Izraeli tudósítások szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ BT múlt pénteki, a ciszjordániai zsidó telepépítéseket megtiltó határozatáról szóló szavazása előtt azzal fenyegette meg a beterjesztő Új-Zéland külügyminiszterét, hogy ha országa tényleg igennel szavaz, azt "hadüzenetnek" tekintenék.
A december 23-i, Új-Zéland mellett Malájzia, Szenegál és Venezuela által beterjesztett, egyiptomi szövegezésű határozat szerint Izraelnek fel kell hagynia a nemzetközi jogot sértő telepesprogrammal a Jordán folyó nyugati partján és Kelet-Jeruzsálemben. A terület (Ciszjordánia) 1967-ben került Izraeli fennhatóság alá, de az ENSZ és így a nemzetközi jog nem tekinti Izrael részének.
Az izraeli lapok szerint Netanjahu felhívta Murray McCully új-zélandi külügyminisztert, botrányosnak nevezte a határozat tervezetét, és arra kérte, hogy Új-Zéland faroljon ki mögüle. Kilátásba helyezte, hogy sérülni fognak a két ország kapcsolatai, és hazahívják a wellingtoni nagykövetet. Az diplomáciai források szerint durva hangvételű beszélgetés során azonban McCully nem volt hajlandó engedni: "a határozat összhangban van a politikánkkal, és meg fogjuk szavazni".
A döntés másnapján Izrael hazahívta új-zélandi és a szenegáli nagykövetét. A Guardian a Háárecben megjelent beszélgetés alapján arra jut, hogy Netanjahu egyre nagyobb pánikban van az ENSZ-határozat miatt, mivel a világszervezet lépése jelentősen szűkíti a politikai mozgásterét. És hiába számíthat Trump beiktatása után javuló viszonyra Washingtonnal, az ENSZ-ben nagyjából lehetetlennek tűnik egy, a mostanival ellentétes határozat kieszközlése.
Az ENSZ BT harátozatának máris látszanak a következményei: egy 600 új kelet-jeruzsálemi épületről szóló döntéscsomag Netanjahu kezdeményezésére hirtelen lekerült a helyi döntéshozók napirendjéről. A kormány ugyanis nem szeretné élezni a konfliktust Washingtonnal, mivel Trump beiktatásáig az ENSZ amerikai tartózkodással további, Izraelt elítélő határozatokat fogadhat el.
John Kerry amerikai külügyminiszter ma tart beszédet a State Departmentben a kétállami (Izrael-Palesztína) békefolyamat felújítása érdekében. 2011-ben az USA még megvétózott egy, a mostanihoz hasonló döntést a Biztonsági Tanácsban, ám a pénteki határozat elfogadását lehetővé tévő amerikai tartózkodás indoklásaként Obamáék már azzal érveltek, hogy a békefolyamat elakadása után nem lehet egyszerre kiállni a kétállami megoldás mellett és nem fellépni Izrael ciszjordániai telepesprogramja ellen.
Frissítés 16.10:
Donald Trump a twitterén a vég kezdetének nevezte az Iránnal kötött 2015-ös nukleáris keretmegállapodást, az ENSZ-határozatra pedig annak betetőzéseként utalt. Izraelnek azt üzente, hogy január 20-áig (a beiktatásáig) maradjanak erősek.