300 amerikai tengerészgyalogos érkezett hat hónapos küldetésre hétfőn Norvégiába, amely a második világháború óta most először engedélyezte területén külföldi csapatok állomásoztatását, írja az MTI.
A csapattelepítés nem fog tetszeni Oroszországnak, főleg azután, hogy a múlt héten amerikai tankok és páncélozott harcjárművek, valamint egy 3500 fős dandár érkezett Lengyelországba, és egy NATO-hadművelet keretében 9 hónapig fognak maradni az országban. A Kreml már arra is úgy reagált, hogy fenyegetésként fogják fel az idegen katonai jelenlét megerősítését határaik közelében.
Az amerikai tengerészgyalogosok egy éven át állomásoznak Norvégiában, a hétfőn érkezett alakulatot hat hónap múlva váltja majd egy másik. Az amerikai katonák a téli hadviselést gyakorolják a skandináv országban, márciusban pedig brit társaikkal együtt vesznek részt a Joint Viking nevű hadgyakorlaton.
Az oslói orosz nagykövetség egyelőre nem reagált a csapattelepítésre, ugyanakkor a norvég nemzetőrség szóvivője sietett leszögezni, hogy
ennek semmi köze Oroszországhoz vagy a jelenlegi helyzethez.
Litvánia két méter magas kerítést akar emelni Oroszország kalinyingrádi exklávéjával közös határán - mondta hétfőn Eimutis Misiunas litván belügyminiszter, aki azzal indokolta az intézkedést, hogy a csempészek elleni küzdelem és az Európai Unió külső határának megerősítése érdekében van rá szükség. A munkálatok 2017 elején kezdődnek, és az év végéig be is kell fejeződniük.
Bár hivatalosan a csempészek ellen emelik a kerítést, nem árt felidézni, hogy a Krím félsziget elcsatolása és a 2014-ben kitört kelet-ukrajnai konfliktus nyomán felerősödtek a balti államok és Lengyelország aggályai Oroszország növekvő katonai hatalmával szemben. Eimutis Misiunas feltehetően erre reagált, amikor azt mondta, hogy a kerítés segíthet elejét venni a provokációknak.