben tartott Landtag-választáson regisztrált 51 százalékhoz képest.
Ez az eredmény azt jelenti, hogy az egykori NDK tengerparti sávját eddig uraló pártok, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták és a Baloldal jelentős számú szavazókat vesztettek a 2011-es választáshoz képest. Az SPD 5, a CDU 3, a Baloldal 6, de még a Zöldek is 3 százalékot. A választás nyertese egyértelműen az Alternatíva Németországnak.
A legszegényebb, leggyérebben lakott, magas munkanélküliséggel és elvándorlással sújtott egykori kelet-német tartományt 2006 óta szociáldemokrata–kereszténydemokrata nagykoalíció vezeti. A két nagy párt össztámogatottsága azonban az első szabad, 1990-es tartományi választás óta nem volt ilyen alacsony, mint most. Ketten együtt értek el 50 százalékot.
Habár Mecklenburg–Elő–Pomerániában van a legkevesebb menekült (a tavaly érkezett 1,1 millióból csupán 20 ezret helyeztek el az 1,6 milliós tartományban), a helyiek a munkanélküliség után mégis a menekültkérdést érzik a legsúlyosabb megoldandó ügynek. Ez pedig megágyazott, a semmiből berobbanó, 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) sikerének.
A jelenség nem egyedülálló. A menekültkártyát kijátszó, bevándorlásellenes jelszavakat hangoztató sőt, egyesek szerint az idegenellenességet szalonképessé tevő AfD bármelyik tartományi választáson indult el 2014 óta, ott átlépte a bejutáshoz szükséges küszöböt. Sőt, idén 15,1 százalékot ért el az echte nyugatnémet Baden-Württembergben, az egykori keletnémet Szász-Anhalt tartományban 24,3 százalékot szereztek, miközben a 2014-es európai parlamenti választáson még csak 6,3 százalékot szereztek a tartományban (országos szinten 7,1 százalékot).
A párt már egy szakadáson is túl van, mit túl van, megerősödve jött ki belőle. A nemzeti konzervatív irányzat kerekedett felül a gazdasági liberális szárny felett. Jellemző, hogy az AfD kampányában fellépett Václav Klaus, a mainstream Európában mind szalonképtelenebb cseh ex-államfő és -miniszterelnök, aki a tömegek lázadásának szükségességéről, majdnem-forradalomról beszélt.
A kiugrott kereszténydemokraták által alapított AfD megerősödése egyben kihúzta a talajt a 2011-ben még Mecklenburg–Elő–Pomeránia parlamentjébe is bejutott Német Nemzeti-demokrata párt alól. Most várhatóan a szavazatok három százalékát szerzik csupán meg.
Ugyanez, mármint a talaj kihúzása nem sikerült a kereszténydemokrata CDU-nak az AfD-vel szemben, pedig mindent elkövettek. A burka betiltása és a kettős állampolgárság korlátozása volt az a két ügy, amivel a menekültekkel szemben ellenérzésekkel viseltető választópolgárokat meg akarták szólítani.
Mecklenburg–Elő–Pomeránia tartományi CDU-s belügyi szenátora, illetve belügyminisztere kezdeményezte mindkettőt, de végül Thomas de Maiziere, a szövetségi belügyminiszter ellenállása miatt csak részsikert értek el: a burka viselését csak részlegesen tiltják.
Az AfD várható sikere miatt már a választás előtt egymásnak ugrott az SPD és a CDU. A Mecklenburg–Elő–Pomerániát 2008 óta vezető Erwin Sellering miniszterelnök a kampányfinisben azt mondta: az Alternatíva Németországnak előretöréséért Angela Merkel és az ő menekültpolitikája a felelős. Hiába próbálta az emberekkel megértetni, hogy a választásnak helyi ügyekről kell szólnia, a választópolgárokat szerinte provokálja, hogy a kancellár szerint menekültügyben egyedül az ő álláspontja helyes. Mindez azért is figyelemreméltó kijelentés, mert a CDU országos és helyi szinten is az SPD koalíciós partnere.
Angela Merkel azt üzente Mecklenburg–Elő–Pomeránia népének, hogy olyan pártra szavazzanak, amelyek segítenek megoldani az emberek problémáját. A kancellár hozzátette: az AfD nem ilyen párt.
A jelek szerint a németek egyre nagyobb százalékának viszont igazi alternatíva az Alternatíva Németországnak, és a növekedés korlátjai egyelőre nem látszódnak. Két hét múlva a multikulturális, balos-zöld dominanciájú Berlinben lesz tartományi választás. A felmérések szerint az AfD már ott is kétszámjegyű eredményre számíthat.
És mi a helyzet szövetségi szinten az AfD-vel? A legutóbbi, 2013-as választáson éppen csak nem sikerült átlépnie az 5 százalékos küszöböt a friss alapítású pártnak. Ha viszont most lennének a választások, akkor 14 százalékos eredményével a harmadik legerősebb erő lenne Németországban a három év alatt 11 százaléknyi szavazót vesztő CDU és SPD mögött.