Ahogy arról kedden írtam, az ankarai orosz nagykövet meggyilkolását a török kormány rögtön igyekezett Erdogan egykori szövetségese, jelenlegi ellenlábasa, Fethullah Gülen nyakába varrni. Azonban az orosz és az iráni állami hírügynökségek – és az őket közel-keleti ügyekben szolgaian szemléző MTI - szerint

Ez első pillantásra nem tűnik valószínűtlennek, hiszen

• Mevlüt Mert Altintas a Szíriában civilek sérelmére elkövetett orosz légiterror miatti felháborodásában lőtte agyon Andrej Karlovot – ezt onnan tudni, hogy ő maga kiabálta az orosz követ holtteste felett,

Ne feledjétek Aleppót! Ne feledjétek Szíriát! Amíg a városaink nincsenek biztonságban, addig ti sem lesztek!

• A Dzsais al-Fatah (kb: Győzelem Hadserege) iszlamista milíciák koalíciója, ráadásul részt vett az aleppói harcokban.

• A koalíció egyik vezető ereje az al-Kaidából taktikai okokból kivált Dzsabhat Fateh as-Sham , leánykori nevén an-Núszra Front, melyet az oroszok és az amerikaiak is előszeretettel bombáznak Szíria-szerte –és melynek a mérsékeltebb ellenzéki milíciákkal való többé-kevésbé rendszeres együttműködése kiváló ürügyül szolgál Putyinnak és Aszadnak arra, hogy az egész szíriai ellenzéket leterroristázzák.

Hamisítottak egy sajtóközleményt

Csakhogy a felelősségről szóló hír meglehetősen büdös, és nem azért, mintha az iszlamista koalícióban nem ujjongtak volna kalasnyikov-sorozatokkal egy orosz diplomata halálának. Hanem azért, mert

1. A merénylet felvállalását csak iráni és orosz források állítják, egyetlen általam átböngészett arab lap sem említi – pedig ezek hagyományosan jólértesültek az Öböl-államokból bőkezűen támogatott iszlamista milíciák ügyeiben, az an-Núszra emírje sem véletlenül a katari al-Dzsazírának adott interjút. 
2. Helyi források gyorsan kiszúrták, hogy a bemutatott sajtóközlemény formátuma alapján is hamisítvány.
3. A Dzsais al-Fatah egy katonai koalíció (az angol katonai szaknyelv az „operation room” kifejezést használja), melyre nem jellemző az egységes politikai fellépés, még kevésbé a külföldi terrortámadások. Az an-Núszrára sem, melyet pont azért tartanak a legéletrevalóbb dzsihadista szervezetnek, mivel taktikusan felfüggesztette a külföldi terrortámadásokat, inkább átvedlett a világ talán legütőképesebb szunnita milíciájává (részben ősellensége, a síita Hezbollah útját követve).
4. Ahogy arról kedden is írtam, sem vallási, sem nemzeti szempontból nem meglepő, ha egy törökben gyilkos indulat támad az orosz állam képviselője iránt. Ráadásul nem tűnik úgy, mintha óriási apparátus kellett volna Mevlüt Mert Altintas hidegvérű alakításának előkészítéséhez.

Kilövési engedélynek álcázott hír

A hír politikai értelmezéséhez nem árt tudni, mi fán is terem ez a Dzsais al-Fatah, melynek a nyakába akarják varrni a merényletet. A koalíció 2015-ben alakult, hogy összehangolja a különböző iszlamista frakciókat, akik katari, szaúdi és török támogatással elfoglalták Idlib tartományt, és a Dzsabal an-Nuszairija hegygerincén keresztül az Aszad-rezsim tengerparti törzsterületeit fenyegették. 2015 őszére az iráni és orosz intervenciónak köszönhetően az offenzíva megrekedt, de Idlib az ellenzék legmasszívabb bázisává vált. A múlt héten úgy tippeltem, hogy Idlib lesz a kormánycsapatok és szövetségeseik közvetkező célpontja.

Erre a héten kiderült, hogy az Idlibet ellenőrző koalíció, melyre - minden szélsőségessége ellenére - soha nem volt jellemző a külföldi merényletek szervezése, meggyilkoltatott egy orosz diplomatát.

Érdekes a Dzsais al-Fatah „felelőssége” mellé tenni azt is, hogy Moszkvában pont kedden kezdődött a szíriai rendezésről szóló iráni-török-orosz külügyminiszteri találkozó (igen, sem Aszad, sem az ellenzéki szervezeteket nem hívták meg), ami fontos állomás Erdoğan fordulatában: miután a török elnök öt éven keresztül milliárdokat fektetett Aszad megbuktatásába, most a török érdekszféra kiterjesztése fejében kész elfogani hatalmon maradását.

Az egyelőre nem világos, hogy Ankara elfogadja-e az idlibi iszlamista ellenállási góc kifüstölésének tervét, ez főleg azért kétséges, mivel a Dzsais al-Fateh egyik legnagyobb támogatója korábban nem volt más, mint Erdoğan, melynek titkosszolgálata szakmányban szállította a fegyvereket Északnyugat-Szíriába – sőt, az an-Núszra súra-tanácsában is helyet foglaló Türkmén Iszlamista Front katonáit Törökországban képezték ki. Törökország ezért továbbra is a gülenisták felelősségét hangsúlyozza Karlov meggyilkolásában, Mevlüt Cavuşoğlu külügyminiszter amerikai kollégájának, az elnökével együtt hamarosan távozó John Kerrynek szerdán azt mondta,

mind Oroszország, min Törökország tudja, hogy a FETÖ [Fethullanista Terrorista Szervezet] áll a támadás mögött, és meg is osztották egymással erről szóló információikat.

Azonban eddig egyetlen perdöntő bizonyítékot sem került nyilvánosságra arról, hogy a 22 éves rendőr valóban Erdoğan egykori szövetségese, jelenlegi ellenfele megbízásából lőtt volna.