A CNN szemét, a ABC-s ne kérdezzen ülve, beteg emberek híresztelik, hogy az oroszok kompromittáló információkat gyűjtöttek volna róla – néhány pillanat Donald Trump első beszédéből, amelyet elnökválasztási győzelme óta tartott. A kilenc nap múlva beiktatandó republikánus politikus szerdai megnyilvánulása alapján sejthető, hogy Trump épp olyan formabontóan arrogáns lesz elnökként is, mint amilyen előtte volt – persze, ezzel nyert, miért változtatna.
A Trump Towerben bő negyedóra késéssel kezdődött a beiktatása előtt álló elnök beszéde újságírók előtt, akik először Mike Pence alelnököt, majd meglehetősen hosszú ideig egy adószakértőt hallgathattak, arról, hogyan lesz üzleti érdekeltségeitől független Trump, aki az Egyesült Államok történetének nem csak legidősebb, de leggazdagabb államfője is lett.
Ahogy várható volt, a beszéd és az újságírók kérdéseinek java elsősorban az oroszok által állítólag begyűjtött, Trumpot kompromittáló adatokkal kapcsolatos hírekre vonatkoztak.
Az oroszokkal nincs semmiféle megállapodása, ügyvédje, Michael Cone nem találkozott Prágában semmiféle orosz ügynökkel, az ellene folyó orosz adatgyűjtésről szóló hírek egy leszerelt brit kém orosz forrásaitól származnak, a titkosszolgálatok nem erősítették meg – érvelt Trump, aki korábbi twitteres bejegyzéséhez hasonlóan elmondta: a hír kamu, a titkosszolgálatok hibája, hogy egy ilyen fals értesülés kiszivárgott, ami őt a náci Németországra emlékezteti – igaz, nem derült ki, kik a történetben a nácik, bár, mivel a saját titkosszolgálatokat okolta, úgy tűnik, mintha a CIA-re gondolt volna.
Vagy sokkal inkább a sajtóra: Trump szerint beteg emberek terjesztették a hírt az orosz szálról, a CNN tudósítóját le is hordta, szemétnek nevezve a csatornát, de a BBC is megkapta a magáét.
Nem okozott meglepetést azzal sem, hogy az orosz elnökkel való kapcsolatát illetően bizakodó volt. Megemlítette, hogy az Iszlám Állam közös ellenség, ezért volna tere az együttműködésnek. (Amihez elnökjelöltje, az Exxon Mobil vezetőjeként Putyintól kitüntetést is átvett Rex Tillerson jó szolgálatot tehet. Az ő bizottsági meghallgatása épp Trump beszédével egy időben zajlott.)
„Ha Putyin kedvel, az lehetőség, nem teher” – mondta, elhessegetve a gondolatot, hogy kritikátlanul közel lenne az orosz elnökhöz. „Gondolja, hogy Clinton keményebb lett volna Putyinnal, mint én? Ugyan már!” – válaszolta a maga stílusában egy újságírónak Trump.
Hogy mennyire kemény lesz, azt igazolni kívánta azzal is, hogy a korábbinál nagyobb tiszteletet fog az Egyesült Államok számára elérni Oroszországnál, Putyin pedig, ha hekkelt eddig bármit is, ezután már nem lesz rá módja. A tisztelet kivívását persze nem csak Moszkvával, de az egész világgal szemben megígérte.
Igaz, a kibertámadásokról szóló híreket erősen relativizálta. Elismerte ugyan, hogy Oroszország benne lehetett ilyenben, sőt bizonyos is benne, ám Kína ebben sokkal aktívabb és „mindenki más” is csinálja. Nem helyes, de teszik, ezért 90 napon belül jelentést vár a titkosszolgálatoktól a kibervédelemről – közölte.
Reset gomb viszont nem lesz, amilyennel 2009-ben szimbolikusan újratöltötték az amerikai-orosz kapcsolatokat. Egyébként az akkori gesztusba csúszott egy kis baki, ami végül valóság lett. Hillary Clinton külügyminiszterként olyan gombot vitt Szergej Lavrovnak, amelyre oroszul az „újratöltés” (peregruzka) helyett a „túlterhelés” (perezagruzka) szó állt.
Trump győzelméhez minden bizonnyal hozzájárult a Demokrata Párt levelezésének feltöréséről szóló botrány, de az elnök szerint nem arról van szó, hogy az oroszok az ő érdekében cselekedtek volna. Egyszerűen a demokraták szerverei védtelenek voltak, a Republikánus Párt viszont ellenállt a támadásoknak – mondta, ezzel a demokratákrat téve meg felelősnek a Hillary Clintont kompromittáló ügyért, amely szerint a Demokrata Párt vezetése neki kedvezve szervezte meg az előválasztást.
A munkahelyteremtést ígérő kampányához híven kiállt az amerikai munkavállalók védelmében, közölve, hogy a jövőben nagy adóra számíthat az, aki külföldre vinné a cégét. Országon belül nincs akadálya a vándorlásnak jobb feltételeket keresve a tőke számára, de hogy Mexikóba vagy Kínába menjenek, azt meg kell akadályozni.
Trump az iparok hazahozásáról is beszélt, első körben az autóiparról, miután a Fordr már tudatta, hogy Michiganbe költözteti a gyárát. Szerinte az gyógyszeripart is haza kellene hozni, mert tarthatatlan, hogy a rengeteg gyógyszert fogyasztó amerikaiak a gyógyszereiket nem maguk termelik meg.
Ahogy azt is, hogy beszivárogjon az olcsó munkaerő. Ehhez a déli határon fal fog épülni. Elmondása szerint várhatna egy-másfél évet a tárgyalásokra Mexikóval, de ezt nem akarja megtenni. Megerősítette, hogy valahogy Mexikó fogja majd állni a költségeket, bár csak utólag.
Hogy ezek után lehet-e békülékeny hangot megütni, kérdés, Trump mindenesetre megpróbálkozott, megjegyezve, hogy nagyon szereti a mexikói kormányt és népet, nem is hibáztatja őket, hogy hasznot húztak az Egyesült Államokból – de ennek vége lesz.
Korábban jókat, aztán kedvezőtlen egyezményeket kötöttünk – mondta a kereskedelmi megállapodások konkrét említése nélkül, de ezzel is egyértleművé téve, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásból az EU és az Egyesült Államok között nem lesz semmi.
Nem okozott meglepetést azzal sem, hogy keresetlen szavakkal intézte el a távozó Barack Obama egyik legfontosabb – ha felemásra is sikerült – eredményét, az egészségügyi reformot. Az eddig egészségügyi biztosítás nélkül élő amerikaiak millióinak ellátást biztosító rendszert katasztrófának nevezte, amit új szabályozással kell majd felváltani. Nem akar közösködni a demokraták vívmányával, ezért – miután az emberek szerinte majd úgy is látni fogják hamarosan a káros következményeket – már idén új tervezettel állnak elő. Igaz, korábban egy-két elemét még jónak nevezte az Obamacare-nek.
A NATO-ról, az EU-ról egyetlen szó sem esett.