Miközben Ausztriában elnökválasztást tartanak, Olaszországban Matteo Renzi miniszterelnök alkotmányos reformjairól rendeznek népszavazást vasárnap. A nemek győzelme esetére a lemondását is belengető kormányfő sorsa ezen múlik, de az eredménynek a bankszektoron keresztül az egész eurozónára komoly kihatásai lehetnek. Egy ilyen politikai káoszból elsősorban az euroszkeptikusok profitálhatnának.

A szavazás reggel hétkor kezdődött, de egészen este tizenegyig tart, így a végeredmény majd csak hétfőn kora reggelre várható. Érvényességi küszöb egyébként nincs.

Az olaszok Matteo Renzi kormányfő nem könnyen értelmezhető alkotmányos reformjáról szavaznak, de a voksolás valójában arról szól, hogy menjen vagy maradjon-e Renzi kabinetje. Az utolsó felmérések szerint nagy az esély arra, hogy a kormányfő ellen szavaznak az olaszok. A részvétel kulcskérdés lesz, a felmérésekben ugyanis sok volt a bizonytalan.

Renzi a törvényhozás két háza közötti hatalommegosztást érintő alkotmányjogi reformokkal lényegében a szenátus jogköreit vágná vissza elég alaposan, és a most közvetlenül választott felsőház létszámát 315-ről 100 főre csökkentenék. Renzi és támogatói szerint ezzel évente 500 millió eurót lehetne spórolni, és véget lehetne vetni az évtizedekig tartó pingpongozásnak a szenátus és a törvényhozás alsóháza között. Renzi példaként hozta fel, hogy 1948 óta 60 kormány váltotta egymást.

Az ellenzők szerint viszont így túl sok hatalom koncentrálódna a miniszterelnök kezében, ráadásul az olaszok közül sokan egyébként is elégedetlenek a kormány politikájával. A lehetőséget érző populista pártok Renzi ellen kampányoltak, és a Nemeket főként Beppe Grillo 5 Csillag Mozgalma tolta meg. Az 5 Csillag Mozgalom népszavazáson léptetné ki az olaszokat az eurózónából, emellett pedig felmondaná az ország adósságát. A referendum bukásával rajtuk kívül még a bevándorlásellenes Északi Liga is jól járhat.

Az eredetileg baloldali populista, euroszkeptikus és euróellenes protestmozgalmat 2009-ben alapította az idén 67 éves komikus, Beppe Grillo. 2010-ben indultak először választáson, de 2013-ban már 25,5 százalékukkal a legnagyobb párt lettek. Az EP-választáson viszont alulmaradtak, viszont a nyáron Virginia Raggi megszerezte a színeikben a római polgármesterséget. Leginkább azonban a következő parlamenti választásokra készülnek. Itt írtunk róluk bővebben.

A populista hangok megerősödése mellett a másik oldalról pedig újra felmerültek az aggodalmak az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságának pénzügyi stabilitása miatt. Ha a népszavazás bukásával Renzi távozik, akkor újabb belpolitikai válság jöhet Olaszországban, ami veszélybe sodorhatja az erősen megrokkant olasz bankszektor rendbetételét.

Márpedig ha nem rázzák gatyába záros határidőn belül az olasz bankokat, azt egész Európa megérezheti. A félelmek szerint a kormányfő lemondása utáni politikai bizonytalanság miatt a befektetők megijednének és menekítenék a pénzüket, az olasz állam pedig vezetés hiányában képtelen lenne gyors és hatékony döntéseket hozni a káosz megakadályozására. Itt fejtettük ki alaposan, hogy miért dönthetné be Olaszország az eurózónát.

Azonban hiába fenyeget belpolitikai és emiatt bankszektorbeli káosszal a népszavazás, a hét folyamán az olasz tőzsdeindexek emelkedtek a legerősebben a fejlett világban, és a kötvénypiacnak fél éve nem volt ilyen jó időszaka, mint az elmúlt hat napban. Elemzők azt is kiemelték, hogy nemcsak a népszavazás eredményét kell figyelni majd, hanem hogy mit lép rá az Európai Központi Bank.

Normális menetben 2018-ban tartanának csak parlamenti választásokat, addig az sem kizárt, hogy Renzi lemondása esetén is egy technokrata kormány kerülne hatalomra, de több lehetséges forgatókönyv is a levegőben van.