Lankadatlan hevességgel folynak a Moszul környéki harcok. A nyugati légitámogatással és kommandósokkal felálló koalíció mintegy 30 ezer katonája/harcosa/milicistája egyelőre az ostromgyűrűt próbálja szűkíteni Niniva tartományban; a nap nagy eredménye, hogy északkeleten a kurdoknak heves harcok után sikerült szinte teljesen bekeríteni Basika városát, mely alig 12 kilométerre van a 2014-ben az Iszlám Által elfoglalt iraki nagyvárostól.

Az Iszlám Állam hétfőn megint megpróbálkozott egy, a pénteki kirkuki, illetve a vasárnapi rutbai rajtaütéshez hasonló elterelő hadművelettel. Csak épp ezúttal az iraki-szír határ közelében a kurd és jezidi milíciák által tavaly novemberben visszafoglalt Szindzsár városánál. A dzsihadisták a bevett módszer szerint öngyilkos merénylőkkel igyekeztek megpuhítani az ellenfél védelmét, de a kurdok és a jezidiek ( a még közel-keleti szinten is sokat szenvedett ősi néppel itt ismerkedhet meg) résen voltak, és visszaverték a támadást, legalább 15 dzsihadistával végeztek. Emellett az Iszlám Állam több járművét is megsemmisítették, míg a pesmergáktól csak két harcos sebesült meg (az IS ellenben két felrobbantott kurd járműről és sok bennégett kurdról ír). 

Közben a pénteken Kirkuk városában alvó terroristasejtek részvételével végrehajtott rajtaütés utóvédjeit is semlegesítették az iraki csapatok. A helyi erőmű elleni sikertelen diverzánsakcióval és a városközpontban több épület megszállásával végrehajtott rajtaütésben 100 dzsihadista vett részt, közülük 74-gyel sikerült végezni. A többi támadó sorsa ismeretlen, de a városban újra nyugalom honol.

És ahogy az lenni szokott, az IS ellenfelei közötti is kitört a torzsalkodás. Ezúttal amiatt, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök bejelentette, Törökország kurd kérésre F-16-os vadászbombázókkal és tüzérséggel is támogatja a Moszult északról szorongató pesmergákat (a törököknek az Iraki Kurd Autonóm területet irányító Barzani-klánnal nem olyan ellenséges a viszonya, mint az Öcalan-párti szíriai YPG-vel). Az iraki vezérkar először tagadta, hogy bármilyen török harci cselekmény történt volna, mire Mevlut Cavusoglu miniszterelnök konkrét adatokat kezdett el sorolni - köztük azt, hogy a tüzérségi tűzben 17 dzsihadista halt meg.

A török parlament még szeptemberben hatalmazta fel Szíriában is igen aktív kormányát 2000 katona észak-iraki bevetésére. Törökország észak-iraki jelenlétét azonban Bagdadban nem nézik jó szemmel, különösen azért nem, mert úgy vélik, Erdogan neo-oszmán rezsimje újból török hódoltság alá akarja venni az 1918-ig az Oszmán Birodalom alá tartozó Észak-Irakot. Erdogant az Egyesült Államok is figyelmeztette, hogy tartsa tiszteletben az iraki kormány akaratát.

(MTI, BBC, al-Dzsazíra, Times of Israel)