A francia jobboldal előválasztásának második fordulójában vasárnap eldől, hogy az elsőt meglepetésre megnyerő François Fillon, Nicolas Sarkozy volt miniszterelnöke lesz a hivatalos elnökjelölt, miután a két forduló között rendezett tévévitát is megnyerte, és a felmérések szerint még növelni is tudta az előnyét. Ellenfele, Bordeaux polgármestere, a szintén volt kormányfő Alain Juppé ugyan Franciaország legnépszerűbb politikusa, de ez is kevés lehet, ha ezúttal nem tud ő meglepetést okozni.
A felmérések szerint a második fordulóban még az elsőt is meghaladhatja a részvétel, pedig már azon is 4 milliónál is többen vettek részt.
A francia jobboldal először dönt amerikai mintára előválasztáson a jelöltjéről, és mivel senki sem érte el az 50 százalék, plusz egy szavazatot az első fordulóban, ezért a két elől végző jelölt jutott tovább a most vasárnapi második körbe.
A múlt vasárnap tartott első fordulót nagy különbséggel nyerte Fillon, aki több mint 44 százalékot szerzett, míg Juppé 28 százalékkal lett a második. Az utolsó felmérésekben már látszott, hogy Fillon feljött a hónapokon át biztos továbbjutónak jósolt Juppé és Sarkozy nyakára, azonban ilyen különbségre senki sem számított.
Az eredetileg még a visszatérésében reménykedő Sarkozy 21 százalékot sem ért el, így már az első körben ki is esett. Sarkozy még aznap este bejelentette, hogy volt miniszterelnöke elképzelései állnak közelebb hozzá, ezért őt támogatja a második körben. A hét elején viszont azt is jelezte, hogy visszavonul a politikától.
Az előválasztás első fordulója nagy siker volt, összesen 4,2 millióan szavaztak országszerte. Bármelyik választásra jogosult francia állampolgár szavazhatott, sőt, azok a fiatalok is, akik majd csak az elnökválasztás áprilisi első fordulójának idejére lesznek 18 évesek. Ez azt is jelenti, hogy a Nemzeti Front, vagy éppen a baloldali szavazók is beleszólhattak az eredménybe múlt vasárnap, és ezúttal is lehet szavuk.
A feltételek közé tartozott viszont, hogy a szavazóknak alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint ők is a jobboldali és a centrista köztársasági értékeket vallják, illetve be kellett fizetniük 2 eurót a Köztársaságiak párt számlájára. Ez egyébként kifejezetten jó pénzt hozott a pártnak, az első fordulóból befolyt összeg mindjárt fedezte is a második költségeit is.
A felmérések szerint végül több százezer baloldali választó is szavazott, de ez a végeredményen nem változtatott, csak az arányokon alakított. A különböző közvélemény-kutatók szerint a szavazók 9-15 százaléka volt baloldali szavazó. Ez egyébként azért is fontos lehet, mert többségük Juppére szavazott, viszont főként Sarkozy ellen. Ha a második körben nem mennek el, akkor az egyébként is hátrányban lévő volt miniszterelnöknek még kevesebb esélye lesz ledolgozni a hátrányát.
„Meg kell szakítanunk ezt a bukást hozó öt évet" – utalt François Hollande elnökségére Fillon múlt vasárnap, és azt mondta, hogy programja új reményt kínál. Juppé pedig jelezte, hogy folytatja a harcot, és a második fordulóban megpróbál ő meglepetést okozni.
A 62 éves Fillon ugyan Sarkozy miniszterelnöke volt, de az elmúlt években már rendszeresen bírálta egykori főnöke politikáját. Juppéről pedig azt mondta, hogy Sarkozy és Hollande után nagy csalódást hozna a szavazóknak az esetleges elnöksége. A kampányban megjelent Fillon könyve a radikális iszlám elleni küzdelemről, amiben többek között arról írt, hogy a fundamentalizmust kell célba venni.
A 71 éves Juppé 1995 és 1997 között volt miniszterelnök Chirac alatt, aztán Sarkozy ciklusának végén két évig megkapta a külügyminiszteri posztot. Ő nem a Nemzeti Front irányába indult el, hanem a mérsékelt jobboldaliakat, a centrumot és a szocialistákból kiábrándultakat próbálta megszólítani. Juppé is kiállt Franciaország szekuláris értékei mellett, viszont ő a vallásszabadság tiszteletben tartását hirdeti, és „boldog identitással" kampányolt.
Az Opinionway egy héttel ezelőtti gyorsfelmérése szerint az első fordulóban szavazók 56 százaléka a másodikban Fillon mellé állna, és csak 44 százalékuk voksolna inkább Juppére. Az IFOP csütörtöki felmérése szerint viszont Fillon még növelni is tudta az előnyét, akár már a szavazók 65 százaléka is őt választhatja.
Csütörtök este tartottak egy utolsó tévévitát, amin a tévénézők egy poll szerint 57, egy másik mérés szerint 71 százaléka is a 2007-2012 közötti volt miniszterelnököt látta a meggyőzőbbnek. A vitán Juppé bírálta elég keményen Fillon programját, de nagyobb összecsapásokba nem ment bele, miután a megelőző napokban a jobboldali szavazók között nem csapódott le annyira jól, amikor az abortusz és a melegházasság kérdésében próbálta támadni ellenfelét.
A héten az is kiderült, hogy Fillon még miniszterelnöksége alatt azt mondta Nathalie Kosciusko-Morizet-nek, a pártjuk egyik prominensének, hogy nem lehet miniszter, hiszen terhes. A nő végül miniszter lett, és egyébként most indult is elnökjelöltként, a második körben pedig Juppét támogatja. Fillon most jelezte, hogy csak egy rossz vicc volt tőle a korábbi megjegyzése, elnézést is kért miatta. Emellett azt is felkapta a média, hogy egyik választási brosúrájában Németország még az újraegyesítése előtti állapotban szerepelt.
A vitán is előjött, hogy mindketten eltörölnék a 35 órás munkahetet, azonban Juppé szerint Fillon brutális mértékben, 39 órára emelné vissza. Juppé azt is bírálta, hogy ő nem 500 ezerrel, csak 250 ezerrel csökkentené a közszférában dolgozók létszámát. Fillon viszont a Juppé által javasolt visszafogottabb lépéseket hatékonyan arra vezette le, hogy nem akar eléggé változtatni a dolgokon.
Az egyik példaképének Margaret Thatchert tartó Fillon megválasztása esetén radikális gazdasági reformokba kezdene, a várható szakszervezeti ellenállás kivédésére pedig nem parlamenti, hanem rendeleti úton vezetne be megszorításokat. Fillon azt ígérte, hogy öt év alatt a felére csökkentené a munkanélküliséget, tíz év alatt pedig Franciaország a vezető hatalommá válna Európában.
Oroszországról is vita volt a két jelölt között. Fillon szerint párbeszédre van szükség a szíriai megoldáshoz, ugyanakkor Franciaország egyik legfőbb szövetségesének továbbra is az Egyesült Államokat tartja. Juppé viszont azzal támadta, hogy jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és hozzátette, hogy ő azt támogatná, hogy új népszavazást tartsanak a Krím hovatartozásáról.
Az előválasztási mozgósítás majd a csak jövő tavasszal következő elnökválasztásra nézve is biztató lehet a győztes jobboldali jelöltnek. Összehasonlításul a 2011-es szocialista előválasztás első fordulójában végül 2,6 millióan vettek részt. A baloldal most is tart majd saját előválasztást januárban, de egyelőre az sem biztos, hogy François Hollande jelölteti-e magát.
A tét azért is nagy a november 27-i második fordulóban, mert a jobboldal jelöltjének Hollande népszerűtlen elnöksége miatt nagyon jó esélyei lehetnek, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen ellen jusson be a jövő tavasszal tartott elnökválasztás második fordulójába.