Nem zárható ki, hogy Oroszország képes beavatkozni a svéd választásokba – jelentette ki a svéd miniszterelnök egy védelmi konferencián kedden. Stefan Löfven konkrétumokat nem mondott, de az orosz fenyegetés lehetősége szerint épp elég reális ahhoz, hogy nemzetbiztonsági szempontból a kibertámadások kivédése legyen a legfontosabb képesség – idézte a politikust a The Local.

Egy nappal korábban a Külkapcsolatok Svéd Intézete jelentette meg tanulmányát, amely szerint Oroszország alaptalan hírekkel, fals dokumentumok „kiszivárogtatásával” igyekszik befolyásolni a közvéleményt és a döntéshozókat, elsősorban a semleges Svédország esetleges NATO-csatlakozását megakadályozandó. 

Svédország a Kremlt kritizálva meglehetősen aktív ukrán és belarusz ügyekben is – ott van a plüssmaci háború, majd Carl Bildt korábbi külügyminiszter „Európa utolsó diktátorának” nevezte Alekszandr Lukasenkót, aki a későbbi, hasonló, német vádakra azt mondta, „jobb diktátornak lenni, mint melegnek” – és tavaly már azt sem zárta ki a svéd kormány egy tanulmány szerint, hogy néhány éven belül háborúba keveredhet Oroszországgal, ami érv lenne a NATO-hoz való csatlakozáshoz.

A kormányfő legújabb Oroszországgal szemben megfogalmazott aggodalmai jól illeszkednek a hasonló amerikai hírekhez, amelyek szerint a Kreml alapvetően befolyásolta a Donald Trump győzelmét hozó amerikai választásokat, a Demokrata Párt levelezésének feltörésével és a WikiLeaksen keresztüli nyilvánosságra hozatalával.

Lapunknak a lett külügyminiszter nyilatkozott a közelmúltban arról, hogy az orosz hatalom ma már nem az orosz kisebbségeken keresztül akarja befolyásolni szomszédjai közhangulatát, hanem sokkal szélesebb a terítés, a cél már az idei holland, francia, német választások alakítása úgy, hogy tovább erősítse az EU-szkeptikus pártok és vezetők esélyeit.