Vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékkel lövi a török rendőrség azokat, akik tiltakoznak a Törökországot alapjaiban átalakító elnöki rendszer bevezetése ellen. A török elnök által szorgalmazott alkotmánymódosítással Törökország az elnök irányítása alá kerülne.
A parlament épülete előtt tiltakozó tömegben a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) több képviselője, valamint civil szervezet és jogász is ott volt. Sezgin Tanrikulu, CHP-s politikus, a demonstráció helyszínén azt mondta: egyikünknél sincs fegyver, nincs köztünk öngyilkos merénylő, közismert véleményformálók jöttek el ide. Ha ők nem mondhatják el a véleményüket, akkor ki fogja? - tette fel a kérdést Tanrikulu a Cumhuriyet című török ellenzéki napilap szerint.
Ilyen környezetben nem lehet változtatni az alkotmányon - vélte.
Az 550 fős török törvényhozás hétfőn kezdte meg az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosító tervezet vitáját.
A tervezet értelmében a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje. A miniszterelnök intézménye, amely 1923-ban, a Török Köztársaság megalakulásával jött létre, megszűnne. A javaslatban szerepel, hogy a köztársasági elnök rendeletet bocsáthatna ki, valamint ő jelölné ki a minisztereket, de az államfő és a parlament kölcsönösen fel is oszlathatná a másikat. 400 igen szavazat mellett az államfő ellen akár büntetőeljárást kezdeményezhetne a törvényhozás. Az 550 fős parlament 600 fősre bővülne, továbbá a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállítanák le.
Erdogan hosszú ideje dolgozik azon, hogy lebontsa a török köztársasággal kialakult parlamentáris rendszert. Erdogan 2014-ben ült át a miniszterelnöki székből az elnökibe, azt remélve, hogy pártja abszolút többséget szerez a választásokon, és könnyen lezavarhatja a központosítást. Pártja azonban végül nem szerezte meg a kétharmadot.
Tervével nem hagyott fel, és a populista politikusok jellemző szólamával a nép akaratára hivatkozva kezdte meg a munkát országa átszabásához. Az ellenzéket, a független sajtót és a civil szervezeteket korlátozó lépések a nyári, sikertelen puccsot követően erősödtek brutálisan.
Ellenzékieket, újságírókat, civileket börtönöztek be, vagy távolítottak el munkahelyükről. Erdogan meglebegtette a halálbüntetés bevezetését.
Erdogan 11 éven át volt miniszterelnök, mielőtt 2014-ben köztársasági elnökké választották. Addig a miniszterelnök számított az ország első emberének, de miután Erdogan átült az elnöki székbe, ez megváltozott. A kritikusai szerint a de facto hatalom már most is az ő kezében van, de ha a tervezett változtatást sikerülne végigvinni, Törökország teljhatalmú vezetőjévé válna.
A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szükséges kétharmad hiányában nem változtathat közvetlenül az alaptörvényen, de a későbbiekben népszavazásra bocsáthatják az elnöki rendszer kérdését.
A javaslat vitája előreláthatólag 15 napon keresztül tart majd, a referendum pedig április elejére várható.
Erdogan szerint az alkotmánymódosítás erősebbé és stabilabbá tenné Törökországot, az ellenzék viszonyt úgy véli, hogy túl nagy hatalom összpontosulna a török vezető kezében. Az elnöki rendszer bevezetésével Erdogan akár 2029-ig hatalmon maradhat.