Index Vakbarát Hírportál

35 orosz diplomatát utasít ki Washington a választások meghekkelése miatt

2016. december 29., csütörtök 20:43 | aznap frissítve

Példátlanul sok, 35 orosz diplomata kiutasításáról döntött Barack Obama – közölte a Reuters. Az amerikai elnök szerint a washingtoni döntés válasz volt az oroszok amerikai diplomatákkal szembeni fellépéseire, a hatósági vegzálásokra, rendőrségi zaklatásokra továbbá az amerikai választásba való titkosszolgálati beavatkozásra.

A kitiltások a washingtoni és a San Franciscó-i orosz külképviselet dolgozóit érintik. A diplomatáknak 72 órán belül kell elhagyniuk az országot.

John Kerry amerikai külügyminiszter az orosz hatóságok amerikai diplomatákkal szembeni fellépését korábban szóvá is tette orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyalva. Például azе a júniusi esetet, amikor az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kötelékében az amerikai nagykövetség elé kirendelt őrként rátámadt egy amerikai diplomatára, aki a vállát törte a dulakodásban.

Példátlanul szigorú lépés az is, hogy

az amerikai fél egy marylandi és egy New York-i ingatlanhoz való hozzáférést is megtagadta az addig azokat használó orosz diplomatáktól. 

A tiltás pénteken, magyar idő szerint este hat órakor lép érvénybe. Amerikai gyanú szerint a két épületet titkosszolgálati akciókra használta az orosz fél.

Trumppal az oroszok a Fehér Házban? 

Az egyébként Hawaii-n szabadságát töltő Barack Obama az Oroszországgal szembeni szankciók szélesítését is bejelentette csütörtökön. A Krím orosz annexiója és a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt életbe léptetett korlátozások újabb orosz hivatali személyek amerikai beutazását tiltják meg.

Az orosz külső elhárítás (GRU) vezetője és helyettesei sem utazhatnak az Egyesült Államokba, amelynek távozó demokrata elnöke egyértelműen azzal vádolja Moszkvát, hogy titkosszolgálati eszközökkel, hekkertámadásokkal beavatkozott az amerikai elnökválasztásba, a republikánus Donald Trumpot győzelemhez segítve.

Washington már októberben közvetlenül az orosz titkosszolgálati akciókkal kötötte össze Trump győzelmét, bár az erről szóló jelentést nemzetbiztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra. Trump szerint viszont a vesztes demokraták csak így akarják az ő győzelmének legitimációját aláásni.

A szankciók hat személyre és öt szervezetre – köztük az FSZB-re – és cégekre terjednek ki. Az érintettek így nem vezethetnek számlát az Egyesült Államokban, és tilos velük az üzleti együttműködés. Köztük van a szentpétervári Különleges Technológiai Központ, a széles körben ismeretlen Adatfeldolgozó Rendszerek Tervezőinek Szakmai Társulása is – írta a Ria Novosztyi.

Mozgékony a béna kacsa

Obama szerint lépéseit indokolják az orosz kormány közvetett és közvetlen, fenyegető nyilatkozatai is, amelyek nyíltan az amerikai érdekek megsértését célozták – írta a USAToday. Ugyanakkor Obama nem említette név szerint Putyint.

Szokatlan az időzítés is, a távozó elnökök ugyanis ilyen, az utódjuk mozgásterét befolyásoló lépésre ritkán szánják el magukat – ezért is nevezik a hivatalban lévő elnököt mandátuma utolsó hónapjaiban béna kacsának. A döntés célja kézenfekvő: Obama így akarja elejét venni annak, hogy Trump túl gyorsan jó kapcsolatokra törekedhessen Moszkvával, amely – a demokraták szerint – túl nagy befolyással van az új elnökre.

Orosz szakértők szerint Trump ugyan megteheti, hogy a szankciókat visszavonja, de az időigényes, sem technikailag, nem politikailag nem egyszerű.

Már csak azért sem, mert a Republikánus Párt sem ellenzi Obama lépéseit: az Egyesült Államok képviselőházának elnöke szerint Oroszország folyamatosan az amerikai érdekek aláásásán mesterkedik, és az ellene hozott szankciók már régóta esedékesek voltak – idézte Paul Ryant az MTI.

A republikánus párti politikus megkésettnek mondta a büntetőintézkedések bevezetését, de úgy vélte, ez a megfelelő mód arra, hogy véget érjen Washington a nyolc éve hibás politikája Oroszország irányában.

Hogy a Kreml illúziókat táplálhat a Putyin által többször körbeudvarolt Trump iránt, azt jelzi a hivatalba lépő elnök reakciója. Szerinte  ideje mozdulnia  az országnak  a meghekkeléssel kapcsolatos ügyben, és tájékoztatást kér a szolgálatoktól – írta a CNN. 

Moszkva szerint Obama egy lúzer

Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Moszkva válaszlépéseket tesz – ez vélhetően legalább ugyanennyi amerikai diplomata oroszországi kiutasítását jelenti. Marija Zaharova azonban Facebook-bejegyzésében ennél tovább ment:

„A Fehér Házat nyolc éve lakók valójában nem az elnöki adminisztráció, hanem külpolitikában szerencsétlenkedők csoportja, akik dühösek és rövidlátók. A legmeglepőbb, hogy elnöksége nyolc éve alatt a nemzetközi porondon bármiféle eredményt felmutatni képtelen Nobel-békedíjas elnök (mandátuma végére) egy elegáns pont helyett egy zsíros pacát tett.” 

Az orosz elnök szóvivője is keményen nyilatkozott, „jelentős kényelmetlenségeket” ígérve az amerikai diplomatáknak. Dmitrij Peszkov azonban úgy vélte, a lépések megtétele nem sürgető, de annak idejéről, irányáról az elnök dönt. Vlagyimir Putyin nem nyilatkozott csütörtökön a történtekről.

Megtette viszont a londoni orosz nagykövetség, aki Zaharovra bejegyzésére emlékeztető lendülettel rakott ki egy béna kacsát Twitter-oldalára.

President Obama expels 35 ** diplomats in Cold War deja vu. As everybody, incl ** people, will be glad to see the last of this hapless Adm. pic.twitter.com/mleqA16H8D

— Russian Embassy, UK (@RussianEmbassy) 2016. december 29.

Tűzszünet is, meg nem is

Az újabb csörtére néhány órával azután került sor, hogy az orosz elnök egy olyan szíriai tűzszüneti megállapodásról számolt be, amelyet a Moszkva támogatását élvező Bassar Aszad szíriai elnök és az ellene harcoló felkelők erői kötöttek, Oroszországgal és Törökországgal egyeztetve. Bár az, hogy az elvileg nyugati támogatást élvező felkelőkkel kötött megállapodásról az orosz elnök számolt be elsőként, odaszúrás volt az Egyesült Államoknak, Washington mégis üdvözölte az elvileg csütörtök éjféltől életbe lépő tűzszünetet.

A fegyvernyugvás nem vonatkozik az Iszlám Állam és a hozzá hasonló terrorista szervezetekkel szembeni harcokra – hangsúlyozta Moszkva.

Ugyanakkor a Törökországgal egyeztetett, az első reakciók alapján az Egyesült Államok által is támogatott, így ígéretesnek látszó tűzszünet sorsa kérdéses, az életbe lépés előtti órákban már az is vita tárgyává vált, kit kellene érintenie.

A felkelők egy része ugyanis azt követeli, hogy az al-Kaidától taktikusan levált, egykori an-Núszra, jelenlegi nevén Dzsabhat Fatah as-Sam is legyen annak részese, miközben az oroszok éppúgy betiltott terrorista szervezetként kezeli, mint az Iszlám Államot – tehát ellene nem volna érvényben a tűzszünet. Az orosz részről nyilvánosságra hozott, hét szervezetet megnevező megállapodás nem is tartalmazza a Dzsabhat Fatah as-Samot.

Ezért viszont a szintén saríja alapú állam megteremtését célzó, de a felkelőkkel együttműködő Ahrar as-Sam vezetősége – amely a Dzsabhat Fatah as-Sammal is kapcsolatban áll – közölte, nem írják alá a tűzszüneti megállapodást, noha az orosz listán ők az aláíró felek között vannak.

A szervezet későbbre ígért pontos állásfoglalást.

Rovatok