Menedékjogot kért Németországban több török diplomata a hazájukban történt puccskísérlet után – írja az MTI a Süddeutsche Zeitung (SZ) nyomán. Az ügy tovább növelheti a feszültséget a berlini és az ankarai vezetés viszonyában.

A müncheni SZ két regionális közszolgálati médiatársasággal, a Norddeutscher Rundfunkkal (NDR) és a Westdeutscher Rundfunkkal (WDR) közösen hozott létre tényfeltáró munkacsoportot. A jelentésük szerint török biztonsági szervek úgy tudják, hogy július 15-én éjjel, a törökországi hatalom-átvételi kísérlettel egy időben a berlini török nagykövetségen puccsisták megpróbálták átvenni az irányítást, a külképviselet kormányhű dolgozói pedig elbarikádozták magukat a német főváros kormányzati negyedében álló épületben. 

A törökországi puccskísérlet bukása után nyolc török diplomatát rendeltek haza Németországból, de a tényfeltáró csoport értesülése szerint legkevesebb hárman nem tértek vissza hazájukba, hanem menedékjogot kértek a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF). Köztük van a berlini nagykövetség korábbi katonai attaséja is.

A BAMF még nem döntött a kérvényekről, az ankarai vezetés pedig egyelőre nem tiltakozott amiatt, hogy hazarendelt diplomatái Németországban tartózkodnak és egy állami intézményhez fordultak, hogy ne kelljen visszatérniük. De ez az ügy újabb tehertétel lehet a német-török kormányzati kapcsolatokban, ha politikai menedékjogot kapnak.

Berlin és Ankara viszonya azután vált feszültté, hogy a német szövetségi parlament júniusban egy határozatban népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve kezdődött örményellenes vérengzéseket. A feszültség csak az utóbbi hetekben kezdett oldódni, miután a német kormány világossá tette, hogy a parlamenti határozatnak nincs jogi következménye.