A hatóságok elől 2012 óta a londoni ecuadori nagykövetségen tartózkodó szivárogtató korábban azt mondta, hogy ha Barack Obama kegyelmet ad Chelsea Manningnek, ő is hajlandó alávetni magát az igazságszolgáltatásnak. Assange kiadatását a svédek kérik egy állítólagos nemi erőszak miatt, de az amerikai hatóságok is szívesen bíróság elé állítanák a WikiLeaks tömeges szivárogtatásai miatt.

Obama elnöksége utolsó napjaiban aztán valóban megkegyelmezett a minden idők legtöbb dokumentumra kiterjedő szivárogtatásáért felelős Manningnek. Ennek eredményeként a volt katona májusban szabadul – ami azért jelentős különbség 2045 helyett, ameddig a börtönbüntetése tartott volna.

A WikiLeaks-alapító Assange ezzel komoly döntés elé érkezett. Eleinte úgy tűnt, tartja magát ígéretéhez, kezdetben az ügyvédei is azt hangsúlyozták, hogy fenntartja korábbi álláspontját. Ezután azonban gyorsan meggondolta magát. Arra hivatkozik, hogy csak Manning azonnali kiengedése esetén vállalta volna a dolgot, és mivel az elnöki kegyelem csak négy hónap múlva válik valósággá (a hatóságok szerint ez a szokásos 120 nap, ami alatt a delikvens felkészül a szabadulása utáni életre), így ígérete már nem érvényes.

A Fehér Ház közben azt kommunikálja, hogy a Manningnek adott kegyelemben Assange (most visszavont) ígérete is szerepet játszott. Párhuzamosan egyébként az amerikai hatóságok elől Moszkvába menekült Edward Snowden is beadott egy kegyelmi kérvényt Obamához. Ennek megítélése nagyon ellentmondásos; és a Fehér Ház már utalt is arra, hogy Manninggel szemben ő nem számíthat elnöki kegyelemre.

A WikiLeaks-alapító Assange Clintonra terhelő dokumentumok nyilvánosságra hozatalával jelentősen befolyásolta az amerikai elnökválasztást. A demokraták vádjai szerint az oroszok álltak emögött, erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték, Assange pedig határozottan tagadja az orosz szálat.